Rég volt ennyire ereje teljében az izmos kisautók kategóriája. A nemrég nálunk járt, összehasonlító teszten megmérettetett trió az élő bizonyíték. De bármilyen csábító egy hatmillióért mért apró méregzsák, az átlagpolgár átlagtárcájával vívott küzdelemben menthetetlenül alulmarad.

Józan érvek mentén nézve vállalhatatlanul drágák, viszont a használtautó-piac talán kínál megfelelő gyógyszer az égető birtoklási vágy enyhítésére.

Végtére is a benzinvérű keménymag állandóan azon rinyál, hogy a mai műanyag autók már tompa, túldigitalizált élményt adnak, nincs már utastérbe tóduló benzinszag, agyrezgető motorhang és halálfélelmet garantáló félcsillagos törésteszt. Ezt az élményt pedig már két-háromhavi fizetésért a magunkénak érezhetjük, egy nyarat pedig kibír a család vajas kenyéren és lopott dinnyén.    

Különleges autókról lévén szó a keresés, vásárlás szabályai is eltérnek a megszokottól. Általános tanács, hogy a nagy példányszámban gyártott darabokat keressük, amelyekhez könnyebb alkatrészt találni. Ezt ebben az esetben el is vethetjük, alig akad eladó darab, és általában azok is igen lelakott állapotban keresnek gazdát.

Az alkatrészekkel nem lehet nagy gond, a lóerővel kitömött városi autók sosem különböztek radikálisan gyengébb társaiktól, csak az egyedi kiegészítők beszerzéséből lehet költséges vesszőfutás.

Első ritka és olcsó tippünk mi más lehet, mint a 208 GTi nagynevű őse a 205 GTi. “Az apró francia méregzsák könyörtelen élményautó volt, amely könnyű farával keresztbe állt gázelvételre, de ezért akkor nem indultak termékfelelősségi perek és nem is jöttek létre Facebook-csoportok a veszélyes kiskocsi gyártója ellen. 1994-ig összesen 294 514 talált gazdára a veszett gyors kiskocsiból.

Többféle motorváltozat készült a GTI-ből. Az 1,6-os és az 1,9-es szívó benzines nagyon hasonló, csak a nagyobbiknak hosszabb a lökete. A 103-105 lóerős kisebbikkel is betyárosan mehetett, de volt ennél durvább is. Az amerikai izomautók receptje alapján született meg korának legkeményebb apró GTI-je, amikor a 205 megkapta a 405-ből átemelt 128 lóerős négyhengerest.” – Szörényi András

A valós rémtörténetek, és a hideg számok jól mutatják, hogy a ritkán felbukkanó 205 GTi-k között válogatva mire kell odafigyelnünk: Elsősorban a törésre. Nem a karcokra, vagy a lógó lökhárítóra, hanem az autót teljesen hazavágó árokjárásra. Két évtized alatt biztosan sikerült összehozni egy komoly esést, amit bizonyítva máris jobb alkupozícióba kerülünk.

Komoly típushibákról nem szereztünk tudomást, az autó könnyen kerül külsőleg lepusztult állapotba, de a műszaki tartalmat tekintve, komoly igénybevétel mellett is tartja magát. Az alumíniumból készült XU motorblokk, a váltó, és az egyszerű futómű sem okoz komoly fejfájást alapjáraton, a típusra inkább a múltban rejlő kontár javítások, módosítások okozta hibák jellemzőek.

Fiatalabb, de néha még olcsóbb találat az Alfa Romeo 145 QV. A 150 lóerős, kétliteres motorral szerelt olasz vas tudja mindazt, amiért szerelemet gerjeszt a kultikus márkajel. Nem mellesleg a gyűlöletkeltő hibáknak sincs híján.

A fergeteges vezetési élmény garantált, a szívó kétliteres hangja, karaktere állandó csapatásra csábít, és az árak is nemrég érték el a gödör alját, 3-500 forint között már bíztató állapotban lévő darabokat is elcsíphetünk.

A Twinspark motornál a vezérműszíj gyakori cseréje erősen javallott, a 115 ezer kilométeres gyári intervallumot megközelíteni igazi orosz rulett, a szíj könnyen veszít feszességéből, és az ?átugrott a vezérlés? jellegű hiba költségei könnyen sírógörcshöz vezetnek.

A speciális gyújtásrendszer miatt hengerenként két gyertyával kell számolnunk, gyakori hibaforrás a légtömegmérő, valamint a vízpumpa és a hűtőrendszer is gyenge pont, ezért tesztvezetéskor ne feledkezzünk meg ellenőrizni ezeket a rendszereket. A galvanizált karosszéria miatt komoly rohadástól nem kell tartani, a padlólemezt, azon belül a taposókat érdemes közelebbről szemügyre venni.

Futóműve érzékeny a rossz utakra, fokozott karbantartási igényét gyakran rövidebb rugókkal, feszesebb lengéscsillapítókkal orvosolják, ami a helyzeten nem javít, az úttartáson viszont igen. Elég gyakori beavatkozás, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen alapból sem magas a 145, de ebből lefaragva minden fekvőrendőr halálos ellenséggé válhat.

Az Alfa körüli mítosz pont a kiismerhetetlenségen alapul, ezért nem csodálkozok, ha egy tulajdonos kommentet ír, miszerint az ő 145-öse hiba nélkül fut évek óta. Viszont ebben az esetben nem csak küszöbdísz a négylevelű lóhere, hanem valódi, szerencsehozó talizmán.

Ezen a két típuson kívül egyértelmű választás a Golf II GTi, akár a gyengébb nyolcszelepes, vagy a fickósabb 16V kivitelben, szinte senkinek sem kell bemutatni a kategóriateremtő egyes még tökösebb, tökéletesebb verzióját.

Titkos favorit lehet a Clio első generációjából készült, 1.8 literes motorral szerelt verzió, ami 990 kilogramm mellé 135 lóerőt, és emelt pulzusszámot kínál.

 A lista nyugodtan bővíthető, a japán példák kimaradtak, fura mód (lehet az én műveletlenségem okán) a kor egyébként erős távol-keleti gépei nem emelkedtek olyan legendás státuszba, mint az európai konkurensek. Pedig az utcai versenyzés Alfája és Omegája a Civic bármelyik generációja 1990 óta napjainkig, tehát akinek véleménye, hozzáfűznivalója akad, ne rejtse véka alá!

Filléres erős kisautóra vágyik? Nézzen szét a Vezess.hu használt autó keresőjében!