Soha nem látottnak mondott közlekedésbiztonsági fejlesztésekről döntött a minap a kormány. Az ígéret szerint 13,5 milliárd forintból 2014 végéig számos, igen előre mutatónak tűnő beruházást valósítanak meg a hazai gyorsforgalmi úthálózaton.

Vegyük sorra, hogy mi mindent építenek át a hazai autópályákon.

Megbocsát a szalagkorlát

Az egyik leggyakoribb balesettípus az úgynevezett pályaelhagyás, amely különösen akkor okoz brutális autótörést és sérülést, ha az autópályákat V-alakban szétválasztó korlátnak szemből csapódik a jármű. A nálunk jelenleg használt merev építésű sávszétválasztók helyett több helyen úgynevezett megbocsátó környezetet akarnak kialakítani.

Nincsenek egymáshoz csavarozva a szalagkorlát-darabok

Amint a fotókon jól látszik, ezek rövidke szalagkorlát-darabjait úgy illesztik össze, hogy a jármű becsapódásakor teleszkópszerűen csússzanak egymásra. Közöttük pedig speciális műanyag kazettákat alakítanak, amelyek tompítják, amennyire lehetséges, elnyelik az ütközési energiát.

Dombról ugrasztják a vaddisznót

Több mint 140 kilométeren korszerűsítik az ígéret szerint a vadvédő kerítéseket. Ha azt nézzük, hogy 1320 kilométeres a hazai autópályák teljes hossza, akkor ez nem sok, viszont ha egy szarvassal, vagy őzzel kevesebb szaladgál riadtan a jövőben 130-cal száguldó kocsik között, akkor már megérte.

Rámpának mondják, valójában emelkedővé hordják össze a földet, hogy könnyebben kijusson az állat

Márpedig a megújítás ezúttal azt jelenti, hogy a jellemzően a felhajtóknál az útra tévedő állatok pályáról való kijutását megkönnyítsék. Ennek érdekében vadkivezető kapukat és rámpákat építenek.

Égig érő táblák

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) szerint gyakori balesetforrás, hogy dolgozóik útszéli munkálatait nem veszi észre az autósok egy része. Például azért, mert a kocsija előtt torlódó kamionsor kitakarja a figyelmeztető tábláikat, villogóikat. Ennek megelőzése érdekében újfajta konzolos előjelző táblákat vásárolnak.

Ilyen utánfutókat vásárol az autópálya-kezelő

Az utánfutóra szerelt LED-sor újdonsága tulajdonképpen annyi, hogy a teherautók magassága fölé képes emelkedni.

Intelligens forgalomirányítás

Az ígéret szerint 30 darab új forgalomfigyelő kamerát, 7 forgalomszámlálót és 2 meteorológiai állomást szerelnek fel, jellemzően a zsúfoltabb pályaszakaszokra. Mindennek célja, hogy az autópályákon még több információt gyűjtsenek, és ezeket aztán közöljék is a sofőrökkel. Például időjárásról (fagyás, vízátfolyás stb.), balesetekről (torlódás, elkerülő utak stb.), hasonlókról.

Ezért a fentiek mellett 24 darab újabb változó jelzésképű táblát (vjt) is felszerelnek. Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára állítja, még a környezetet is képesek lesznek óvni az új technika szélesebb körű alkalmazásával.

“A meteorológiai állomásokról például nem csak a vjt-re megy az infó, hanem például havazás idején a sómennyiségről is szolgáltat adatokat. Ha kevés egy útszakaszon, akkor oda irányítják a szóró kocsit, ha elégséges, akkor viszont az éppen oda tartó autót le lehet állítani, így fölöslegesen nem szór többet az útra. Ez nagyon jó környezetvédelmi szempontból” – mondja Schváb a Vezess.hu-nak.

Felszántják az utat

“Olyan, mintha gereblyével végighúznák az aszfaltot” – magyarázza Csohány Domitilla, az ÁAK munkatársa, miként képzeljük el az úgynevezett “grooving vágásokat”, amellyel szintén találkozhatunk hamarosan az autópályákon.

Állítólag nem zavarja a menetkomfortot a vágássor

Mintegy 9000 négyzetméteren egy speciális gép 60 fokos szögben felmarja majd a vízátfolyásra hajlamos útszakaszokon az aszfaltot. A 8 mm mély hornyok az útfelületre hullott nagy mennyiségű víz elvezetését segítik majd.

Szélesítik a pályákat

Eddig nem ért be a gyümölcse az ÁAK törekvéseinek, amellyel átkeresztelték volna a szerintük félrevezető leállósáv elnevezést, de nem adják fel. Ennek megfelelően az autópályák kapaszkodósávjai mellé tervezett szélesítést “műszaki leállósávnak” nevezték el.

A pályaszélesítés célja, hogy az emelkedőn lerobbanó teherautóknak, egyéb járműveknek legyen helye megállni a forgalom zavarása nélkül.

Több hely a kamionoknak

Balesetveszélyesnek mondja az ÁAK a túlzsúfolt útszéli parkolókat, ezért a pihenőhelyek alapterületét is kibővítik, ezeken pedig új tehergépkocsi-parkolókat alakítanak ki.

Járműforgalom elöl elzárt területen a kamionok

Szélesítés és új körforgalmak

Elég sok sávváltásos és utoléréses baleset történik az M3 fővárosba bevezető szakaszán, amelyet korszerűsíteni akarnak, egyúttal kiszélesítik. Több, a statisztikák szerint szintén veszélyes csomópontot pedig körforgalommá alakítanak (M0 csepeli csomópont, 403-4.sz. főút).

M3, bevezető. No comment!

Na, de mi garancia?

Mindez szép és jó, de láttunk már ígéretes terveket fiókban elhalni, elkezdett beruházásokkal évekkel a megadott határidő után is nyűglődni. Mi a garancia arra, hogy ezúttal 2014 végére (itt és most ez a határidő) elkészülnek?

“Már 2010 őszén elkezdtem az előkészítő munkát, azért, hogy időre kész legyen minden. Ez nem olyan bonyolult történet, mint a 4-es metró, ahol mindenféle építési engedélyekkel és környezetvédelmi problémákkal kell szembe nézni. Itt nem lesznek csúszások” – állítja Schváb Zoltán helyettes államtitkár.

EU-pénzből építenek

Pénzügyi nehézségekkel valószínűsíthetően nem kell majd szembenézni a “finanszírozó” minisztériumnak, hiszen a 13,2 milliárd forintot az EU adja autópályáink fejlesztéséhez. Ez az összeg ráadásul csak egy szelete egy komolyabb közlekedésbiztonsági támogatásnak, amelynek keretében a MÁV 12,4 milliárd forintot, a GYSEV 982 milliót, míg a Magyar Közút 11,4 milliárd forintot kap hasonló célból. Utóbbinak 2015 végére kell végeznie saját fejlesztéseivel, amelyek egyelőre ismeretlenek.

Tudni akarod mennyi autód valós fogyasztása? A Vezess.hu online autós naplója megadja a választ!