Garázsban landolt a helikopter

Profik számára is érdekes a helikopter-szimulátor

Szerző: Svékus Gergő levél küldés 
Dátum: 2013.03.12. 15.30

Játéknak indult, de még akár repüléstörténeti jelentőségű oktatási eszköz is lehet belőle. A Happycopter neve nagyon stimmel: eufórikusan száll ki, aki túléli. Mármint virtuálisan.

“Húzd a kollektív kart. Ahogy elemelkedik, a jobbra forgó főrotor el fogja csavarni a törzset, ezt a bal pedállal tudod megfogni. Utána a lábadra már nincs szükség, a ciklikus vezérlővel tudsz kanyarodni és irányt adni. Jó utat!”  – ad néhány utolsó tanácsot Surján András, és becsukja az ajtót. Kívülről. Hát lássuk… Bal kéz, bal láb, jobb kéz – atyaúristen, fent vagyok! Harminc éves álmom vált valóra: helikoptert vezetek!

Na jó, majdnem.

Egy fél helikopter, meg egy számítógépes pult - ennyi a szimulátor. Később pendrive-ra vehetjük és haza is vihetjük repülésünket.

Egy fél helikopter, meg egy számítógépes pult – ennyi a szimulátor. Később pendrive-ra vehetjük és haza is vihetjük repülésünket.


A hatalmas Sikorsky S-61, amelynek pilótafülkéjében éppen a további teendőkön töröm a fejem, ugyanis kívülről nézve egy apró Bell 222, sőt, csak annak is csupán a fele; és miközben elvileg Innsbruck hófödte hegycsúcsai fölött szállok, valójában tőlem harminc méternyire a Teleki Blanka Általános Iskola diákjai rúgják a bőrt a szünetben…

Surján András eredetileg szabadidős programnak találta ki a Happycoptert. Névre szóló rendszámtáblákat készítő vállalkozásával éveken át látogatta a majálisokat, vurstlikat és céges rendezvényeket, és arra a megállapításra jutott, hogy a látogatókat sokkal jobban érdeklik az élmények, mint a kézzel fogható emléktárgyak. Mivel pedig az ő szótárában az “élmény” címszónál az a három alkalom szerepel illusztrációként, amikor helikopterrel utazhatott, különösebben gondolkoznia sem kellett, hogy mibe vágja a fejszéjét.

Német specialistákkal legyártatott egy kellőképpen kisméretű, kellő könnyedséggel szállítható helikopterfülkét (ez a Bell 222 – ilyenből építették az Airwolf című film fantázia csatahelikopterét), megtöltötte egy viszonylag könnyebben vezethető típus (ez volna az USA parti őrségénél rendszeresített S-61 Sea King) repülési és fizikai tulajdonságaival, valamint komplett, működőképes műszereivel, és az egésznek a világ egyik legjobbnak mondott szimulációs szoftverjével adott életet.

Fél év megfeszített munka és bő nyolcvanezer eurós ráfordítás után akár kész is lehetett volna a tökéletes vásári látványosság. Csakhogy az élet más lapokat osztott Andrásnak – valamivel komolyabbakat, mint amire számított.

Időközben kiderült ugyanis, hogy a NASA és számos repülőgépgyár által is alkalmazott X-Plane 10-es szoftverrel meghajtott szimulátor egy rettenetesen súlyos, fájó szakmai hiányt pótolhatna Magyarországon. Jelenleg ugyanis hazánkban nem létezik olyan földi eszköz, amellyel a kizárólag műszerekre támaszkodó (tehát sötétben, ködben végre hajtott) repülést gyakorolhatnák a pilóták.

A bal oldali monitoron látható képet vetíti ki gömbtükörre, majd onnan tükrözve a szimulátor belső ablakfelületeire a rendszer: ezért a torzított kép.

A bal oldali monitoron látható képet vetíti ki gömbtükörre, majd onnan tükrözve a szimulátor belső ablakfelületeire a rendszer: ezért a torzított kép.


Illetve most már van egy: egy XI. kerületi lakótelep közepén, a vízművek egykori autószerelő műhelye mélyén. A Légügyi Hivatallal már folynak az egyeztetések, hogy a szimulátor megkapja a “műszer szerinti repülést oktató eszköz” minősítést – ha ez meglesz, vélhetően pilótafeleségek tucatjai fognak hálát rebegni Surján Andrásnak.

Ez utólag meg is magyarázta, miért éreztem magam olyan furcsán kívülállónak a sajtótájékoztatón. A vendégek zöme szemmel láthatóan összeszokott, egymást régről ismerő társaságot alkotott, ám olyan fokú érdeklődést mutattak a téma iránt, ami kizárta, hogy újságírók lennének. És nem is: Surján András jó érzékkel veterán pilótákat hívott meg az eseményre, hogy megnézzék és megmutassák, mit tud a szimulátor.

