Szerencsére nem volt tétje a dolognak, turbános, szakállas figurák most nincsenek a környéken, legfeljebb a kecskeméti gyros-osban, és nekik is csupán hatalmas késük van, nem AK-47-esük, vagy RPG-jük.

Táborfalván járunk. Pár éve már vendégeskedtünk itt, akkor arra voltunk kíváncsiak, vajon ha lőnek ránk, érdemes-e az autó ajtaja mögé bújni, mint ahogy azt a filmekben teszik. (Nem, nem érdemes!) Most a lövöldözés elmaradt, helyette valóban golyóálló autókban autózhatunk fel, s alá. Az Afganisztánba készülő katonák felkészítésének egy részletét nézhettük meg.

Sorakozó

Pár pillanat és kezdődik a terepvezetés

Mik ezek?

A HMMWV mozaikszó így magában elég hülyén hangzik, a széles, csótányszerű amerikai katonai járműveket a legtöbben – igaz tévesen – Hummer néven ismerik.
Tömege közel 4,5 tonna, hossza 5,4 méter, szélessége 305 centi. Igazi nagyvas. A borzalmasan széles építésnek a stabilitás mellett az az oka, hogy így ugyanabban a nyomban tud haladni a viszonylag kisméretű jármű is, amin a nagyobb teherautók, így elég egy nyompárt megtisztítani az aknáktól. Praktikus, nem?

Mennyire harcálló?

Mi a páncélozott – 1165A1 kódjelű – változatba ülhettük be, amely jóval nehezebb, de biztonságosabb is a mezei kivitelűnél. Ablaka 5-6 centi vastag – bár állítólag a harmadik, AK47-esből ugyanoda leadott lövés már bejön rajta – ajtaja érzésre legalább másfél mázsás, és rafinált módon bentről alaposan bezárható, ezt nem tépi fel a pirosnál egy motoros gonosztevő sem, hogy elrobogjon a retiküllel. De ha úgy adódik és menteni kell a bent ülőket, kintről mégis ki lehet nyitni, csak egy 13-as villás- és egy másik, spéci kulcs kell hozzá. Végső esetben pedig az ajtó alján lévő vonószembe kell akasztani egy másik, lehetőleg súlyos járgányt, és azzal leszakítani az ajtót.

Fent a kilincs, alatta a vésznyitó zárt fedele, legalul pedig vonószem, ha valamiért le kell szakítani az ajtót

Fent a kilincs, alatta a vésznyitó zárt fedele, legalul pedig vonószem, ha valamiért le kell szakítani az ajtót

Az abroncsokban lévő levegő nyomását bentről a vezető is tudja szabályozni, és pár darab, lövéstől kapott lyukat a kompresszor is le tud győzni, de a kiadósabb nyári golyózápor sem állíthatja meg a járgányt. Ugyanis az abroncsok belsejében tömörgumis betét is van, amellyel ronggyá lőtt kerékkel is eliszkolhatnak a katonák.

Ha meg még ennél is nagyobb baj történik, és egy Havanna szivartól lángra kap a bőrkárpit, akkor az önműködő – de kézzel is aktiválható – tűzoltórendszer végez még időben a lángokkal.

Impozáns darab a bozóton átvágtató katonai járgány

Nemcsak széles, hanem a tengelytávja is óriási

Szolid a luxus

A munkavédelmi gyorstalpaló után behuppanok a vastag nejlonnal borított ülésbe – nem tudom eldönteni, hogy ez az új-érzéshez tartozik-e, mint ahogy az egyszerű ember a gyári kijelzőfóliával használja hónapokig az új telefont, vagy praktikus okokból van még a kocsin, hiszen így könnyebb takarítani – de nem vészes, nem rohad bele a derék harcos feneke, hiszen a nyitható páncélüveg mellett van légkondi is a kocsiban.

Itt a biztonsági öv is másként működik, mint a civil autókban. Két darabból áll, egyik deréktájon, másik a vállon átvetve tarja az utast, de egy mozdulattal lehet mindkettőt kicsatolni. Agyonszervózott kormánya komikusan apró, cserébe az egyéb kezelőszervek elpusztíthatatlanok, masszívak.

Nem különösen tágas egy HMMWV belseje

A könnyen takarítható éjfekete, vérálló üléskárpit alapáras

Hasonlóan, mint a szinte az utasok között dübörgő – legelöl csak a hűtők vannak – V8-as dízelmotor. Teljesítménye ugyan nem falrengető – 6500 köbcentiből 190 lóerőt csiholtak ki – de megbízható, kiforrott darab. És elronthatatlan, mint egy kalapács. Itt még nem tombol a downsizeing, és a károsanyag-kibocsátási normák sem lényegesek egy füstben, olajban álló harcmezőn, így a 26-40 literes fogyasztás sem érdekel itt senkit.

