A megszakítás nélkül folyó munkát az is nehezítette, hogy a Bakony-ér áradása mellett kellett végezni

A megszakítás nélkül folyó munkát az is nehezítette, hogy a Bakony-ér áradása mellett kellett végezni


A japán példás cikk után rengeteg hozzászólás érkezett, ezek között akadt olyan is, hogy bezzeg nálunk mi lett volna, és olyan is, amelyben megpróbálták védeni a hazai útépítők becsületét. Most kiderül az igazság, az autópálya-kezelőtől kaptunk egy levelet, amelyben leírták, milyen munkákat és mennyi idő alatt végeztek el tavaly májusban.

Tavaly a Cuha patak hirtelen áradása miatt járhatatlanná vált az M1-es egy szakasza. A patak elmosta a töltést, az útpálya pedig két sáv szélességben, négy-öt méter hosszan beszakadt. Igaz, ez elmarad a japán katasztrófa több száz méter hosszan megrongálódott sztráda-szakaszától, de örüljünk neki, hogy két és fél nap alatt kijavították a hibát.

1420 m3 vízépítési terméskövet kellett beépíteni

Néhány érdekes adat arról, hogy mennyi anyagot kellett megmozgatni ezalatt a rövid idő alatt:

Két és fél napig tartott a munka

Két és fél napig tartott a munka


Az aszfalt pályaburkolat bontásából származó törmelék, amelyet el kellett szállítani, 108 m3 volt. Szintén el kellett szállítani a 207 köbméter bontott beton burkolatot, illetve a közel 600 köbméternyi töltés anyagot is.

Aztán 1420 köbméter vízépítési terméskő, összesen 69 köbméternyi aszfalt – alap, kötő és kopóréteg – került beépítésre. Emellé 32 méter szalagkorlát és hat és félezer m2-nyi útburkolatot kellett letakarítani. A megszakítás nélkül folyó munkát az is nehezítette, hogy a Bakony-ér áradása mellett kellett végezni.