“Sikerült! Sikerült!” – mindkét keze a magasban Háber István pécsi tanársegédnek, amikor meglát minket. Az utolsó versenynap utolsó órájában végre műszaki hiba nélküli mért etapot tudtak menni, vagyis az előírt 39 perc alatt teljesítették a 10-szer 1630 métert. “Nagyon ügyes volt a kiscsaj, tényleg nagyon ügyes” – mondja az ORCA Team vezetője, amikor éppen megjelenik mellettünk az emlegetett pilóta. Illés Elíz bemondja a számot, 86 km/1 kWh.

Illés Elíz és Háber István

Ő nem annyira elégedett, nem is palástolja. Valóban több oldalról lehet nézni ezt a teljesítményt. Úgy is, hogy 15 mérhető eredményt produkáló autóból 15-ik lett ezzel a Prototype-kategória hidrogénhajtású járművei között a Pécsi Tudományegyetem, de úgy is, hogy 30-ból lettek tizenötödikek, ugyanis ennyien neveztek. Csak hát a mezőny fele odáig sem jutott, mint ők, vagyis műszaki problémák miatt nem voltak képesek mérhető távot futni a pályán. “Főnöke” azért tovább dicséri őt, és megveregeti a vállát. “Auuu” – rántja félre reflexből a testét Elíz. A Rotterdam közepén kialakított rázós városi pálya, no meg a szűkös, rugózatlan versenyautó néhány kék foltot okozott neki.

Kevesebb, mint 1 grammal kaptak ki

“Nem a mi autónk a legkényelmesebb” – mosolyog Háber, akivel öt perccel később a GAMF bokszában futunk össze ismét. Gratulálni ugrik át. Ahogy az már megszokott, vannak itt bőven a csapattagokon kívül mások is: a konkurensek közül a rutinosabbak fotózzák a technikát, egy szöszke gyerkőc az apjának mutogatja a bejárat fölé kifüggesztett számot. 2696 km – ennyit teljesítettek egy liter 95-ös üzemanyagból. Egészen pontosan 4,539 grammnyiból, a magyar rekordot még csütörtök este futották.

A cél a harmadik hely volt. Túlteljesítették

A szombati, utolsó versenynapon sok más csapathoz hasonlóan a Megameter III sem tudott javítani az eredményén. Így bajnok lett 2833 km-el a mezőny nagy része által verhetetlennek tartott Nantes-i Microjoule csapat, amely csaknem három évtizedes tapasztalattal a háta mögött, és a leellenőrizhetetlen pletykák szerint euró százezres költségvetéssel a zsebben uralja a mezőnyt. Egyértelműen szupersztárok.

A bajnok pilóta

1984-ben indultak először az olajipari óriás által jellemzően a felsőoktatási intézményeknek szervezett viadalon, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar viszont 2010-ben. Ennek ellenére csak egy hajszállal maradt le a GAMF, ami itt, Rotterdamban ezúttal kevesebb, mint 1 gramm különbséget jelent kettőjük között az üzemanyag-fogyasztásban. Hogy ez mennyi gázadás, azt nem tudni.

Izgult a bajnok

Á Tóth Kriszta pilóta a bő másfél kilométeres körön mindig háromszor indítja be a 35 köbcentis apró motort, majd 4-5 másodperces gázadást követően leállítja, és siklik, hiszen a cél a fogyasztás minimalizálása.

Körönként három gázadás

“Mindenki azt kérdezi, hogy miként sikerült 3 év alatt a semmiből a csúcsra jutnunk, megelőzni olyanokat, akik évtizedek óta éve építenek ilyen autókat” – meséli Bagány Mihály. “Nálunk nagyon sok a tehetséges gyerek” – ez a válasz. A tanár úr elárulja, átjöttek hozzájuk a franciák is gratulálni, akik azt állították, hogy izgultak értük is. “Persze a leginkább magukért” – mosolyog a bajusza alatt a docens, aki az áramlástan mestere.

Egyedülálló fejlesztés a magyar kamaszoktól

Bagány tanár úr méltán híres csapatának már az utánpótlása is megoldott, nemrég több tag is érkezett a Kandó-Electric team-ből “kiöregedve”, amely szintén kecskeméti, azonban középiskolás formáció. Az ő bokszuk nem annyira vidám szombat délután: a 23 elektromos hajtású prototípusból 20 tudott távot teljesíteni, ebből 19-ik helyen zártak.

Nem középiskolás szinten. 6 hét alatt épült meg a Kandó-Electric

Ismételjük meg, egyetemisták és főiskolások között középiskolásként. Plusz úgy, hogy 6 hét alatt rakták össze a kocsit, amiben a 23 autó közül egyedül az övékben volt saját gyártású vezérlés. A többiek neves gyártóktól vásároltak ezt. Csorba tanár úr szerint “úgy megdicsérte a csapatot a gépátvételnél a japán mérnök, hogy csak na. A David Hasselhoff csinálta” – mutat tanítványára, Dávidra a csapatból. Fazekas tanár úr szintén a diákjait dicséri, kiderül, a jármű elkészítésekor több alkalommal a műhelyben aludtak a srácok, annyira éjszakába nyúlt a munka.

A második versenynapra 18 ezer látogató jött ki

A második versenynapra 18 ezer látogató jött ki


Idei eredményük elmarad a tavalyitól, de akkor a GAMF legelső kasztniját használták, idén viszont sajátot építettek. Ez kicsit túlsúlyosra sikeredett, az utolsó versenynapra ki is belezték némileg, hogy megszabaduljanak némi fölös tehertől.

Dobogón Győr is

Az öt magyar csapatból a leginkább elkeseredett kétség kívül az óbudai SAP Racing Team, egyedül ez nem tudott mért távot futni. “Inkább más beszéljen helyettem” – mondja fáradtan Laki Zoltán tanár úr, miközben lekvárral keni a kenyerét. “Túl erős lett a motorunk, ami ha beindult, bizonytalanná tette a járművet” – árulja el a fő problémát. Az előző nap kicserélték a motort, de ez sem segített. “Mindenki szomorú” – zárja rövidre a beszélgetést.


Sokáig hasonló cipőben járt a győri SZEnergy csapat is, csakhogy a napelemes, azon belül az UrbanConcept kategóriában induló versenykocsival az igencsak változatos holland időjárás babrált ki. Rotterdam környékén az egyik félórában tűz a nap, viszont mire előveszi az ember a napszemüveget, már lóg az eső lába. Hogy csak emiatt-e, vagy műszaki problémák tengere árasztotta el a kategóriát, nem tudni, minden estre az utolsó versenynap délutánjáig a kategóriájukban mindössze egy darab csapatnak volt mért eredménye.

Süt a nap, pályán a győriek

Mondanunk sem kell, mekkora volt az öröm, amikor feltűnt a laptop kijelzőjén: 86 kilométer – SZEnergy. Mivel a verseny három napja alatt a legkisebb létszámú kategória 4 indulójából csak a győriek, és a végül előttük végző németek tudtak eredményt produkálni, ez dobogót ért.

Az európai Shell Eco-marathon immár 28 éve arról szól, hogy az egyetemisták miként tudnak kiélezettebb és megbízhatóbb technikát alkotni a más országokból érkező diáktársaiknál.

Ez most a mezőnyből kimagasló kecskemétiek mellett – kis elfogultsággal fogalmazva – a pécsi és a győri srácoknak is sikerült.