68 oldalas az a sok törvényt módosító törvény, amit hétfőn fogadott el a parlament. A Médiatörvény viharában szinte észrevétlenül megbúvó, Fellegi Tamás által benyújtott törvényjavaslat tulajdonképpen egy javítócsomag (informatikusul: egy patch) a közúti, vasúti és légi közlekedésről, szóló mindenféle jogszabályhoz, főként persze a Közlekedési Törvényhez. Néhány sor olvastán helyeslően bólogattunk, néhány sor láttán rosszallóan ciccegtünk, a legtöbbet persze egyáltalán nem értettük. De azért megpróbáljuk kimazsolázni a lényeget!

Reklámtáblák, pusztuljatok!

Egyik szemünk sír, a másik nevet azt olvasván, hogy “A közút területén, a közút felett és mellett, a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével – összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.”

Egyrészt tény, hogy Magyarország útjain közlekedni olyan Európa többi országához képest, mintha a National Geographicon a tévé négy sarkában folyamatosan reklámüzenetek jönnének-mennének. Nem fog ártani némi tisztulás, ha nem is elsősorban biztonsági, de legalább esztétikai okokból.

Másrészt viszont… Nem kéne az ilyesminek kifutási időt adni? Ha már a rendszerváltás után húsz évig senkinek nem jutott eszébe, hogy szabályozni kéne a marketingkommunikáció eme területét, nem illene mondjuk 1-2 év kifutási időt adni a tábláknak meg a rájuk épült iparágnak? Ez az add meg, Uram, de azonnal mentalitás mindig kicsit nyomasztó a hatalom részéről.

Aki tartozik a bírsággal, mehet ATM-et keresni gyalog

A közigazgatási és helyszíni bírság eddig – bár a jogszabályok a szabálysértés eszközének lefoglalását eddig is lehetővé tették – külföldiekkel szemben gyakorlatilag nem volt érvényesíthető. Hát ennek vége, a gyorshajtó járműve most már szlovák rendszámmal is visszatartható a bírság megfizetéséig. Vagy mi…

Sok félreértésre ad okot ez a szabály. Mindenesetre a magyarázó szöveg szerint nem arról van szó, mint az osztrákoknál szokás, hogy a gyorshajtó addig nem mehet tovább, amíg be nem fizeti a rendőrnek a 20 eurót (bár a törvény szövege a 10.§-ban ezt sem zárja ki). A visszatartás arra vonatkozik (ld. 11.§), hogy ha valakinek már van egy be nem fizetett, lejárt közig. bírság-tartozása, ha valami másért megint elkapja a rendőr, számíthat rá, hogy addig nem engedik el, amíg be nem fizeti az előző sarát.

Azért aki szlovák, német, liechtensteini rendszámmal jár, még ne rohanjon befizetni a regadót. Az autópályák fix kamerái, a rendőrautóban szunyókáló közeg mögött a csomagtartóból lesipuskázó automata traffik továbbra sem tudnak semmit kezdeni a külföldiekkel. A bírság megfizetésének kikényszerítése külföldiektől csak a megállapított személyazonosságú szabálysértővel szemben lehetséges. De hát törvényszöveget írni egyszerűbb, mint valódi munkára bírni a Rendőrséget a költséghatékony csekkpostázás helyett.

Nehezebb lesz viszont a közig. bírságot egyszerűen be nem fizető üzembentartók élete. A hatóság immár a jármű visszatartásának megerősített lehetősége mellett egyértelmű jogosítványt kap a hátralékos üzembentartó járművének kivonására a forgalomból a bírság megfizetéséig.

Ha megvan a sofőr, a tulaj nyugodtan alhat. (Már ha nem ő az)

Eddig kicsit fura volt a helyzet a közigazgatási bírság és a szabálysértési eljárás határának ingoványán. Egyszer személyesen nekem is felajánlotta egy rendőr, válasszak: közigazgatási bírságot akarok, vagy a helyszínen fizetek. Nos, immár – legalábbis piros lámpán áthajtás és gyorshajtás esetén – ha az elkövető személye a helyszínen kiderül, közigazgatási eljárás már nem lehetséges, a rendőrnek szabálysértési eljárásban kell cselekednie. Vagyis nem az üzembentartó, hanem a vétkes felel – amikor csak lehet.

Érdekes dolog, hogy bár a közigazgatási bírságok kiszabását központosították (ezért küld minden ilyen csekket a Szombathelyi Rendőr-főkapitányság), egységes nyilvántartás eddig nem volt a bírságokról. Hát most majd lesz az is; ez állítólag kizárja majd a többszörös bírságolás lehetőségét.

