Kissé kétkedve fogadtam az első képeket a médiában. Vajon az X5-ösön és az X3-mason már bevált arányok, formák, vonalak megállják-e a helyüket kisebben. Amint alkalmam volt, meglestem élőben, beültem, megtapogattam. Beváltak.

A Kyosho X1-ese ismét nagyszerű példa arra, hogy mennyire igyekszik a modellgyártás lépést tartani az igazi autót gyártókkal. Elől a már-már védjeggyé váló, vese alakú hűtőmaszk keretének krómja fogja közre a fémes hatású lamellákat. Ez is szépen sikerült, ahogy a megszokottan jó kidolgozású lámpák, amik körül az illesztések is pontosak.

Hát ez itt meg micsoda?

Kedves Olvasó! Ebben a rovatban Csepreghy Dániel, a modellautók nagy ismerője mesél a gyűjtögető életmód szépségeiről, elárulja, mi tesz igazán érdekessé egy-egy modellt, illetve miből és hogyan építhetünk méltó környezetet kisautónk köré. Mindezt szigorúan 1:18-ban. Kivéve, amikor nem. :)

A rácsokat közelről szemlélve észrevehetjük, hogy azok nem lyuggatottak, de talán ez megfelelő kompromisszum a modell és az eredeti közt. Az első lökhárító ezüst betétje – ahogy az igazin is – nem titkolja, hogy az, aminek látszik. Egy ezüstre fényezett műanyag. Nincs ezzel semmi baj, mostanra már megszokott a terepjárónak látszódó tárgyak látványa.

A Kyosho motorterek megtekintésekor általában hihetetlen álmosság fog el, itt azonban van pár apró részlet, amitől ez nem jött elő

A Kyosho motorterek megtekintésekor általában hihetetlen álmosság fog el, itt azonban van pár apró részlet, amitől ez nem jött elő


Motortérben az erőforrást hosszában helyezték el. Pár kábel, cső és matrica tarkítja az amúgy egyhangú teret. Annyit mutat, mint bármelyik mai autó.

Oldalnézetből bakancsra hasonlító formát mutat, mint ebben a szegmensben bármelyik ellenfele. A formavilág arányai rendben vannak. A felniken nincs sok látnivaló, egyszerűen korrekt. Természetesen, a féktárcsa forog, a nyereg áll. A külön darabból készített index bura a sárvédő elemre került, s nem a tükörbe integrálva. Alatta szolidan az ajtó sarkában húzódik meg a pici xDrive28i felirat. A küszöb ezüst műanyagbetétje rímel a szintén ezüst tetősínre. Az illesztésekkel itt sincs sok probléma, talán az első ajtónál sikerültek kicsit nagyobbra a kelleténél.

Hátul visszatérő motívumként ott van az ezüst betét. Az új BMW-k kötelező eleme, a ledes hátsó lámpa példásra sikerült, ahogy az ablaktörlő is. A csomagtartó szolid karokon nyílik, a kalaptartó felhajtható, plüssözése – ahogy az egész beltérnek – megfelelő, pont olyan mennyiségben használták, ahogy kell.

Ilyen téren nemigen érhet meglepetés. Ha a plüssözés szép, az ülések pedig nem túl műanyagosak, akkor nagyjából rendben is van. Tehát itt rendben van!

A belsővel igencsak a kedvemre tettek, színválasztásban és minőségben is. A fekete tetőkárpit – amit imádok – harmonizál a világos bézs ülésekkel és a fabetéttel. Utóbbit modellben nehéz megfelelőre kivitelezni, nem is szoktam szeretni, mert általában sötét és világosbarna, fára közel sem emlékeztető pacák halmaza szokott lenni. A kis X1 ilyen téren is megfelelően teljesít, ez a betét már inkább hasonlít

Örülök a fekete tetőkárpitnak és az első olyan fabetétnek, ami szép!

Örülök a fekete tetőkárpitnak és az első olyan fabetétnek, ami szép!


az eredetire. A műszerfal és illesztései, a kormány, a gombok, a szellőzőrostélyok, de még az ajtókon, üléseken lévő gombok is részletesek, jól kivehetőek.

Összességében egy átlagosnak mondható vételár ellenében egy olyan modellt vehetünk kézbe, ami a legtöbb tekintetben igazán jól teljesít. Jómagam, müncheni látogatásunk szuvenírjeként hoztam haza hatvanöt euróért, egy BMW Welt-es táska, egy képeslap és egy kedves mosoly kíséretében adták át a Shop-ban.

A korábbi modellautós cikkekért nem kell messzire menni, elég erre a linkre kattintani.