7484 darab – ennyi járművet használ jelenleg országosan a rendőrség. Elsőre talán meglepő, de ennek csak kisebb része, 3455 darab az úgynevezett “rendőrautó”, vagyis a kék-fehér fényezésű, fix villogóval szerelt kocsi (ezt hívja a rendőrnyelv “rendőri jelzettel ellátott gépjárműnek”). A rendőrség ezen felül 4029 darab egyéb, abszolút civil külsejű kocsit is használ: az országos és helyi vezetők szolgálati autójaként, helyszínelő vagy sima ügyintéző kocsiként, vagy éppen az út szélére leállítva traffipaxszal az anyósülésén.

A leginkább a védett közjogi méltóságok fuvarozásáról ismert Köztársasági Őrezred állományába 185 jármű tartozik. Emellett lízingelt autókat is használnak, de arra is volt példa tavaly, a soros magyar EU-elnökség idején, hogy a Külügyminisztérium terhére újabb bérelt kocsikkal fuvarozták a politikusokat. Ez 2011-ben újabb 210 jármű időszakos üzemeltetését jelentette.

Ennél kevesebb autót használ a részben az őrezred bizonyos hatásköreit átvevő, 2010 szeptemberében alakult Terrorelhárítási Központ (TEK). A más feladatok mellett a miniszterelnök és az államfő védelmét ellátó szervezet birtokában 216 jármű van.

Civil külsejű, rendőrségi vezetők által használt járműveket is lefotózhat az automata - Képünk illusztráció

A fenti több ezer járművel kapcsolatban – amelyek egy részét a vezetők munkaidőn kívül, magáncélra is használhatják – kíváncsiak voltunk, mennyiszer akadtak fenn gyorshajtással traffipaxon az elmúlt három évben. Mennyi bírságot fizettek összesen a sebességtúllépésért, mennyi volt rájuk a legnagyobb kiszabott bírság (valamint a legnagyobb sebességtúllépés), és persze arra is, hogy a gyorshajtó sofőr, avagy az üzembentartó egyenlíti ki a számlát (vö. objektív felelősség).

Természetesen a megkülönböztető jelzést nem használó járművekkel kapcsolatban érdeklődtünk, hiszen a villogós haladásra a KRESZ más szabályokat rögzít.

ORFK: Nincs statisztika

Hetekkel ezelőtti első megkeresésünkre az ORFK csak részben válaszolt. A gyorshajtó rendőrök számára, a bírságok összegére és maximumára vonatkozóan közölték, hogy “országos statisztikai kimutatás, nyilvántartás hiányában nem áll módunkban válaszolni”.

Elárulták viszont, hogy a megkülönböztető jelzést nem használó, de gyorshajtó rendőrök esetében nem az ORFK, vagy éppen a megyei rendőrkapitányságok viselik az anyagi következményeket, hanem a sofőrök. A járművek menetlevéllel rendelkeznek, ez alapján beazonosítható a vétkes személye.

Nem tudni, mennyi rendőrségi járművet állítottak meg kollégáik egy róluk készült fotó után - Képünk illusztráció

Nem tudni, mennyi rendőrségi járművet állítottak meg kollégáik egy róluk készült fotó után – Képünk illusztráció


Mivel érdemi kérdéseink megválaszolatlanok maradtak és mivel az ORFK szerint nincs országos statisztika, jelentősen szűkítettük az adatkérést. Immár csak négy, találomra kiválasztott megye és a főváros rendőreinek gyorshajtási adatait kértük be, a kérést az ORFK sajtóosztálya mellett közvetlenül elküldtük írásban a megyei kapitányságok szóvivőinek is, a BRFK esetében a sajtóosztályának.

