Érdekes közlekedési esetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk újabb darabja. Az első két részt ide kattintva, és itt lehet elérni.

Mi történt?


Szokásos közúti ellenőrzéshez készülődtek a fővárosi rendőrök, egyikük sablonos karmozdulatokkal az útszélre intette a felé érkező sokadik autót. Csakhogy ez lassítás helyett az egyenruhások hirtelen kikerülése után száguldásba kezdett. Azonnal bepattantak kocsijukba a rendőrök, majd szirénázva utána eredtek.

Klasszikus autós üldözés kezdődött Budapest belterületén. Miközben a rendőrök hangosbemondón többször felszólították a menekülő autóst, a későbbi vádlott kocsija Stop táblás kereszteződéseken vágtatott át, szabálytalanul előzgette az útjába kerülő járműveket, és az egyik zebránál majdnem elgázolta az éppen átkelő, majd hirtelen félreugró gyalogosokat.

Addig üldözték a rendőrök, amíg a sofőr elkövette saját szempontjából az ilyenkor szokásos, végzetes hibát: bekanyarodott egy rokona udvarába. Úgy gondolta, gyalog menekül tovább, de gyorsan nyakon csípték a rendőrök, akiknek addig fogalmuk sem volt, hogy ki után eredtek. És, hogy az miért szökött.

Mivel védekezett az ámokfutó?

Gyorsan kiderült, hogy az FBI körözöttjeinek listavezetője helyett egy jogsi nélküli fiatal férfi menekült előlük.

Védekezése során már határozottabb arcát mutatta a fiatalember, aki a bíróság előtt nem ismerte el bűnösségét. Az eljárás során azzal magyarázta menekülését – noha elismerte, látta a szirénát, hallotta a hangosbeszélőt -, hogy nem saját kocsijával közlekedett, aminek a papírjai sem voltak nála, ezért nem akarta bajba sodorni a kocsi tulajdonosát. Egyszerűen megijedt, ezért adott gázt.

A Dr. Székely Ügyvédi Iroda által védett vádlott állítása szerint száguldás közben nem kényszerített más járműveket vészfékezésre. Olyan sem történt – mondta a bíróság előtt -, hogy a zebrán átkelő gyalogosokat veszélyeztette volna, és egyébként sem ment gyorsabban 80-nál a városban.

Hogyan látja a bíróság?

A büntető törvénykönyv szerint: aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más, vagy mások életét, vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el. Ezt hívják közúti veszélyeztetésnek.

Világos volt a bíróság előtt, hogy a vádlott “erősen felindult, izgalmi állapotban” követte el a bűncselekményt. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy menekülése során a férfi sorozatosan vészfékezésre és lehúzódásra késztetett személyautókat és tehergépkocsikat. Az is tény, hogy több gyalogosnak hirtelen vissza kellett lépnie a zebráról a járdára.

Kimondta a bíróság: “a vádlott a fenti cselekményeivel olyan helyzetet teremtett, hogy a baleset bekövetkezésének lehetőségével már reálisan számolni lehetett”, amit a rendőrök jelentése is megerősített.

Mi az ítélet?


A bíróság szerint a jogsi nélküli vezetés “a közúti közlekedés absztrakt veszélyeztetését önmagában hordozza”, de a vádlott ezen túllépve konkrét veszélyhelyzeteket állított elő, amelyek megalapozták a bűncselekményt.

Ennek megfelelően 900 ezer forint pénzbírságot szabott ki a vádlottra a bíróság, akinek 2 évig azt is megtiltotta, hogy részt vegyen a közlekedésben – ha esetleg közben úgy gondolná, hogy jogsit szerez.

Enyhítő körülménynek tekintette a bíróság a büntetlen előéletet, súlyosító körülménynek a többszöri KRESZ-megszegést, de különösen azt, hogy a vádlott “relatíve hosszabb időn keresztül, több személlyel szemben valósította meg a veszélyeztető magatartását”.