Az euró/forint árfolyam változásához igazodva januártól átlagosan 7,5 százalékkal emelkedik az autópálya-matricák ára – közölte pár napja a Nemzeti fejlesztési Minisztérium (NFM). Az árnövekedés sokak számára ennél is húsbavágóbb lesz, ugyanis ezzel párhuzamosan megszüntetik a négynapos matricát. Vagyis egy Budapest-Balaton út a mostani 1650 forint helyett 2975 lesz a jövőben.

Ha kicsit a bejelentés mögé nézünk, számos kérdés megfogalmazódhat bennünk. Először is: mi köze az autópálya-matrica árának az euró árfolyamához? Miért akkor emelik erre hivatkozva az árat, amikor több heti 310-315 forint közötti árfolyam után 300 körülire mérséklődött az ár? Nem lesz-e az árnövekedésnek olyan hatása, hogy sokan megspórolva a matricát a balesetveszélyesebb párhuzamos utakat terhelik? Azt is szeretnénk megtudni, hogy mennyibe kerül ez az autósoknak, megfordítva: mennyi pluszbevételre számít a kormány a négynapos matrica megszüntetésével?

Hogy jön ide az euró?

“A hazai közúti díjszedési rendszer az időtartamhoz kötött jogosultságú használati díjas (HD) tarifarendszerben működik az EU Eurovignetta irányelve szerint. Ebben euróban szabták meg a legmagasabb díjkategória éves és napi díjának az árát, ezekhez kell arányosítani az alacsonyabb kategóriák és a többi érvényességi idők díjait” – így szól az NFM hivatalos indoklása.

A 2012. január 1-jétől érvényes bruttó díjtételek (Forint/db):

Óriási pofon az autósoknak a 4 napos matrica eltörlése 1

Ez persze nem ad választ arra, hogy miért akkor emelkedik a matricaár, amikor csökken az euró árfolyama. Ennek az a magyarázata, hogy a tárgyév (2012) előtti első októberi munkanapon az EU hivatalos lapjában (Official Journal) közzétett árfolyammal kell számolni. Ha ezt nézzük, még szerencsénk is van, hiszen október elején a mostaninál  kedvezőbben, valamivel 300 forint alatt jegyezték az eurót. Igaz, ez messze fölötte van a 2010 október elején hivatalos 275 forintnak.

Az áremelésben természetesen nem csak az árfolyam-növekedés van benne, hanem a januártól két százalékponttal növekedő 27 százalékra emelkedő áfa is, ugyanakkor tudni kell, hogy az EU-irányelve 5 százalékos tűréshatárt engedélyez az ármozgatásnál. Ezt kihasználva lett például a döntő részben külföldi teherautósok által vásárolt 1 napos jogosultságnál 12,5 százalékos az áremelés.

Állítólag nem csökken majd a vásárlások száma

Állítólag nem csökken majd a vásárlások száma


Az október eleji dátum egyben azt is jelenti, hogy ha esetleg az elkövetkező hónapokban jelentősen mérséklődne is az euró ára, és akár hónapokon keresztül stabilizálódna azon a szinten, akkor sem lehetne erre hivatkozva csökkenteni itthon az autópálya-matricák árát.

Mennyibe kerül ez az autósoknak?

Amúgy sem ebbe az irányba megy a döntéshozatal, hiszen az áremeléssel párhuzamosan megszüntetik a négynapos matricát, miközben a személyautós kategóriában (D1) a helyette majd nyilván sokak által vásárolt tíznapos ára nő a legnagyobb mértékben, 8,2 százalékkal. (Az éves 7,4 százalékkal drágul, a legkevésbé vásárolt havi matrica ára pedig a legkisebb mértékben, 6,2 százalékkal.)

A költségvetés persze jól jár. Mintegy bruttó 4,5 milliárdos bevétel-növekedést hoz az áremelés, míg a négynapos matrica megszüntetése ennél is többet, közel tíz milliárdot. Mindez elég jelentős tétel, hiszen jövőre ezekkel együtt bruttó 70-75 milliárd forintos összbevételt tervez a kormányzat a matricák értékesítéséből. Az NFM állítása szerint ezt az összeget “teljes egészében” az úthálózat fenntartására, működtetésére használják majd.

Növekedhet a balesetek száma?

Egyértelmű és jogos érv volt mindig is az autópályák építése mellett, hogy biztonságosabbak, mint a túlterhelt, velük párhuzamos főutak. Kérdés, hogy mennyien mondják majd azt a személyautósok közül (akiknek minimálisan 3000 forintot le kell tenni a legkisebb pályahasználatért is), vagy a teherautósok közül (akiknél a lehetséges maximumig húzták az áremelést), hogy ha lassabban is, de inkább olcsóbban a párhuzamos úton közlekedek? Ami ugye elvileg növelné a balesetveszélyt.

A tárca várakozásai szerint nem térnek majd át a veszélyesebb párhuzamos utakra a spórolósabb autósok

“Nagyarányú keresletcsökkenéssel és a főúthálózatra való számottevő átterelődéssel a szaktárca nem számol” – közölte az NFM a Vezess.hu érdeklődésére. Válaszukat különféle számokkal támasztották alá. Például arra a felmérésre hivatkoztak, amely szerint a magyar személyautósok 40 százaléka egyáltalán nem is vesz matricát soha. Mintegy 6 százalék rendelkezik éves matricával, havi matricát jellemzően egy százalék vesz, 5 százalék pedig évi pár alkalommal vásárol hetit vagy négynaposat.

A fennmaradó 48 százalék a lényeges az NFM szerint, ez a réteg vette eddig évi 1-2 alkalommal a négynaposat. Nem lesz ez másként a minisztérium szerint a tíznapos matrica esetében sem, úgy vélik, várhatóan ugyanúgy megveszik majd ezt is. Végül hozzátette a minisztérium: “a főutak terhelésének jelentős mértékű növekedése azért sem várható, mert az esetleges átterelődés inkább a kisebb forgalmú hétvégi időszakra lehet jellemző”.

Tegyük mi is hozzá, hogy vannak utak (például M7, Budapest-Balaton szakasz), és vannak időszakok (késő tavasztól kora őszig), amikor éppen hétvégenként van csúcsforgalom az autópályán.