Dízelmotor egy BMW-ben? Ez csak ma természetes, jelenleg egyes országokban 90 százalékban gázolajos blokkal veszik az új BMW-ket, Magyarországon tavaly 82 százalék volt az arány. Harminc éve azonban teljesen elképzelhetetlen volt a márka rajongói számára, hogy az akkor rendkívül hangos, nyers, lomha dízel motorok a teherautók, buszok és mozdonyok mellett a sportosságuk miatt kedvelt személyautók motorterébe is bekerüljenek. Különösen egy bömösbe.

Egyetlen érv szólt csupán a dízel mellett: a viszonylag magas hatékonyság, és az ebből adódó takarékos üzem.

Jött egy magyar

Az olajválság hatására azonban 1975-ben felmerült a BMW háza táján is a dízeltechnika alkalmazásának gondolata, amelyből aztán több év alatt született sorozatgyártásra érett konstrukció. A megoldandó feladat adott volt: hogyan sikerül a dízelek jellemző gazdaságosságát és hosszú élettartamát érzékeny gázadási reakciókkal és kulturált járással ötvözni.

Anisits Budapesten tart előadást


Az 1938-ban Szolnokon született Anisits Ferenc 1980-ban kezdett a BMW-nél dolgozni, azon belül is az ausztriai Steyr-ben alapított dízelfejlesztő központ első vezetőjeként. Elmondása szerint egy fejvadász kereste meg, neki eleinte fogalma sem volt, melyik cég érdeklődik iránta.

Nem véletlenül került a hatékony és sportos dízelt fejleszteni akaró bajor konszern látóterébe: a Magyarországról 1964-ben távozó szakember akkor már számos nyugat-európai nagyvállalatnál dolgozott különböző járművek, mezőgazdasági gépek, hajók, teherautók, autóbuszok és személyautók dízelmotorjainak fejlesztésén és gyakorlati tapasztalatait cikkekben, tanulmányokban is megfogalmazta, miközben kitűnő minősítéssel doktorált le a braunschweigi műszaki egyetemen.

A csapatával fejlesztett első BMW dízelmotort 1983 tavaszán mutatták be a Frankfurti Autószalonon. Az 524td-ről lelkesen tudósított a szakmai sajtó: “kategóriája világszerte legerősebb tagjaként a vezetés élményének egészen újszerű, egyúttal gazdaságos előfutáraként jelent meg” – kürtölték világgá az újságírók.

Az első, a történelmi


Azt már mi tesszük hozzá, hogy pontosan kilencven esztendővel azelőtt indította be egy Rudolf Diesel nevű mérnök “ideális hőerőgépe” első prototípusát.

Akkor ez volt a csúcs
A turbófeltöltésű, örvénykamrás rendszerű, soros hathengeres dízelmotor 115 lóerőt tudott, maximális nyomatéka 210 Nm volt – egy soros, szintén hathengeres benzines konstrukció adta az alapját. A hasonlóságok így az alapfelépítésre, az olajellátás rendszerére, és a fogasszíj-hajtású egyetlen vezérműtengely működtette felülfekvő szelepvezérlésre terjedtek ki. Annak érdekében azonban, hogy megfeleljenek a dízel égésfolyamatból adódó különleges követelményeknek, minden további technikát újra kellett tervezni. Ennek során elsősorban a tekintélyes hőterhelés, illetve a 22,0:1 sűrítési arányból adódó, magas égési csúcsnyomás állt a középpontban. A szürkeöntvény forgattyúházat hosszirányú átáramoltatással, a hengerek közötti vízterekkel hűtötték a tervezők. Átdolgozták a dugattyúkat, a hajtókarokat, és a főtengely-csapágyakat, a nagy szilárdságú acélból kovácsolt főtengely geometriája hosszabb löketet biztosított. A kenőolaj-ellátás feladatát pedig nagyteljesítményű fogaskerekes szivattyú vette át. Gyorsindítási rendszerrel is felszerelték a motort, amely jelentősen lerövidítette a dízeleket akkoriban jellemző hosszas előizzítást.

Hatalmas siker

12,9 másodperces százas gyorsulásával és 180 km/órás végsebességével az 524td a világ leggyorsabb sorozatgyártású dízelmodelljévé lépett elő. Az autó hatalmas siker lett Németországban, ahol három év alatt eljutott oda, hogy minden harmadik értékesített ötös BMW az 524td lett, gyártásának negyedik évében pedig a legnépszerűbb ötös lett.

Hibátlan állapotban ma még nagyobb kincs egy 524td


A pozitív visszajelzések, és a piaci siker alapján egyértelművé vált, hogy a dízelmotor hosszú távon is fontos szerepet tölthet be a BMW termékpalettáján, s jelentősége a jövőben tovább nő majd. A Steyrben működő új termelési helyszínén a BMW így nem csupán e motorok gyártására, hanem további fejlesztésére is berendezkedett Anisits vezetésével.

