Szokásos szerdai autópiaci mustránkon ezúttal a városi kisautók között kutakodunk. Ha használt autóról van szó, könnyebben döntünk a nagyobb, jobban felszerelt, erősebb modellek mellett, hiszen a korosodó darabok ugyanazon az áron szerezhetőek be, mint a fiatal városi minik. Mielőtt elcsábít a pusztítóan hatalmas poggyásztér és a kétliteres dízelmotor nyomatékgörbéje, tegyük fel magunknak a kérdést: Mire van igazán szükségünk? Mennyit utazunk, és hova? Hány utassal?

Mert a félórás egyedüli munkába járáshoz, vagy a lurkók reggeli iskolába szállításához nem feltétlenül kell másfél tonnányi fémbe zárva utazni. Tehát városi kisautók, lehetőleg a legkisebb szervizigénnyel, jó fogyasztással, túl a fapados hangulaton. Igaz utóbbi mindig a kategória sajátja lesz, ezen a téren egy pici kompromisszumot mindenképp kötnünk kell.

Ismeretlen szürke japán

Az első javasolt modell a Mazda2 első generációja. Első körben a legfontosabb érv az autó mellett a megbízhatóság. A Ford Fusion padlólemezére épült autó tipikus régi vágású Mazda, érzelemmentes, praktikus és tartós. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy az autók műszaki állapotát vizsgáló német szervezet a GTÜ (Gesellschaft für Technische Überwachung) listáin hosszú éveken keresztül az első helyen szerepelt a típus.

Még nem a stílusra hegyezték ki a Mazdát, elsődleges cél a használhatóság

A Fusion rokonság miatt adott a magas építésmód, ezért a Mazda2 első generációja inkább mini egyterű, semmint városi kisautó. Emiatt a kategória egyik legpraktikusabb vétele. Magasan ülünk mégis elegendő a fejtér, az apró holmikat több rekesz várja az utastérben, a csomagszállítást pedig teljesen ledönthető anyósülés segíti. A sokoldalú felhasználhatóság verhetetlen erények. Mazdához illően jó vezethetőséggel, aránylag feszes úttartással kecsegtet a kettes.

Motorból négy került a mini orrába, benzinesből három (75-80-100 lóerősek), dízelből egy, az 1.4 literrel 68 lóerővel. Szürke, unalmas, de a végletekig megbízható és fürge, ahogy azt egy klasszikus japán autótól elvárjuk.  A hazai piacon kevés eladó darabot találunk, rossz pletykák híján azok is jól tartják az árukat, 800 ezer és 1,5 millió között találunk első generációs Mazda2-est. A 2007-ben bemutatott, dögös, divatos formával, komoly reklámhadjárattal támogatott utód már népszerűbb lett itthon és Európában, de ezek jelenleg 2 millió forintról indulnak.

A Ford Ka belseje a New Edge formaterv ékes példája, karddal csapott ívek mindenfele. A forma szép az anyagminőség viszont csapnivaló

A Ford Ka belseje a New Edge formaterv ékes példája, karddal csapott ívek mindenfele. A forma szép az anyagminőség viszont csapnivaló


Hiába jó egy autó, ebben a kategóriában, a nagyszámú női vásárlónak köszönhetően gyakran az érzelmek döntenek. Ezért is lehetek sikeresek olyan típusok, amelyek a puskapor nagy részét a megjelenésre lőtték el. A formai hódítás egyik legnagyobb mestere a Ford Ka.

Stílus mindenek felett

A Ford kilencvenes évek derekán végbement megújulásának egyik sikeres típusa a Ka. A New Edge elnevezésű formatervezési irányvonal szinte sokkolta a közönséget, a lendületes sarkokban találkozó ívek kavalkádja a pár perc alatt pálcikákból összerakható sátrakra emlékeztet. A sikeres modell tizenkét évig maradt gyártásba, és körülbelül 1,5 millió darab készült belőle. Így nem csoda, hogy akad pár eladó a használtpiacon. A megbízhatóság tekintetében már nem ilyen fényes a helyzet, az autó messze nem éri el a Mazda2 fényes sikereit, általában a listák hátsó szegmensében kullog. Jellemző hibája a hátsó kerékcsapágy gyors kopása az ajtókilincsek elromlása, de a fékek és az elektromos berendezések táján is lehetnek gondok. 

