Bioetanol, a jelen lehetősége – ezzel a címmel szervezett konferenciát a téma iránt érdeklődők számára Budapesten a Magyar Bioetanol Szövetség. Ipariszesz-gyártó cég vezérigazgatója, mezőgazdasági vállalkozás szakmérnöke, a MAGOSZ elnöke, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke, az etanolüzemű autózás szakértői álltak a hallgatóság elé, és fejtették ki sorban, miért is lehetne fontos kitörési pont a magyarok számára hazánk gazdasági, klimatikus, talajtani viszonyai közepette ez az üzletág. Ellenérvet gyakorlatilag nem hallottunk – hogy miért nem szárnyal mégis ez az üzlet itthon, rejtély.

Az alábbiakban megkísérlem nagyon tömören összefoglalni a konferencián elhangzottak tartalmát – aki többet szeretne tudni a témáról, keresse a Bioetanol Szövetséget!

A MAGOSZ elnöke érti a téma jelentőségét, de úgy tűnik, lobbiereje kevés a jövedéki adóval ellehetetlenített szeszes autózás megmentéséhez

A MAGOSZ elnöke érti a téma jelentőségét, de úgy tűnik, lobbiereje kevés a jövedéki adóval ellehetetlenített szeszes autózás megmentéséhez


Növénytermesztés: a bio etil-alkohol segít a terméshozam-ingadozás gazdasági kiküszöbölésében

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke arra helyezte a fő hangsúlyt előadásában, hogy a bioetanol-ipar sokat segíthetne a mezőgazdasági terméshozamok nehezen kiszámítható ingadozása által keltett gazdasági hátrányok kivédésében a gazdáknak.

Vagyis: ha sok a kukorica, akkor sem kell nyomott áron adni a terményt, nem kell választani, hogy olcsón eladja-e a gazda az árut az árat ilyenkor lenyomó kereskedőknek, vagy drágán tároltassa azt szűkösebb időkig. Hiszen az üzemanyag-ipar hosszú távra kötött megállapodással ilyenkor is stabil vevő lehet.

Azon pedig lehet vitatkozni, hogy világviszonylatban az etanolipar az éhezők elől veszi-e el a kukoricát, de a magyar gazdaságban ez az érv komolytalan. Sőt: az élelmiszeripar alá is stabilabban dolgozhatna a mezőgazdaság, ha támaszkodhatna az üzemanyagipar keresletstabilizáló hatására. Jelenleg a rendszerváltás előtti öntözött földek harmadát műveljük öntözéssel, miközben évente iszonyú mennyiségű vizet, talán hét köbkilométernyi nálunk keletkező csapadékot engedünk ki folyóinkon az országból.

Szörnyű, de a maga abszurd (magyar) módján termelői szempontból logikus, hogy nem öntözünk. Ha öntözünk, többet termelünk. Ha többet termelünk, többet kell eladnunk. Ha többet kell eladnunk, piacot kell szereznünk – márpedig a döglődő magyar élelmiszeripar nincs olyan helyzetben, hogy jó évben képes legyen több alapanyagot felszívni. Viszont a termőföldek EU-s normatív támogatása akkor is ugyanannyi, ha két cső kukorica, meg akkor is, ha kétmillió cső termett a földünkön; fog a fene azon erőlködni, hogy jobb legyen a termés.

Ha a gazdálkodók hosszú távon láthatnák, hogy az okosabb, korszerűbb gazdálkodásnak köszönhető  jó termés sem fog megrohadni valahol, hanem felveszi a közlekedési szektor, végre be mernének ruházni öntözésbe, költségesebb talajjavító technikákba. Ami magasabb terméshozamot, jobb minőséget, az élelmiszeriparnak jobb alapanyagot jelent, és irány a Kánaán.

Meglepően széles körből jöttek érdeklődők

Meglepően széles körből jöttek érdeklődők


Állattenyésztés: GMO-mentes takarmány a disznóknak

Dr. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke arról beszélt, milyen előnyökkel járhat a hazai állattenyésztés és az etanolipar együttműködése a hazai adottságok ismeretében. Nagy örömmel hallottuk, hogy a szeszgyártás után maradó társtermékek meghatározott arányban bekeverhetők a tyúkok, disznók, marhák, lovak takarmányába – bár kissé elszomorodtunk, azt hallván, hogy a sertések nem nagyon kedvelik ezen tápok ízét.

Mindenesetre a magas fehérjetartalmú termékek megfelelő kezelés után alkalmasak lehetnének arra, hogy sokat kiváltsanak a jelenleg nagyrészt importból származó szójatakarmányból, illetve a magyar földön termett, GMO-mentes (nem génkezelt vetőmagból származó) kukorica feldolgozásával készülő takarmánnyal etetett állatok húsa is GMO-mentes, ami komoly marketingértéket jelent az igényesebb piacokon.

Azon azért elgondolkodtunk, hogy mennyire nyerő elképzelés a magyar sertéságazat fejlesztésében gondolkodni manapság, amikor sorra zárnak be a nagy múltú hazai húsipari cégek.