Ennek megfelelően hamarosan, 1985-ben megjelent a 3-as sorozat első dízel tagja: a 324d számára a soros hathengeres aggregát atmoszférikus változatát készítették el a motorfejlesztők, amely 86 LE teljesítményt és 152 newtonméter maximális forgatónyomatékot kínált. Két év múlva pedig elkészült a 324td – így 1987-től az 524d-vel kiegészülve négyféle dízelhajtású autó közül válogathattak a müncheni márka szimpatizánsai.

Megállíthatatlanul terjedt a dízel


Ahogy mondani szokták, a többi már történelem. A BMW durván átállt a dízelek fejlesztésére, aminek legfontosabb mérföldköveit soroljuk alább.

A legfontosabb fejlesztések


1991 A soros hathengeres dízelmotorok második generációjának megjelenése, lánchajtású vezérműtengellyel, a dugattyútetőkben V-alakú mélyedésekkel, új DDE rendszerrel, valamint töltőlevegő-hűtővel, teljes burkolattal és hőmérséklet szerint szabályozható szellőzőszelepekkel. Az új 143 lóerős motor az 525tds csúcsmodellben jelent meg.

1994 A BMW első négyhengeres dízelmotorja: a soros hathengeres erőforrásból származtatott, olaj-víz hőcserélővel szerelt, 1,7 literes konstrukció a BMW 318tds modellben 90 lóerőt teljesített.

1996 Megjelent a dízelmotor a luxuskategóriában: a BMW 725tds a 7-es sorozat első dízel tagja lett.

Sokaknak a legszebb 7-es


1999 Bemutatkozott a BMW 740d a BMW első V8-as dízelmotorjával. A 3900 köbcentis blokkból 238 lóerőt hoztak ki biturbo feltöltéssel, hengerenként négyszelepes technikával, és common-rail közvetlen befecskendezéssel

2003 Bekerült a dízel az első kupéba. A 330cd soros, hathengeres blokkja 204 lóerőt tudott. Egy évvel később lépett piacra a 320d Cabrio.

2004 Megkezdődött a dízel részecskeszűrő bevezetése az oxidációs katalizátor kiegészítésére. 2005-től minden BMW dízelmodell alapfelszerelése lett.

2007 Ekkor vezette be a BMW az EfficientDynamics nevű rendszerét, amelynek része lett többek között a fékenergia-visszanyerés, a start-stop rendszer, és az optimális sebességváltást segítő kijelző. A fogyasztáscsökkentő megoldások fokozatosan egyre több modellben megjelentek.

2011 TwinPower Turbo technika megjelenése a fogyasztáscsökkentés új eszközeként a négy- és hathengeres dízelmotorokban. Ekkor jelent meg az 1,6 literes, 95 lóerős négyhengeres dízel motor a 116d számára. Ugyanebben az évben lépett piacra három turbóval és 381 lóerővel a világ legerősebb dízelmotorja.

Az 550d 740 Nm nyomatékkal

Anisits kitüntetései

A magyar mérnök által vezetett dízelfejlesztő részleg 2002-ben elnyerte az “Év legjobb BMW csapata” kitüntetést a cég fő tulajdonosai által alapított Quandt Alapítványtól. Anisits Ferencet Steyr városa pedig kitüntette a helyi ipar fejlesztésében végzett eredményeiért, Szolnok később díszpolgárává avatta.

Anisits ugyanakkor az eddigi legnagyobb szakmai kitüntetésének az Ernst Blickle díjat tartja, amit 1995-ben kapott meg, eddig egyedüli magyarként. A szakmában a legrangosabb innovációs díjnak tekintett elismerés értékelése így szólt: “Kiemelkedö úttörő érdemeinek méltatásaként az elektronikus szabályozás a dízel személyautóknál történt világszerte első sorozatgyártásának bevezetéséért”. A kétévente odaítélt díj a kiemelkedő tudományos munkáért jár és 100 ezer eurós pénzjutalmával az egyik legmagasabb összeget adó egyéni járműipari kitüntetés.

A díj rangját mutatja, hogy azt a BMW csoportból eddig rajta kívül egyetlen ember kapta meg: 2003-ban Joachim Milberg professzor, aki 1993 és 1999 között a BMW igazgatótanácsának tagja, majd 2002-ig elnöke volt, azóta pedig a mai napig ő a cég felügyelőbizottságának elnöke.

A nyugdíjas Dr. Anisits jelenleg Ausztriában, Bad Hall-ban él.