Megyei rendőrkapitányságok: Van statisztika

Az egyik megyei szóvivő el is küldte részünkre e-mailben a táblázatba rendezett adatokat, amelyből kiderül minden, amit kértünk. Éves bontásban szerepel benne az összes rendőrségi járművel történt gyorshajtás száma, külön bontva, hogy ebből mennyi volt a rendőri jelzettel ellátott és a civil külsejű hatósági jármű, mekkora volt évente a legnagyobb bírság, amit a munkatársaik kifizettek, és az is, hogy milyen sebességkorlátozásnál pontosan mennyivel hajtott a szabályszegő rendőr.

Az egyik legnagyobb hazai megyéről van szó, amely gyorsan és minden kért részletre kiterjedően válaszolt a kérdéseinkre. Közben kapcsolatban voltunk más megyei szóvivőkkel is, egyikük írásban közölte, hogy nem ők, hanem az ORFK küldi majd meg az adatokat. Egy másik megye szóvivője ugyanezt erősítette meg telefonon, összeszedik a rájuk vonatkozó adatokat, de azokat az országos központ küldi.

Erre rímel az a telefonhívás is, amit az adatokat e-mailben már elküldő szóvivőtől kaptunk levele után pár nappal. Ő megkért, hogy ne használjuk a számokat, az általuk összerendezett információkat is az ORFK küldi a többi megyéével együtt. Kérésének eleget teszünk, ezért nem közöljük – az egyébként érdekes – számokat.

ORFK/II.: Nincs statisztika

Másfél héttel a már megkapott megyei adatok után érkezett az ORFK sajtóosztályának meglepő válasza. Ebben megismétlik, hogy nincs országos statisztika “a megkeresésében megjelölt csoportosításban” (már nem kértünk országos számokat), leírják, hogy az alapfeladataiktól eltérő többletmunka lenne a megkülönböztető jelzés nélküli rendőrségi autók gyorshajtásainak kigyűjtése (kéréseink nem csak ezekre vonatkoztak). Alapvetően azt hangsúlyozzák, hogy nem kötelesek “korábban nem kezelt adatállományokat” előállítani.

Menetlevél tartozik a kocsikhoz, így beazonosítható, hogy ki vezet a megengedettnél gyorsabban - Képünk illusztráció

“Az Ön által kért nyilvántartás aránytalan munkaráfordítással állítható elő, ebből adódóan a kérdéseire nem áll módunkban válaszolni” – zárják a néhány mondatos magyarázatot.

Majtényi: Ki kell adni az adatokat

A volt adatvédelmi biztos, Majtényi László szerint van részigazság az ORFK érvelésében. Eszerint van olyan elv, hogy ha nem állnak rendelkezésre a kért adatok, akkor aránytalan munkaráfordítással nem kényszeríthető ennek előállítására egy hivatal.

“Most viszont lebuktak. Hiszen az, hogy egy megye elküldte a válaszokat, más meg azt közölte, hogy elkészülnek, azt mutatja, hogy ezek a számok vagy rendelkezésre állnak, vagy könnyen előállíthatóak. Vagyis ezeket az adatokat a joggyakorlatnak megfelelően ki kell adni” – közölte a volt adatvédelmi biztos a Vezess.hu-val.

Köztársasági Őrezred: Évente átlagosan 22 bírság

Az ORFK-val ellentétben az őrezred és a terrorelhárítók nem titkolják, hogy mennyi autójukat mérte be traffipax az elmúlt években. Sőt, előbbi még azt is közölte, hogy a birtokában lévő 185 jármű a kért időszakban mennyi kilométert tett meg.

Eszerint 2009-ben 2,62 millió kilométert, 2010-ben 2,83 milliót, míg 2011-ben 2,38 milliót futott összesen a járműpark. Ha összeadjuk ezeket, elosztjuk hárommal, majd 185-tel, akkor 14,1 ezer kilométeres átlag jön ki egy jármű éves futásteljesítményére, ami ma Magyarországon átlagosnak mondható.