És hát bizony sokat. Többet, mint amire valós élethelyzetben szükség lehetne. Magyarországon ugyanis rossz időben csak végveszély esetén szállnak fel a helikopterek, itt azonban néhány gombnyomás, és elborítja a légteret a hó, a köd vagy a jégeső.

“Látod ezeket a foltokat? Jég ütötte sebek a szélvédőn. Ha egy szimulált jégszem pont beletalál a szimulált pitot-csőbe, elszáll a sebességmérőd. Ha az elképzelt motor beszív egy virtuális madarat, akkor leáll az egész gépezet.” – magyarázza András annak a szoftvernek a képességeit, amelynek adatbázisában egész földünk szerepel.

Igaz, fotorealisztikusan csak néhány várost, illetve területet dolgoztak ki, a többin általános grafika jelzi a topográfiai sajátosságokat. Ha például Budapest felett repülünk, a Városliget helyén egyenfákat, a Duna mentén vizet látunk, és a Gellért-hegy is megjelenik domborzati elemként, ám hiányoznak az épületek, nincs aha-érzése a pilótának.

Száguldás 17 méterrel a folyómeder fölött. Aki bemutatja: Zsámboki Tibor ezredes, egykori kecskeméti bázisparancsnok, MiG 29-es vadászpilóta.

Száguldás 17 méterrel a folyómeder fölött. Aki bemutatja: Zsámboki Tibor ezredes, egykori kecskeméti bázisparancsnok, MiG 29-es vadászpilóta.


Innsbruck ellenben az utolsó fészerig hitelesen épül fel a képen, ezért is választották azt próbarepülésünk helyszínéül.

A profik egymás után ülnek be az újságírókkal a gépbe, és legalább annyira szórakoztatják magukat, mint a civileket. Van itt minden, hurkok, szándékos zuhanások, keresztben repülés 50 láb magasan a folyómeder felett. És közben elismerő bólogatás: tényleg hiteles a szimulátor.

Lehetne még hitelesebb, teszi hozzá Surján András, és lesz is. Hamarosan működő GPS-képernyőt szerel be a műszerfalra, és beszerzi a helikopter háromdimenziós mozgását, gyorsulását lemodellező g-szimulációs üléseket: akkor nem csak a műszerek és a kép, hanem minden gépjárművezető legfontosabb, hátul hordott érzékszerve is az igazival azonos érzést fogja tolmácsolni…

A sor végére maradok, félig tudatosan. Leskó István rendőr alezredes, az ORFK pilótája visz el egy körre. Megkérem, előtte vegyük sorra, mi mit csinál. A műszerek felénél tartunk, amikor belezavarodom, az utasülésből nézve követhetetlenek a tucatnyi tárcsán pörgő számok. Közös megegyezéssel a magasságra, a fordulatszámra és a műhorizontra egyszerűsítjük a figyelni szükséges kijelzőket. Egy kör után cserélünk.

A hivatásos pilóta és a szimulátor gazdája ellátnak jó tanácsokkal, majd rám csukják az ajtót. Tudom, hogy az egész csak illúzió, de mégis megszeppenek – mi lesz, ha…

A földtől néhány méterre megpróbálom stabilizálni a gépet, ahogy Surján András tanácsolta. Katasztrofálisan billegek. A kiúttalanságba menekülök, felfelé. Lesz, ami lesz. Igyekszem stabilan tartani a gázkart (hivatalos nevén kollektív kar), a botkormányt (alias ciklikus vezérlő) az útmutatás szerint, két ujjal mozgatom, épp csak milliméternyit.

Mennybe menetelem, illetve a visszatérés: itt értem földet

Mennybe menetelem, illetve a visszatérés: itt értem földet


Előttem egy fiatal kolléga repült, ő valahol négyezerötszáz lábon hagyta magára a gépet, mert menni kellett, vissza a szerkesztőségbe. Én elhatározom, hogy ha darabokban is, de lehozom a gépet. Csakhogy ahhoz előbb vissza kellene találni a reptérre. Bárcsak működne a GPS… és egyáltalán, hogy kell ezzel a döggel megfordulni? Pláne a hegyek között.

Magam sem tudom, hogyan, de irányba hozom a gépet. Már csak pár ezer lábat kellene ereszkedni, viszonylag zuhanásmentesen. Látszik a repülőtér. Kétezer-kevésszáz lábon járok, az nullahárommal szorozva hatszázvalahány méter, van még bőven helyem a…

Nagy döccenéssel érek földet a kifutópálya melletti füvön. Várom a megsemmisülést jelző sípszót, de elmarad. Ezek szerint leszálltam? Egyben? Hatszáz méteren?

