Mindennapi pénzügyeink

Mindennapi pénzügyeink


Jobb évek után – a magyarországi jövedelmi viszonyokhoz képest – kiugró jutalmakban részesülnek a sikeres autógyártók dolgozói.

A Daimler a 2011-es rekordévet követően átlagosan 4100 eurós (1,2 millió Ft) prémiumot fizetett dolgozóinak, míg a Volkswagen ennél is többet, 7500 eurót, azaz 2,2 millió forintnyi nyereségrészesedést utalt át minden munkatársának.

4000-8000 eurós jutalmak

Az Audi sikere is felfelé hajtja a VW részvény árfolyamát, de az osztalék nem jelentős

Az Audi sikere is felfelé hajtja a VW részvény árfolyamát, de az osztalék nem jelentős


Még nagyvonalúbb az Audi, ahol fejenként nyolcezer euró (2,3 millió forint) üti az alkalmazottak markát, illetve a Porsche, ahol 7600 eurót (2,22 millió forint)  tesz ki a nyereségrészesedés 2011-es rekordév után. (Az Audi győri leányvállalatánál kéthavi fizetésnek megfelelő jutalom érkezett a bankszámlákra az itt is rekordévet hozó 2011-es termelés után.)

Szép summák, de hogyan lehetne részesedni ezeknek a cégeknek a profittermelő képességéből? Részvényeiket megvásárolva, ám ez az árfolyamok ingadozása miatt – főleg a részvénybefektetésre javasolt 3-5 évnél rövidebb távon – veszteséget is hozhat. Amennyiben a cég fizet osztalékot, az akár évente javíthatja befektetésünk jövedelmezőségét.

Kinek jár az osztalék?

Osztalék formájában a cég éves profitja egy részét osztja vissza részvényeseinek, tehát a tulajdonosoknak

Osztalék formájában a cég éves profitja egy részét osztja vissza részvényeseinek, tehát a tulajdonosoknak


Osztalék annak jár, akié a részvény a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján. A kacifántos kifejezés annyit jelent, hogy az osztalékhoz az a tulajdonos jut hozzá, akié a részvény ezen a napon. Ha a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja például május harmadika, és nincs kötelező minimális tartási idő, akkor az osztalék felmarkolásához elvileg elég másodikán megvenni az értékpapírt, és negyedikén el is adhatja az illető.

Mi sem egyszerűbb, egy napra beruházunk a papírba, és máris aranytallérok ütik a markunkat. Ám ez nem ilyen egyszerű. Mivel a fordulónap és a kifizetés mértéke nyilvános adat, az osztalékrészvények ára jellemzően megnő a bejelentés hatására, majd a fordulónap utáni időszakban általában le is esik, legalábbis a klasszikus osztalékrészvények esetében.

Ilyen papírok, a Budapesti Értéktőzsdén például a Magyar Telekom, a Zwack vagy egyes áramszolgáltatók részvényei. Nem ígérnek árfolyamnyereséget, mert nem nő a cégek forgalma, nincs hová terjeszkedniük a beállt piacon, viszont a stabil helyzetük okán nagyjából kiszámítható osztalékkal kecsegtetnek az adott évben termelt profitból.

Nincs minden évben osztalék

A BMW részvényeinél sem az osztalék a méz a madzagon, hanem a remélt árfolyam-növekedés

A BMW részvényeinél sem az osztalék a méz a madzagon, hanem a remélt árfolyam-növekedés


Változó, hogy egy vállalat a nyereség mekkora részét hajlandó kifizetni osztalék formájában a tulajdonosoknak.

A Daimler például tavalyi 6,03 milliárd eurós (1797 milliárd Ft) eredménye 40 százalékát osztotta szét részvényeseinek, akik azonban minimum az elért profit felét követelték. Elvárásuknak hangot is adtak a cég közgyűlésén, ahol többen a Forma-1-ből való kiszállást szorgalmazták a cég vezetésénél, hiszen ez  magas költségei miatt apasztja a nyereséget.

40 euró körüli részvényárfolyama alapján a Daimler 2,20 euró osztaléka így is sokkal jobb boltnak tűnik, mint a bajor konkurenciáé. Persze abban az esetben, ha árfolyamváltozásuk nem tér el egymástól jelentősen.

BMW csoport (BMW, MINI, Rolls-Royce, BMW Motorrad, Husqvarna) 1,30 / 68,32 euró Daimler (Mercedes-Benz, smart, Maybach),: 2,20 / 40,85 euró VW konszern (Audi, Ducati, Bentley, Bugatti, Lamborghini, MAN, Porsche, Scania, SEAT, Skoda, VW, VW LNF): 2,20 / 115,50 euró

Egy BMW-részvény ugyanis jóval drágább, jelenleg 70 euró körüli árfolyamon forog a tőzsdéken, az osztalék azonban nem volt több 1,3 eurónál ebben az évben. Tisztán osztalékra vadászva még kedvezőtlenebb az arány a Volkswagen-részvények esetében. Itt 115 euró körüli részvényárral áll szemben 2,20 eurós osztalék.

A Mercedes-Benz régóta a luxusautó megtestesítője, részvényei osztalékszempontból is érdekesek lehetnek

Adó kint, adó itthon

Ráadásul a külföldi részvényekből eredő jövedelem is adóköteles, aminek mértéke hazánkban 16 százalék, megegyezik az árfolyam-nyereség adókulcsával.

Érdemes utánanézni, milyen szabályok vonatkoznak az osztalék utáni adózásra a cég hazájában, mert az esetleges külföldi adóteher részben vagy egészében csökkenthető lehet a hazai forrásadó összegével.

Cikkünk a legkiemelkedőbb profittermelő-képességű európai autógyártók adatait vette figyelembe, ám az osztalékok összege így is igen csekély.

Egyik sem közelíti meg a lényegében kockázatmentesmagyar állampapírok hozamát, sem pedig a stabil hazai osztalékrészvényeken elérhető jövedelmet, így csak annak érdemes bevásárolnia az említett autógyártók értékpapírjaiból, akinek nem az osztalék a méz a madzagon, hanem az árfolyam-növekedés.

Cikkünk a Pénziránytű Alapítvány támogatásával készült. Hasznos információk a pénzügyekről a www.mindennapipenzugyeink.hu weboldalon. Pénziránytű a Facebookon: facebook.com/mindennapipenzugyeink.