A fenti kilométer-adatok csak a 185 autóra vonatkoznak, a gyorshajtási számokban viszont benne vannak a már említett bérelt és lízingelt járművek is (plusz 210 autó). Eszerint 2009-ben 10, 2010-ben 31, míg tavaly 25 alkalommal bírságolták meg gyorshajtás miatt valamelyik általuk használt autó sofőrjét.

Gálik Viktória, az őrezred szóvivője szerint az elmúlt évek egy részében kimutatásaik a kiszabott összeget, míg a jogszabály-módosítások miatt más időszakban a sebességtúllépést rögzítették, ezért nem tudják közölni a sebességtúllépések és a bírságok házon belüli rekordereit.

Terrorelhárítási Központ: Sok a gyorshajtó

Hasonlóan az Őrezredhez, a TEK száguldozói is maguk állják a cechet, sőt Hajdú János főigazgató a vétkesekkel szemben fegyelmi eljárást is kezdeményez. Úgy tűnik, egyelőre nincs túl nagy foganatja a szigorúságnak.

A 2010 szeptember 1-je óta működő szervezet eddigi csaknem másfél éve alatt 38 esetben szabott ki a 216 autóból álló flotta valamelyikére közigazgatási bírságot a rendőrség sebességtúllépés miatt. Ha ezt kerekítjük egy esztendőre, akkor nagyjából 26 büntetés jön ki a 216 autóra.

A TEK-ben egyébként 28 vezetőnek van lehetősége munkaidőn túl szolgálati kocsit magáncélra használni, térítés ellenében, kilométer-korlátozással.

Ki szegi meg többször a KRESZ-t?

Nehéz helyzetben vagyunk, amennyiben arra a kérdésre szeretnénk precíz, számokkal alátámasztott választ kapni, hogy ma Magyarországon a fenti hatóságok járműveit vezetők, avagy a hazai átlag személyautós szegi-e meg többször a gyorshajtásra vonatkozó szabályokat. Ugyanis nincsenek letisztázott számok, amelyekből következtetni lehetne.

Egyrészt az ORFK közlése szerint TrafficPoint rendszerük évente több mint 600 ezer gyorshajtást tartalmaz, csakhogy ebben benne vannak a külföldi száguldóktól a kamionosokig sokan. Ha viszont megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos kimutatását (itt olvashatóak az adatok a 87-ik fejezetben), akkor feltűnően alacsony számokat találunk. 2007-ben 21 199 járművezetőt bírságolt meg gyorshajtás miatt a rendőrség, 2008-ban viszont már csak 8245-öt, 2009-ben mindösszesen 2656-ot, míg 2010-re ez a szám csupán 1545. Az adatok ilyen mértékű változása mögött az áll, hogy a gyorshajtást kivették a szabálysértési eljárás alól az objektív felelősség 2008-as bevezetésekor, amitől kezdve ez már szabályszegésnek minősül. Ám még a korábbi, huszonezres szám is eltörpül a TrafficPoint 600 ezres adatához képest. Azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy a megbüntetett sofőrök száma nem mutatja azt, hogy egy részüket akár többször is nyakon csíphették sebességtúllépésért egy évben, de ha mindannyiuk mellé oda is teszünk egy ötös szorzót (ami nyilvánvaló túlzás lenne), akkor sem áll össze a kép.

Tehát nem tudjuk, hogy a mintegy hárommillió forgalomban lévő hazai személyautóból pontosan mennyit mérnek be gyorshajtással egy évben, mint ahogy nincsenek adataink a száguldozó rendőrökről sem. A Köztársasági Őrezrednél 2011-et megnézve a 395 autóra (185+210) 25 gyorshajtás jut, azaz nagyjából 16 járműre egy, a Terrorelhárítási Központnál pedig a 216 autóra egy évben 26, azaz durván nyolc kocsira egy gyorshajtás. Megkockáztatható a kijelentés: ez rosszabb arány, mint az átlagautósok esetében.