Behajtási tilalom megszegése – 30 ezer forint bírság.
Kötelező haladási iránnyal szemben autózás – 50 ezres bírság.
Korlátozott forgalmú övezet szabályainak megsértése – 30 ezer forint bírság.

A minapi sajtóhír szerint ezeknél a szabálysértéseknél minden más bizonyíték – tehát fénykép – nélkül, csupán a rendőr bemondására meg lehet bírságolni az autósokat. A rendőrnek eszerint ki sem kell szállnia a kocsijából, meg sem kell próbálnia kideríteni a sofőr kilétét, mivel e három szabálysértés az objektív felelősség hatálya alá tartozik, elég felírnia a rendszámot. Aztán mehet a több tízezres csekk az üzembentartónak.

Na de ha nincs fotó, akkor bármi bemondható? Mi alapján dönt a hatóság, ha az autós vitatja a rendőr közlését? Hogyan védekezhet, és hogyan bizonyít a rendőr? Megkérdeztük erről a legmagasabb pozícióban lévő közlekedési főrendőrt, és egy olyan ügyvédet, aki naponta küzd a bíróságon közlekedési ügyekben.

A gyorshajtás büntetéséhez sem kell fotó

“Egyáltalán nem új dolog, hogy fotó nélkül eljárást indíthat, vagy bírságolhat a rendőr. Már a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény is kimondta, hogy a járművezető távollétében a rendszám alapján intézkedhet a rendőr, ha szabálysértést lát” – mondja Jámbor István, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztály vezetője.

Unikum, hogy nálunk kép is készül a gyorshajtókról - állítja a rendőrség

A témát feldobó újságcikket meglepve olvasó alezredes hosszan sorolja, hogy a piroson áthajtástól a leeresztett vasúti sorompó kikerülésén át a záróvonal átlépéséig számos esetben régóta bírságolhat a rendőr fénykép készítése nélkül, ezekben az esetekben elég nehéz is lenne fotózni, mert általában csak pár másodpercig tartanak ezek a szabálysértések. Ha viszont ilyet lát a rendőr, nem is tehet mást, esküjének megfelelően intézkednie kell.

Ha jobban belegondolunk, mindezzel valójában nem is mond újat Jámbor, az a kijelentése viszont egyértelműen meghökkentő, hogy “a jelenleg hatályos törvények szerint a gyorshajtás büntetéséhez sem szükséges képfelvétel”. Szerinte Magyarország ennek ellenére azon rendkívül kevés ország egyike, ahol kivétel nélkül az összes sebességmérő össze van kötve képrögzítővel. “A jogszabály szerint elég lenne a rendőrnek a sebességmérő kijelzőjén megjelenő számot, és a gyorshajtó jármű rendszámát lejegyeznie a naplójába.”

Tavaly áprilisban valóban volt változás

Akkortól nem kell fényképpel bizonyítani a rendőrnek a behajtási tilalom megszegését, a kötelező haladási iránnyal szemben autózást, és a korlátozott forgalmú övezet szabályainak megsértését.

Mi van, ha hazudik a rendőr? Vagy utasításra szedi a pénzt…

Erre a felvetésünkre az alezredes egyértelművé teszi, hogy bűncselekményt követ el az a rendőr, aki nem mond igazat, és szándékosan állít valótlant egy járműről. Eleve furcsállja Jámbor, hogy miközben az állampolgár bárminemű bejelentését nem kérdőjelezi meg a hatóság (és nem kér fotót róla), az egyenruhások szavahihetősége felmerül.

Régóta fájlalják az autósok, hogy a költségvetési törvény évről-évre előírja a rendőrségnek forintra pontosan, hogy mennyi bírságot kell beszedni. Ha van annyi szabálysértés az utakon, ha nincs. Márpedig egyesek szerint bemondásra könnyebb bírságolni, mint fotóval igazoltan. Jámbor István erre azt állítja, hogy a rendőrségnek nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy valótlanul bírságoljon embereket, a közigazgatási eljárások szerinte egyébként is sok pénzükbe kerülnek, embereket kötnek le.

