Az abroncsmárkák hazai képviseletei idén feltűnően sokáig, május derekáig beszéltek arról, hogy ne felejtsük el a téli abroncsokat nyárira cserélni. Ennyire figyelmetlenek volnánk mi, magyar autósok? 

Nem, azt gondolom, ennek semmi köze a figyelmetlenséghez. A kommunikáció eltolt időzítésének az okát egyrészt az elhúzódó télben kell keresnünk. Emlékezzünk csak vissza a március 15-i torlódásokra, amikor is sokan nyári abronccsal közlekedtek egész télen, amellyel nem csak saját magukat és családtagjaikat, de felelőtlenül a közlekedés többi résztvevőjét is veszélybe sodorták. 
Az elhúzódó tél mennyire befolyásolhatta a forgalmazók eladási lehetőségeit? 
Erre a kérdésre a választ elsősorban a tavaly piaci eseményekben kell keresnünk. Magyarországon 2010 és 2011 során a korábbi évekhez képest növekedést mutattak a hazai eladások. Ezeken felbuzdulva a kereskedők 2012 első félévében is komoly mennyiségeket rendeltek a gyártóktól, és aztán jött a feketeleves: tavasszal elmaradtak a vásárlók. A Szövetségnek erre vonatkozó statisztikája ugyan nincs, de a Continental Hungaria becslései szerint tavaly a potenciális vásárlók 35-40 százaléka úgy döntött, nyilván anyagi kényszer hatására, hogy kihúzza a nyarat a téli abroncsokkal, nem vesz új nyárit. 
A tavalyi nyárról hatalmas készletek maradtak a kereskedők raktárában, a szokásosnak nagyjából a kétszerese. Ezzel a jelentős teherrel indult tehát az idei piac, az első öt hónap egyenlege jelenleg 7 százalékot meghaladó visszaesést mutat a tavalyihoz képest. 
Mely gyártóknál, milyen kategóriákban érezhető leginkább a csökkenés? 


Konkrét gyártókat nem említenék, de nyilvánvaló, hogy ma elsősorban árversennyel lehet érvényesülni Magyarországon. Jelenleg itthon a prémium márkás termékek teszik ki a piac 35-40 százalékát – ez elsőre jól hangzik, de a szintén visszaeséssel küzdő nyugat-európai piacokon még mindig 60 százalék fölött van ez az arány. A magyar piacnak papíron az egynegyedét teszik ki a középkategóriás termékek, de ez részben annak köszönhető, hogy vannak márkák, amelyek alsó kategóriás áron forgalmazzák a középkategóriás termékeket, átrendezve ezzel az egyes szegmensek arányait. 

Ugyanakkor egyre több kereskedő kínál Nyugat-Európából behozott, használt prémium abroncsokat. Jó márkanév, egy-két évnyi futás, kedvező ár – papíron ez jól hangzik, de ismeretlen előéletű abroncsot vásárolni a rejtett sérülések miatt nagyobb lutri, mint használt autóba belevágni. Ez a szegmens ma saját becslésünk szerint már a piac 10-15 százalékát teszi ki, és ahogy mondtam, ez elsősorban nem azért aggályos, mert a bevételek nem gyarapítják a hazai forgalmazók forgalmát – bár tegyük hozzá, éppen ezért a hulladék újrahasznosítási kvótákból is kiesnek, ami hosszú távon felboríthatja az abroncshulladékok jelenleg száz százalékosnak mondható begyűjtési és újrahasznosítási arányát. 
A hazai újautó-eladásokat évek óta a flottapiac tartja életben. Érezhető-e hasonló trend az abroncseladásokban? 
Nyugat-Európában az autósok zöme másodikként ugyanazt az abroncsmárkát választja, mint amivel a gyárban felszerelték autóját. Nálunk ez, ahogy a fentiek is mutatják, a privát vásárlóknál fokozott árérzékenységük miatt csak részben működik. Azt gondolom, a prémium kategóriás abroncsok hazai eladásai még nagyobb mértékben zuhantak volna, ha nem volnának a flottás vásárlók. 
Ebben a többszörösen hátrányos környezetben fenntartható-e a hazai abroncsipar fejlődése? 
Erre a kérdésre sem a Szövetség elnökeként, hanem a Continental Hungaria ügyvezetőjeként válaszolnék. Szerencsés helyzetben vagyunk, talán azért is, mert a Continental cégcsoport nem csak abroncsokkal foglalkozik, hanem az autóipar legkülönbözőbb területein dolgozunk elsődleges beszállítóként. A cégcsoport tavalyi árbevétele alapján a top 20 magyarországi vállalat közé tartozunk, csaknem hatezer embert foglalkoztatva. 
Áprilisban stratégiai megállapodást írtunk alá a kormányzattal, ami mindkét fél számára megnyugtató garanciákat tartalmaz, de igazából úgy gondolom, két évtizede itt vagyunk, garanciák nélkül is bizonyítottunk. 
A gumiabroncs ágazat hazai fejlődésének fontos pillére, hogy Mosonmagyaróváron megépült a Continental regionális raktárbázisa; tehát a 2011. évtől kezdve fokozatosan innen szolgáljuk ki nem csupán az Audi és a Mercedes hazai gyáregységeit, de például a teljes osztrák piacot is. Ennek köszönhetően csaknem megháromszorozhattuk árbevételünket, és nem mellékesen hetven új munkahelyet teremtettünk. 
Beszéltünk a hazai piac kilátásairól, most nézzük az iparágat. Milyen műszaki fejlesztések kapnak prioritást a közeljövőben az abroncsiparban? 


Azt gondolom, a legfontosabb új irányt a hibrid és az elektromos autók képviselik. Minden eddiginél nagyobb jelentőséget nyer náluk a hatásfok, az energiatakarékosság, ezért egészen újszerű geometriát és gumikeverékeket igényelnek. 

A másik fontos fejlesztési terület a már említett újrahasznosítás, ahol gumiőrleményt, gyakorlatilag egy új terméket állítunk elő. Egyre szélesebb körben használjuk fel az őrleményeket, az útalaptól a futó- és sportpályák illetve játszóterek burkolatáig. A környezettudatos gazdálkodás jegyében a cél természetesen az, hogy magába az abroncsgyártásba forgassuk vissza az őrleményt; ez technológiai okokból ma még fejlesztendő terület, ám a jövőben egyre nagyobb arányban kerülhet ‘újragumi’ a személyabroncsokba – az ipari felhasználású termékekben már ma is jelentős ez a ráta.