És kicsit tisztább is lesz a rendszer: mostantól 60 nap alatt kell lezavarni a hatóságnak a bírságolási eljárást, a szabályszegések elévülési ideje pedig hat hónap, és kész.

Járművezető-képzés neten: eddig is lehetett?

Bár erős lobbitevékenység jelentkezett az internetes járművezető-oktatás bevezetése ellen az utóbbi hetekben, a könnyítés lehetősége mégis bekerült a törvénybe. Immár neten is el lehet végezni a KRESZ-tanfolyamot, ha az iskola ezt lehetővé teszi, illetve ha a tanfolyam minőségében megfelel az előírásoknak.

(Kis gonosz megjegyzés a törvény magyarázó szövegében: “A hatályos közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szövegezése nem jeleníti meg az e-learning lehetőségét, azonban nem is zárja ki annak alkalmazását a járművezető-képző tanfolyamokon.” Tehát az eddigi oktatói felháborodás teljesen alaptalan volt; eddig is lehetett volna neten tanulni KRESZ-t?)

Ugyanakkor szigorúbb lett az oktatókkal szemben az elvárás: felsőoktatási intézményekben elvégezhető szaktanfolyamon kell képesítést szerezni az oktatáshoz.

Megfigyelhetők vagyunk buszon, vonaton, állomáson

A Busztv. és a Vtv. (a buszközlekedésről illetve vasúti közlekedésről szóló törvények) immár rendelkezik arról is, hogy az utasok – ott, ahol az az emberi méltóságot nem sérti – megfigyelhetők, videóra vehetők, a felvételeket 72 óra múltán kell megsemmisíteni.

Svájcban, Franciaországban az autószalonok látogatása során már évek óta látjuk a kamerákat a buszokon, metrókocsikon. Hát most már lehet ilyen nálunk is, akár zsebtolvajok, akár bliccelők, akár éjjeli vandálok ellen. Nem is baj. Csak legyen rá pénz is.

Érdekes apróság: a törvény meghatározza, mi az a metró. Eddig ugyanis ilyen fogalom hivatalosan nem létezett, a metró “egyfajta különleges vasút”-ként működött. Nahát!

EU-s megfelelések érdekében

A törvény nagy része különböző EU-s előírások, vállalások teljesítéséhez kell. Az autós, buszos közbeszerzési szabályok módosítására például az EU környezetvédelmi szabályainak betartásához volt szükség. Számos vasúti és légügyi szabály változása EU-s biztonsági direktívákat szolgál. A vasúti közlekedés átjárhatóságának megkönnyítésére is tartalmaz sorokat a törvény.

Érdekes apróság, hogy sok szabályban munkanapok helyett immár napokban mért határidőket rögzít a jogszabály. Jellemzően az eddigi 5, 10, 15 munkanapos határidők 8, 15, 20 napra változtak.

Fát ültet? Hol a zengedély?

A törvény rögzíti, hogy közúttól két méteren belüli távolságra fát ültetni vagy kivágni csak a közút kezelőjének engedélyével szabad.

És mi erről a véleményünk?

A fene tudja, nem sértem-e meg a szintén igen fiatal médiatörvényt (A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek.(4) A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.), de azért leírom: van véleményünk a törvényről.

A csomag tényleg pontosítja, az aktuális valósághoz igazítja a közlekedés szabályozását, ezzel nincs is gond. A szabályozás helyenként nem valami demokratikus – a reklámtáblák elpusztításáról szóló rész tényleg elég érdekes, még ha valóban nem is árt az országimázsnak a táj kipucolása -, de legalább történik végre valami kézzelfogható javulás a magyar közlekedésben. (Ha a 60-as tábla egyelőre marad is.)

Viszont kicsit szomorúak vagyunk, mert a vérlázító, objektív felelősségnek csúfolt pénzbeszedés gyakorlata továbbra is marad.

Az alapvetően rendes, normális, de az értelmetlen 30-as táblákba néha belefutó magyar rendszámos polgárok majd fizetnek, az ügyeskedésre berendezkedett szlovák rendszámos X5-ösök, Q7-esek ellenben továbbra is azt csinálnak, amit akarnak, hiába tarthatná vissza autójukat a rendőr, ha fenn gubbaszt a dombtetőn a bozótban elbújva a traffival.

Kár, hogy nem illeti harminc év várfogság azokat sem, akik komótosan kirakják a 60-as, 30-as táblákat egy útépítés előtt pár hónappal, majd pár hónappal a munkák után be is szedik őket.

És nem jogosították fel a 17-es villamost sem a pályáját szabálytalan parkolással lezáró autón való átgázolásra. No de ezeken a dolgokon nem a közlekedési törvény, hanem a hatóságok feladatának újragondolása változtathat.
Reméljük, megérjük azt is.