Furcsállja a rendőrség, hogy miért félnek sokan a bemondásra büntetéstől

“Szakmai oldalról az ORFK-tól soha nem ment ki olyan utasítás a megyék felé, hogy növelni kell a bevételt, ezért több bírságot szedjenek be a rendőreink. Kizárólag azt határozták meg, hogy több ellenőrzéssel növeljék a közlekedés-biztonságot” – hangsúlyozza az osztályvezető. Az ORFK azon van szerinte, hogy inkább kevesebb, de teljesen indokolt, vagyis megvédhető esetekben bírságoljon a rendőr, nem akarják, hogy vitatható ügyekkel lejáratódjon a rendőrség.

Ennyit vár el a költségvetés a rendőrségtől

Amint az Országgyűlés honlapján is olvasható, a kormány részletes tételekben írja elő a különböző minisztériumoknak és hatóságoknak, hogy mennyi pénzt kell a költségvetésbe befizetniük. A rendőrséget felügyelő Belügyminisztériumnak “objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevétel”-ből például 16 milliárd forintot.

Készül az állomány?

Némileg ellentmond a rendőrségnek a Dr. Székely Ügyvédi Iroda közlése. “Információink szerint az említett három szabálysértés kezelésével kapcsolatban elkezdték felkészíteni a rendőrség és a közterület-felügyelet állományát arra, hogy miként kell eljárni. Ezzel kapcsolatban biztosan kialakul majd a hatóságoknál egy eljárási rend” – mondja  Janklovics Ádám, az ügyvédi iroda munkatársa, a Vezess.hu jogi szakértője.

Jámbor István szerint nincs ilyen. “Nem is tudom miért lenne, több mint egy éve van lehetőség ebben az esetben a képfelvétel nélküli bírságolásra, de eddig sem tettünk ilyen lépéseket.”

Arra a rendőri közlésre reagálva, miszerint évtizedek óta, számos szabálysértésnél fényképfelvétel nélkül bírságol a rendőr, Janklovics azt mondja, hogy ezek eltérnek az említett három esettől. Az ügyvéd szerint ezeknél levillogják, 99 százalékban megállítják az autóst, majd közlik vele, hogy mit láttak, amire ott azonnal reagálhat az autós. Adott az azonnali védekezés lehetősége, míg az objektív felelősség körébe tartozó, fenti három szabálysértésnél 30 nappal később kap egy levelet az autós, aki már arra sem emlékszik, hogy hol volt aznap, mit csinált.

Nehezen bizonyíthatja igazát a vétlen autós

Határozott különbség van abban is, hogy mi következhet, ha az autós vitatja a történteket, hiszen lényeges az eltérés a szabálysértési és a közigazgatási eljárás között. Az objektív felelősség az utóbbiba tartozik. Szabálysértés esetén “a tényállás tisztázása végett” az autós akár meghallgatást is kérhet, míg a másik esetben ennél komolyabb folytatás következhet. A bírságot objektív felelősség esetén adók módjára hajtják be, tehát ha valaki nem fizet, akkor levonhatják a munkabéréből, végső esetben valamely vagyontárgyát is értékesíthetik.

Szerény vigasz az utóbbinál Janklovics szerint, hogy van jogorvoslati lehetőség, amennyiben a közigazgatási eljárásról szóló törvény jogszabálysértésre hivatkozással lehetőséget ad közigazgatási per indítására. “A bizonyítás ugyanakkor szinte lehetetlen, hiszen általában nincs tanú, nem volt szemle, nem áll rendelkezésre szakértői vélemény, vagy más egyéb bizonyíték (ami kép vagy videó lehetne), csak kizárólag a rendőri jelentés.”

Az ügyvéd szerint meggondolandó, lehet-e ilyen kontrollálhatatlan hatalmat adni az egyes eljáró rendőröknek.