A rozsdásodás szintén felütheti fejét, ha rabul ejtett minket a forma, erre mindenképp figyeljünk. A Fiesta rokonságnak köszönhetően agilisen mozog a Ka, futóműve pontos, gokartszerű élményt ad a volán mögött ülőnek.

Az utód nem tudott ilyen dögös maradni, a Ka első generációja tiszta és agresszív, szerencsére a vezethetőség sem marad le a külsőtől

Motorok terén a 2003 után bemutatott Duratech egységek ajánlottak, ezek élénkebbek, takarékosabbak, mint az OHV vezérlésű (alulvezérelt felülszelepelt) Endura-E elődök. A Ka tényleg maga volt a stílus, csak négyszemélyes háromajtós és kétszemélyes kabrió karosszériával forgalmazták, ötajtós sosem került piacra.  Felszereltsége puritán, csak a kabrió StreetKa és a sportosabb verzió SportKa kapott átlagon felüli, igényes belsőt.  Temérdek eladót találunk, kétes előélettel, láthatóan szakadtan már 300 ezer körül horogra akadhat egy Ka. Frissebb, 2003 után gyártott modellt 700 ezer és 1 milllió között lőhetünk, de akinek nem mindene a forma, az inkább mondjon le a Ford minijéről, és vegyen Nissan Micrát/Mazda2-őt/Honda Jazz-t.

A Panda ezerféle verzióban készült, a 4x4 az egyik leghasználhatóbb

A Panda ezerféle verzióban készült, a 4×4 az egyik leghasználhatóbb


Twingo? Inkább kihagyjuk a mélyebb elemzést, hiszen mindenki ismeri. Tizenegy évig készült az első generáció, ami tényleg egy praktikumbomba. Sínen mozgó hátsó üléssor, teljesen ledönthető első ülések, vidám egyedi szériák, imádnivaló forma. Cserébe franciás megbízhatatlanság, és eleve drága vételár képviseli a sötét oldalt.

Ez a Panda nincs kihalásra ítélve

Ha kisautó, akkor az olaszok nem maradhatnak ki. A Fiat ős-pandája a legjobb példa arra, hogy miről kell szólnia egy takarékos, igénytelen, a végletekig leegyszerűsített városi járműnek. A  guruló doboz  mindent tudott, amit elvárhattunk tőle, nem túl nagy sebességgel, de levitt A pontból B-be. A 2003-ban bemutatott második generáció természetesen már szakított ezzel a végletekig felsrófolt spártai hangulattal, de azért megtartotta az olasz kisautók erényeit. Keskeny és magas, ötajtós és praktikus, tehát egységnyi térből kihozza a lehető legtöbbet.

Fiat Panda belső, egyszerűen olasz

Ráadásul temérdek verzió készült belőle, a Cross és Climbing néven futó négykerékhajtású Pandák elboldogulnak könnyű terepen, a 100HP sportváltozat pedig vidámságba csomagolva hozza az ésszerűség keretei közé szorult száguldást. A használt Pandáknak mindenképp vizsgáljuk meg a hasát is, a rozsdára hajlamos kipufogó, illetve a szivárgó lengéscsillapító így könnyen lebukik.

A maximális takarékosságot a nehezen melegedő 1.3 dízel adja, a 75 lóerő pont elég, az 1.2 literes benzines halványabb teljesítményt nyújt, magasabb fogyasztás mellett. Az árak 6-700 ezerről indulnak, a mezőny egymillió felett sűrűsödik, és a majdnem új modellekkel kétmillió körül érjük el a plafont.

A kisautók kínálata népes, és egy jól felszerelt modellt, vagy különleges szériát kifogva a felszereltséggel sem lehet gond, a nagy kérdés most is az, hogy a szívünkre, vagy a fejünkre hallgatunk, elfogadjuk az unalmasabb megbízhatóságot, vagy inkább befizetünk egy vidámabb, hullámvasútszerű kalandba.

Használt kisautókért nézzen szét a vezess.hu keresőjében!