Tiszta szesz. Vizet bele, és kész az olcsó vodka

Autóipar: az első dízelmotor még mogyoróolajjal ment

Dr. Kiss Péter, a Széchenyi István Egyetem gépjármű karának docense a járműipar alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos történéseiről beszélt. A Vezess olvasói persze mindent tudnak a témáról, ha követik zöld rovatunkat – nem is mennék bele most mélyebben. Elhangzott, hogy Rudolf Diesel mogyoróolajra konstruálta motorját, hogy elsőként egy villanyautóval lépték túl a 100 km/h sebességet (ez volt a Jamais Contente, az örök elégedetlen nevű szivar), és hogy még sok-sok évig nem szabadulhatunk meg a belső égésű motorokról.

Ha jól emlékszem, ebben az előadásban hangzott el az az érdekesség, hogy Svédországban olyannyira hisznek a bioüzemanyagokban, hogy talán 2007 óta nem is engednek forgalomba helyezni gázolajüzemű autóbuszt; speciálisan átalakított, magas kompressziójú Scania motorokban öngyulladással, dízel körfolyamatban használják fel az alkoholt. Mindezt úgy, hogy Svédországban gyakorlatilag nincs etanolgyártás, az üzemanyagot európai és dél-amerikai beszállítóktól szerzik be. Hahó: ha Brazíliából megéri oda alkoholt vinni, akkor talán nekünk is lehetne célpiacunk a svéd közlekedés, nemde?

Skizofrén az EU: az idei aszály miatt próbálják elmismásolni a 2009-es EU-direktíva által meghatározott teendőket

Skizofrén az EU: az idei aszály miatt próbálják elmismásolni a 2009-es EU-direktíva által meghatározott teendőket


E85-gyártás: EU-támogatás mellett fogtak bele, most nem értik az ellenkezést

A dunaföldvári etanolüzemet működtető Pannonia Ethanol vezérigazgatója az E85 és egyéb bioetanol-tartalmú üzemanyagok gyártásának és felhasználásának európai és magyar szabályozásáról beszélt. Elmondta, hogy a 2009/28/EK irányelvben az EU még egyértelműen megfogalmazta, hogy az üvegház-gázok emissziójának csökkentése érdekében emelni kell a nem fosszilis üzemanyagok arányát a közlekedésben.

Erre az irányelvre a magyar Nemzeti Cselekvési Terv is készült, az átállás szándéka olyan erős volt, hogy a Pannonia Ethanol tavasszal még abban a tudatban foghatott bele új, mohácsi üzemének építésébe, hogy a terveket komolyan lehet venni. Aztán jött egy törés, az idei aszályos év és a globális élelmiszer-áremelkedések politikai akadályt kezdtek képezni az etanolipar fejlődése előtt – most akkor sem biztos, hogy akár az EU, akár a magyar állam még komolyan gondolja korábbi szándékait, ha az élelmiszerárak emelkedésért sokkal inkább a spekuláció, mint a termelési struktúra átalakulása a felelős.

A központi vagy hengerenkénti injektoros, számítógépes befecskendezés-vezérlésű benzinmotorokhoz illeszthető átalakító elektronika. Magyar fejlesztés, magyar gyártmány - mostanában csak a cseheknek és osztrákoknak lehet eladni

Kisipari átalakítások: ha megéri, van rá piac

Alkalmi szakírónk, a bioetanolos autózás megszállott autodidakta szakértője, Égő Ákos arról tartott előadást, milyen autókat lehet utólag átalakítani szeszüzemre, és milyen kompromisszumokkal jár az E85-ös autózás. Általánosságban elmondható, hogy a legelterjedtebb benzines motorok, a számítógép-vezérelt üzemanyag-ellátású, nem direktbefecskendezéses, hengerenkénti vagy központi injektoros autók pár tízezer forintos, hazai fejlesztésű és gyártású elektronikák beépítésével alkalmasak az átállásra E85 üzemre.

Jelenleg azonban több az érv az átalakítás ellen, mint mellette. A jövedéki adó emelésével az E85 már alig olcsóbb a benzinnél, az immár minimális árkülönbség már nemhogy a beszerelés megtérülését nem tudja biztosítani, de még a 15-25%-os fogyasztásnövekményt sem tudja kompenzálni. Ha az állam belátná, hogy az etanolos autózás nem csak egy kibúvási lehetőség a magyaroknak a benzin magasabb adójának befizetése alól, hanem környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdekeket is szolgálhatna, persze alakíthatná úgy (ismét) az árat, hogy ez ne így legyen…

Miért nem folyik nálunk a csapból is a szesz?

A konferencián hallottakat összegezve nem fér a fejembe, miért nem vagyunk bioetanol-nagyhatalom, és miért nem törekszik erre a kormányzat sem. Egyszerűen nem látok logikus érvet arra, miért fojtogatja az állam a pár éve még oly ígéretesen növekedésnek indult, a magyar gazdasági adottságoknak remekül megfelelni látszó iparágat.

Az erre irányuló kérdéseket feltettük a Nemzetgazdasági Minisztériumnak – várjuk válaszukat.