Surján András gratulál. És nevet. A tengerszint feletti magasságom valóban kétezer láb körüli, de Innsbruck reptere ezerkilencszázon fekszik. Nézzem csak meg a rádiós magasságmérőt, ami a földfelszín fölötti magasságot méri – az bizony nullát mutat. Izé…

Egyébként meg bravó. Húszból egynek sikerül landolnia. Legutóbb egy kilencéves kissrác csinálta meg. Először fel sem akart szállni, de aztán hagyta magát rábeszélni.

És milyen igaza volt. Minek erre harminc évet várni…


Mi köze Bruce Willisnek a Happycopterhez? Sok egyéb információ mellett ez is kiderül a Galériában!

Kommentek

  • Mahler

    Ugye milyen érdekes a 9 éves srác! Rettentő ügyorsan és ügyesen tanulnak a fiatalok. Az unokáimnak van egy 24 ezer ft-t vett helikoptere, eszméletlen, mit lehet vele csinálni és ezek a 4- 6 éves srácok úgy leköröztek, mint a pinty. Az írás és a téma remek, az úrnak gratulálunk!!

Audi RS3: Megnéztük hogy készül, és ki is próbáltuk

Évente egyszer biztosan van valami rendezvény a világ legnagyobb motorgyárában, Győrben. A mostani apropóját a március 10-től gyártott Audi RS3 Limousine adta.

Három lány egészen intim viszonyba került az új Suzukival

Az új Suzuki Ignist főleg a fiataloknak szánja a japán gyártó, közülük is a női vásárlókat fogták leginkább célkeresztbe. Nekünk sem kellett több: megkértünk három fiatal hölgyet, hogy szedjék ízekre az Ignist.

Százezerszer büntették meg az autósokat

Közel kétmilliárd forintot kellett fizetniük tavaly az autósoknak a fővárosi közterület-felügyelők intézkedései után. Olyan 70 ezer helyszíni bírságot róttak ki rájuk, bő 36 ezer alkalommal szereltek fel kerékbilincset, és közel 4600 autó elszállítását kezdeményezték.

80-nal 80 km-t a Magyarországon gyártott lyukas gumival

Kipróbáltuk, milyen egy defektes autóval gurulgatni 80-nal az országúton, majd megnéztük a tatabányai gyárat, ahol az új csodagumi készül. És megtudtuk, mi a baj a másféle defekttűrő gumikkal.

F1: Te jó ég, hát ezért olyan rossz a Honda-motor!

Így már minden világos, de ezzel a mindent megmagyarázó rajzzal hamarabb is elő lehetett volna állni!

Eszement adóra kényszerítenék a Forma-1-et

Az indiai legfelső bíróság úgy döntött, hogy a Forma-1-nek adót kell fizetnie a 2011-2013-ig rendezett három helyi futam után.

Vettel: A Ferrari tavaly alapozta meg az idei sikert

Sebastian Vettel szerint a Ferrari számára győzelem nélkül véget ért 2016-os idény alapozta meg az idei feltámadást.

Ez most a legjobb Suzuki!

Jó vezetni, alig eszik, igényes és komfortos belül, szép kívül. Ez most a legjobb Suzuki – pontosabban ez lehet, ha az ára is van olyan jó, mint a kocsi maga. De vajon van-e?

Vajon hány garázsban pihen még ilyen makulátlan veterán, mint ez a Volga?

A Volga M21-esből komoly mennyiséget, 639 000 darabot gyártottak, így nem meglepő, hogy a kitartó kutatók még mindig találnak egy-egy megkímélt példányt.

Zsír új BMW E30 M3-ast valaki?

Egészen hihetetlen, ahogy időről-időre előbukkannak olyan autók, amik évtizedeket töltöttek egy garázsban, miután megvásárolták őket.

F1: Brazília elvesztésével riogat Ecclestone

A Brazil Nagydíj szerződéshosszabbítási tárgyalásainak lebonyolításával megbízott Bernie Ecclestone nem túl bizakodó az interlagosi futam jövőjét illetően.

F1: Szocsitól mamuszban versenyez Vettel

Az Orosz Nagydíjtól Sebastian Vettel cipő helyett versenymamuszban ül a Ferrariba.

Új gumikat kaptak a koraszülöttmentők

Hét mentőautóra szerelték fel azokat a nyári gumikat, amelyeket az Abroncs Kereskedőház adományozott a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány számára.

Ismét csökken az üzemanyagok ára

A szerdai árcsökkentés után pénteken folytatódik az áresés a hazai benzinkutakon.

Soha nem látott új rendszer jöhet az autókba

A Continental egy olyan rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely felismeri a különböző útviszonyokat.

F1: Már jövőre jöhet a New Jersey-i futam?

Felpörögtek az események az USA-ban, három helyszínen is folyik a Forma-1-es futam előkészítése.

vezess-logo

Engedélyezi, hogy a vezess.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.