Egy szerkesztőségi beszélgetésen váratlanul parázs vita alakult ki: nyomatékosabb, rugalmasabb-e a Prius benzin-elektromos motorrendszere, mint egy hasonló teljesítményű dízelmotor. Hogy egy TDI Golfban vagy a bonyolult Toyotában nyomja hátunkat jobban az ülés padlógázra – ez érzések és hitvita kategóriája. De mit mondanak a számok?

A képek telefonnal készültek. Olyanok is. Bocs, de lemerültek a kamera elemei. Hiába, az akkutechnológia még robbanás előtt áll

A képek telefonnal készültek. Olyanok is. Bocs, de lemerültek a kamera elemei. Hiába, az akkutechnológia még robbanás előtt áll


A forgalmiban egy röhejes 74 kW-os, 99 lóerős érték szerepel. Jó hír a Prius-tulajoknak: nem csak regisztrációs adó-, de teljesítményadó-kedvezményt is kaptak az Államtól, hiszen ez az érték csak a benzinmotor teljesítményére vonatkozik. 134 lóerős a Prius a gyár szerint valójában, a rendszer összességét tekintve.

Ugyanígy röhejes viszont a gyár által a villanymotorra megadott 400 Nm-es nyomatékadat: ez csak egy szám, a gyakorlatban nem jelent semmit, a Prius azért nem úgy lódul meg padlógázra, mint egy modern V6-os dízel. (A hagyományos motorokkal összevethető csúcsnyomaték-érték különben 200 Nm.)

A Prius valós teljesítményadatairól egy pár jó kis grafikon adhatna igazi, más kocsikkal összevethető képet. No a neten nem találtunk ilyeneket, se teljesítmény- se nyomatékgörbét. (Találtunk azért ezt-azt. Perverzeknek: egy amerikai kormánymegrendelésre készült 1. és 2. generációs Toyota hibridrendszerre vonatkozó mechanikai veszteségkalkuláció, pdf-ben.) Sebaj, van nekünk egy jó ismerősünk, a teljesitmenymeres.hu weboldalt is üzemeltető budakalászi Bosch-szerviz. Kértünk egy időpontot, másnap reggel már úton is volt a Prius a fékpad felé.

Prius a vérpadon

Első probléma: iktassuk ki a menetstabilizálót!

A mester igen lelkes volt: egy RX hibriddel egyszer már elmúlattak pár izgalmas órát, a Prius is izgalmas élmény a hagyományos technikájú tuningcsodák után. És tényleg. Ahogy felgördültünk vele a padra, már jött is az első probléma.

Mivel a teljesítménymérés alatt ezen a mérőpadon csak a hajtott kerekek mozognak, a menetstabilizáló elektronikát ki kell kapcsolni. Különben az első és hátsó kerekek gyanúsan eltérő fordulatszáma miatt az Agy elveszi a teljesítményt, nem engedi 20-30 km/h fölé gyorsulni a kocsit.

Az olajnívó-pálca helyére hőmérő kerül a méréskor

Az olajnívó-pálca helyére hőmérő kerül a méréskor


Viszont a Priuson nincs gomb az ESP, vagyis tojotául VDIM (Vehicle Dynamics Integrated Management) kikapcsolására.

Míg a mester az aknában azon mesterkedett, le tudná-e cibálni a hátsó kerekekről az ABS-jeladó kábelét (nincs kábel, nincs jel, talán az Agy engedi menni a kocsit, reméltük), én még szofisztikáltabb megoldás után kutattam telefonommal az interneten. Találtam is. Íme, a rítus (Ne próbálják ki otthon!):

Alapállapot: kocsi áll, minden kikapcsolva, rögzítőfék behúzva, láb a padlón. 1: 2x START gomb. 2: 2x padlógáz 3: váltó N-be 4: 2x padlógáz 5: P gomb be 6: 2x padlógáz 7: Féket nyom, közben START gomb 1x.

A bonyolult gomb-és pedáltánc eljárása után a Prius menetstabilizálója valóban kapitulált, a kijelző szerint az autó diagnosztikai üzemmódba került. Halleluja, pont ez kell nekünk! Visszagurultunk az aknáról a fékpadra.

Második probléma: ezt a kocsit fékpadon tulajdonképpen nem lehet mérni

Ha ki is ütöttük az ESP-t, volt még egy probléma. A teljesítménymérő pad úgy működik, hogy kézi váltós kocsinál mondjuk negyedikben, automatánál is lehetőleg fixre zárt hajtással a gázt padlóba nyomva, a teljesítménygörbe eséséig pörgetve a motort a pad hatalmas görgői felpörögnek. A hozzájuk kapcsolt számítógép közben fordulatszámot vesz az autó szervizcsatlakozójáról. Ezekből szül aztán a szoftver egy nagy adag grafikont.

Így áll 177 km/h-val a Prius a fékpadon

A görgők forgatására használt, tehát a kerék közvetítésével mért erő azonban nem azonos a gyárak által megadott értékekkel, mely a motor főtengelyén értendő. A váltó, a differenciálmű, a féltengelyek és még pár apró segédberendezés veszteségével tehát a padon mért értéket korrigálni kell.

Ez egy normális autónál nem gond. Ahogy elvesszük a gázt, a hengereket azok az erők kezdik lassítani, ami összegezve épp ezeknek a rendszereknek az ellenállása. Ezek az erők pedig megint mérhetők, tehát a számítógép tudja velük korrigálni az adatokat.

De a Prius nem normális autó.

Bár a fényszórók véletlenül égtek a méréskor, a pár tíz wattot felemésztő LED-es rendszer nem torzította az eredményt számottevően

Harmadik probléma: tehát most sem tudjuk, hány lóerős a Prius

Egyrészt a gáz elvételére a Prius motorvezérlése visszatöltésre áll át, vagyis a generátor gerjesztésével megnöveli ezt az ellenállást. Másrészt a bolygóműves erőátviteli rendszer ilyenkor gyakorlatilag kidobja a benzinmotort az egyenletből, tehát a kvázi-váltó és a motor belső ellenállási veszteségei eltűnnek, nem mérhetők a fékpad számára.

Van tehát egy csomó gyönyörű számunk, amikből mindenféle kiderül, csak az nem, hány lóerős a Prius benzines-elektromos motorja. Na, ezért megérte a macera.

Különben tényleg megérte. Eddig a neten nem sikerült mérési adatokat, grafikonokat találni a hibrid Toyotáról. Hát, ha valaki most kezd ilyet keresgélni, majd talál, ha olyat is, amilyet. Nálunk.

Legalább vannak görbéink!

Az első grafikon a vonó-, a keréken mért, és a számított motor-teljesítményt, valamint a nyomatékgörbét ábrázolja:

Megmértük a Prius teljesítményét. Majdnem. 1

A fent leírt sajátosságok miatt a keréken mért valódi teljesítményen kívül ezek egyike sem alkalmas semmilyen számszerű összehasonlításra, legfeljebb a görbék alakján filózhatunk. Szép, egyenletes emelkedés, öt- és hatezres fordulat között egy kis mindentbele-hatással.

A görbék érdekesen különböznek mind egy normál benzines szívómotor, mind egy modern turbódízel görbéjétől. alighanem ez is hozzájárul, hogy a hibrid Toyotákat először kipróbálva furán idegennek érzik a hagyományos technológiákhoz szokott autósok a kocsit.

Szép, tiszta motor

Ezen a grafikonon a teljesítmény- és nyomatékgörbe mellett a Prius benzinmotorjának örvendetesen tiszta működését figyelhetjük meg:

Megmértük a Prius teljesítményét. Majdnem. 2

A magasról induló görbe a lambda, vagyis a levegő-benzin keverék aránya, ahol az optimális érték az 1 (ilyenkor áll be az égés szempontjából ideális, 14,7:1 tömegarány, az úgynevezett sztöchiometrikus arány).

Az enyhén szegénytől a leszabályzáskor 1-re eső érték végig tiszta üzemet jelez. Ennek folyománya a kipufogógáz szinte végig nullás, csak padlógáznál egy pillanatra leromló szénhidrogén-aránya.

Hát, ennyire jutottunk. A Toyota szakértője a mérés utáni beszélgetésen némi rosszalló fejcsóválás mellett elmondta: a hibridautókhoz bizony spéci mérőpadot kell használni, spéci célműszerekkel.

Szerinte még az sem kizárt, hogy a menetstabilizáló kiiktatása is rontotta a mérés pontosságát: a rendszer a motorvezérlést is befolyásolja, ha kikapcsoljuk, onnantól nem üzemszerű a működés.

Szóval egy Priust még mérni sem egyszerű. Mi lenne, ha megpróbálnánk, neadjisten, tuningolni? Nem csoda, hogy kevés műgyantaszárnyas, turbósított, intercooleres hibridautó rohangál szerteszét. Úgy tűnik, jobb, ha a hibridtuningot meghagyjuk a gyáriaknak.