Biztonság

Az autó belsejében rohamsisakban ücsörgünk. Katona korom óta eltelt már lassan két évtized is, mégis ugyanazt a fajta szerencsétlen acélsisakot kapom, mint anno. De ez legalább zsír új, nem izzadta még csatakosra senki. Bár az autóban kétcentis, puha szivacs borítja belül a meztelen fémrészeket, mégsem szerencsés dolog ezeknek nekikoccanni. Sőt, gyakorlatilag minden mozdítható dolgot le kell belül rögzíteni. A dolog érthető, a fejreállt autóban ide-oda csapódó fegyverek, de még egy vizes palack is komoly sérüléseket okozhat.

Ha bajt szimatol, magától aktiválódik a tűzoltó rendszer

Ha bajt szimatol, magától aktiválódik a tűzoltórendszer

Utastere annyira vonzó hely, mint amilyen Karl Dönitz egyik tengeralattjárójának belseje lehetett, valamikor ’44 környékén az Atlanti óceánon. A négyfős személyzet a négy sarokban foglal helyet, és meghitt beszélgetésekről szó sem lehet. Nemcsak a távolság, hanem a belső zajszint miatt sem. És itt még csak a motor, illetve a csattogva zörgő ablakok hangosak, nem áll az autó közepén, a tetőn kibújva egy toronygéppuskával kereplő szakember.

Maga a vezetési gyakorlat nem éppen bonyolult. Pár kilométeres közút, majd egy könnyed terepezés a program első fele, ahol végig konvojban, meghatározott tempóval és követési távval kell haladni. Ez baj nélkül lezajlott, pedig a valószínűtlenül széles gépek a teljes sávot kitöltik, a lőrésszerű, függőleges ablakokon pedig nehéz kilátni.

Apró kormány, hogy ne zavarjon a hadakozásban

Pöttöm kormány, és elpusztíthatatlan kapcsolók, gombok

Néhány katonának még az automatikus váltó megszokása okozhat gondot, de más nehézség nem nagyon fordulhat elő. Nekünk a hátsó helyek jutottak, a vastag nejlonnal borított üléseken. Az önkényes kiszállástól, ablaknyitogatástól is el voltunk tiltva, hiába, a katonák nem bíznak az izgága civilekben. Jobb ha nyugton vagyunk, nem nyúlunk semmihez, akkor nem lehet baj. Jogos az aggódás, a személyautók pléhajtajaihoz szokott embert meglepheti, ha meglódul vele a másfél mázsás páncélajtó, amely jó esetben nem viszi le a lábát.

Kajaszünet

A konvojban haladás gyorsan kifárasztja az embert, ideje megebédelni. A menü valami meghatározhatatlan összetételű levesből, és rántott húsból, főtt krumpliból, savanyúságból áll. Nem egy Michelin csillagos étterem, de korrekt. A desszertnek szánt tejszínes-epres csokiszelet – amelynek csomagolását valami rejtélyes okból csokibarna delfinnel díszítették – már nem volt ennyire egyértelmű siker. De kell a szénhidrát, így ez is elfogyott.

Semleges leves, rántott hús, krumpli, fura ízvilágú, epres-tejszínes delfines csoki. Korrekt ebéd.

Semleges leves, rántott hús, krumpli, fura ízvilágú, epres-tejszínes delfines csoki. Korrekt ebéd.

Ebéd után ismét terep. Homokbuckákon autózunk fel-le, fedezékbe állunk be orral, farral, szlalom – nem lehet könnyű egy ekkora döggel – és egyéb feladatok jönnek, míg el nem akadunk, egy gonosz, széttúrt, lazahomokos emelkedőn. A MMWV fél perc alatt hasig ásta magát a domboldal homokjába, utána már csak a bal első kereke forgott bután, mi meg szörnyedve kérdeztük egymástól: ebben a wundervaffében tényleg nincs a tengelyeken tisztességes, zárható differenciálzár? A többi autón sem vontatókötél, sem egyéb segítség nem volt, így végül az évtizedes Ural rántotta ki amerikai kollégáját a kellemetlen helyzetből – végül is ezért gyakorlatoznak a katonák, legközelebb biztos nem mennek sehová egy ötméteres drótkötél nélkül. De a megmenekülést már nem nézhettük végig, visszaparancsoltak minket a bázisra.

Így végez a futóhomok a Humvee-val:

Az egész gyakorlatnak valami olyan hangulata volt, mint anno, amikor egy tár – 30 darab 7,62-es – lőszerrel kellett volna megtanulnom, hogyan is kell rutinosan használnom a Kalasnyikovot, ha rajtunk ütnek a gaz imperialista hordák. Az itt kiképzett katonák hamarosan Afganisztánban fognak vezetni, ahol tetszik, nem tetszik, életveszélyben lesznek. Persze, értem, hogy nincs rá pénz, meg vigyázni kell a díszes amerikai cuccokra, de nekik reggeltől estig ezeket a járgányokat kéne hajtani, tűzön-vízen át, elakadni, kimenteni, ütni vágni a gépeket, megismerni a technika és a saját határaikat. Hogy amikor élesben kell helytállni, flottul menjen minden, akár csukott szemmel is. Hiszen kár lenne, ha bajuk esne ezeknek az embereknek, mert egytől egyig jófejek.

Végül egy lazább hangulatú katonai próbatétel. Alapos Humvee mosás: