52,1 millió forint – összesen ennyi bírságot osztottak ki a Nemzeti Adó és Vámhatóság (NAV) revizorai az elmúlt öt hónapban a külföldi rendszámmal közlekedő autósokra, tudta meg a Vezess.hu. A közlekedési törvény januári szigorítása után két hónappal kezdődött, és a NAV szerint azóta állandósult ellenőrzések során 35,7 milliót a sofőrökre róttak ki, 16,4 milliót pedig a járművek üzembentartóira.

Nem ijedősek az adóellenőrök, ugyanis a bő ötvenmillió forint mindössze 106 bírságból állt össze, vagyis átlagosan félmilliós büntetéseket osztanak ki autónként. A bírság lehetséges összege kétezer köbcenti alatti személyautó esetén 400 ezer forint, míg afölött 800 ezer, a többi járműnél pedig 200 ezer. Ha természetes személyt büntetnek, akkor ezeknek az összegeknek a felét kell kifizetni.

Az egyik elfogóautó. Nem árulják el, hogy hol keresik a törvényszegőket

225 eljárást indítottak

Az ellenőrzések kockázatelemzésen alapulnak, amely során “meghatározott vizsgálati szempontok és kockázati tényezők figyelembe vételével kerülnek kiválasztásra az érintett járművek” – állítja a NAV. Hogy ez pontosan mit jelent, arra Suller Attila, adóhatósági szóvivő azt mondta kérdésünkre, hogy “titkos”.

Hogy pontosan mennyi autóst állítottak meg az elmúlt hónapokban, azt állítása szerint maga a NAV sem tudja pontosan, viszont 181 külföldi rendszámos autót vezető sofőr és 44 üzembentartó ellen indítottak eljárást. A 106 megbírságolt autós zöme nem meglepő módon német (38) és szlovák (36) rendszámmal bukott le, de féltucatnyi brit mellett pár román és ukrán, valamint francia és spanyol autó gazdáját is megbüntették.

Hogy kerül ide a spanyol rendszám?

Vagy éppen a francia. Jogos a kérdés, hiszen jellemzően nem ezekkel szoktak adót elkerülni. Kérdésünkre a NAV konkrét példákkal illusztrálta, hogy kiket kellett megbírságolnia a hatályos törvény szerint.
    Az egyik bírság úgy jött össze, hogy honfitársunk nem tudta igazolni “hitelt érdemlően” a spanyol rendszámos kamion vezetését, még a forgalmija sem volt nála. A másik esetben pedig a jogos használó helyett élettársa vezetett spanyol azonosítós járművet, amit már nem tolerál a törvény.
   Részben hasonló történt egy francia illetőségű autó magyar sofőrével, akinek konkrétan a jobbján ült a magyar lakhellyel rendelkező üzembentartó, ám a NAV szerint a “törvényben foglalt mentesítő körülmény egyikük esetében sem állt fenn”. Így végül mindkettőjük ellen eljárást indítottak. De olyan is volt, hogy egy magyar lakhelyes kölcsönbe adott egy másik magyar lakhelyesnek egy francia kocsit, csakhogy az ellenőrzéskor már lejárt a papír.
    Amint arról a nyáron írtunk, egyre többen vásárolnak bagóért Angliából behozott jobbkormányos autót, és aki még többet akar spórolni az ügyön, az a brit rendszámot megtartva közlekedik idehaza a kocsival. Az adóellenőrök ilyeneket is büntettek. Többen például azt mondták, hogy Angliában dolgoznak, csak ezt a NAV szerint nem tudták a törvény betűjének megfelelően igazolni.

Senki nem ismeri be a csalást

Az adóellenőrök tapasztalatai szerint változatos védekezéssel próbálják magyarázni bizonyítványukat a lebukott külföldi rendszámosok. Gyakran hivatkoznak a törvény ismeretének a hiányára, vagy azt mondják, hogy ők máshogy értelmezték a jogszabályt. Külföldi cég nevére bejegyzett kocsinál jellemzően alkalmazotti minőségüket emlegetik a megállítottak, többnyire a munkáltatójukat teszik felelőssé a törvényszegésért.

Elmondása szerint a hatóság sem tudja, hogy pontosan mennyi kocsit állítottak meg eddig

A papíron létező külföldi vállalkozást birtokló magyarországi lakosok rendszeresen kinti cégbejegyzéssel próbálják igazolni a jogszerű használatot. Nyilatkozataik alapján a cégekben tevőlegesen munkát végeznek külföldön, de a NAV szerint erről a tényről az ellenőrzéskor nem tudnak bemutatni semmilyen kikezdhetetlen igazolást.

Éjjel sem szünetelnek az ellenőrzések

Éjjel sem szünetelnek az ellenőrzések


Külföldön bejegyzett autók magyar használói alkalmanként elismerik, hogy olcsóbb fenntartani számukra a kocsit, ha nem itthon van bejegyezve, állítja az adóhatóság. “Az ugyanakkor az ellenőrzések során még nem fordult elő, hogy valaki beismerte volna a regisztrációs adó megfizetésének szándékos elkerülését” – közölte az adóhatóság.

Egyesek jogorvoslattal élnek a pénzbüntetés ellen, de a fellebbezés általában a hatóság döntésének helyességét állapítja meg. Bírósági szakba csak nagyon ritkán jutnak el az ügyek.

Enyhítettek a szigoron

Hiába a jó szándék, miszerint nyakon csípnék azokat a luxusautósokat, akik nem hajlandók a regadó megfizetésével berakni a költségvetésbe azt az évi néhány milliárdot, ami oda való, az ellenük hozott regulával nagyon sok gond volt. Belekötött az ombudsman, mondván túl nagy a bírság, problémás, hogy az ellenőrzés utáni okmánybemutatás lehetősége nem adott, valamint nem korrekt, hogy egy, a férj által jogszerűen használt autóval a feleség már nem járhat.

Amint a szerkesztőségünkbe érkezett olvasói levelek is igazolták, komoly problémát jelentett, hogy külföldön tisztességesen dolgozó honfitársaink sem használhatták egy hétvégi hazalátogatás alkalmával 24 óránál tovább jogszerűen a kint vásárolt és kint használt (tehát külföldi rendszámos) kocsijukat. Hiszen a bejelentett magyar lakcímük miatt a törvény nem engedte, hogy egy napnál tovább használják itthon a máshol forgalomba helyezett kocsit.

Kissé rugalmatlan, és talán túlbonyolított volt a jogszabály, még a januári szigorítást jegyző Rogán Antal is kénytelen volt beismerni egy, a Vezess.hu-val folytatott vita végén, hogy nem tudja pontosan, mit tartalmaz a törvény.

Mindezek miatt nemrég enyhítettek a jogszabályon. Kevesebb járműre vonatkozik a szabályozás, kiterjesztették a mentességi kört, megváltozott a belföldi üzembentartó fogalma stb. Itt olvashatják el az érintettek a részleteket.

Továbbra is éjjel-nappal

Ez persze nem befolyásolja a revizorokat, akik azt mondják, hogy az ellenőrzések változatlanok maradnak. Vagyis nem akciószerűen vonulnak, hanem állandó jelleggel vadásznak a rendszámos csalókra. Fix helyekről (utakon és határátkelőkön), és járőrautókkal egyaránt kiszedik a forgalomból az elemzésük alapján gyanúsnak tűnő kocsikat, ráadásul még éjszaka is.

Aztán a kocsijuk hátuljába szerelt fényhídon megjelenik a felirat a kinézett autó rendszámának nemzetisége szerinti nyelven (többnyire szlovákul vagy németül): “Kérem, kövessen!”. Ezt gyorsan magyar felirat váltja, hisz a NAV adatai szerint a kiszúrt X6-os BMW-ket és társaikat jellemzően amúgy is magyarok vezetik.

Évente tízmilliárdos mínusz?

Arról senkinek nincs pontos száma, hogy mennyi külföldi rendszámos autót használnak idehaza. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke korábban úgy saccolta, hogy körülbelül évi háromezer frissen vásárolt autó után kerülhették ki az adófizetést a tulajdonosok. Mivel a 2004-es uniós csatlakozást követően vezették be itthon a regadót, a külföldi rendszámos autók száma a fenti becslésből kiindulva 2012-re elérhette a 25 ezer autót. Erdélyi számításai szerint egyébként minden egyes évben akár tízmilliárdos adóbevétel-kiesést okozhatott a költségvetésnek a regadó elkerülése.

Ha Önt is megbüntette a NAV külföldi rendszámos autó használata miatt, és úgy érzi, jogtalanul, írja meg nekünk a történteket: auto@sanomamedia.hu.