A rendőrség szolgál és véd, ez rendben is van, na de mi alapján tudjuk, hogy jól szolgál és jól véd-e vajon? Én azt mondom, akkor szolgál és véd jól a testület, ha a polgárok elégedettek. Ők viszont azt mondják, a statisztikák alapján dönthető el, hogyan dolgoznak.

Csak hát a statisztika ugye sokszor önmagában nem annyira cél, mint inkább eszköz. Lehet például annak eszköze, hogy bebizonyítsuk valamiről, amiről szeretnénk, ha lenne valahogy, hogy úgy is van. Akkor is, ha nincs úgy.

Statisztikai műveletek

Na, ez így elég zavaros, nézzünk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy a rendőrség, önhibáján kívül, rövidlátó pénzügyi-politikai okokból arra kényszerül, hogy 2010-es éves költségvetése jelentős részét (16 milliárd forintot) bírságok formájában be kell szedje azoktól a polgároktól, akiket szolgálnia és védenie kellene. Mivel a szolgálásba meg a védésbe nehezen fér be az öncélú lehúzás, nem árt valami tetszetős indokot is kitalálni arra, hogyan lett pár hónap alatt a rosszindulatú traffipaxozás az a rendőri intézkedés, amivel leggyakrabban találkozhatnak a polgárok.

Kézenfekvő, hogy a statisztikához nyúl a hatóság önigazolást keresve, hiszen egy jó statisztikával bármit be lehet bizonyítani. És mekkora szerencse: minden piszkálás nélkül is látszik a statisztikából, hogy a rendőrség jól dolgozik, a traffipaxozás orrba-szájba valójában a lakosságnak jó. Íme:


“A halálos, súlyos és könnyű sérüléses balesetek száma egyaránt csökkent idén, a felsorolás sorrendjének megfelelően 13,9%, 11,9% és 6,9% mértékkel. Kedvező hír, hogy a közúti balesetben meghalt személyek számában 10,3%-os csökkenés mutatható ki. … Összesen 15 060 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt január 1. és november 30. között a hazai közutakon, azaz 8,8%-kal kevesebb, mint 2009 azonos időszakában.” (Tartalmi idézet a rendőrség múlt heti sajtóközleményéből, az adatok 2010. I-XI. hónap és 2009. I-XI. hónap adatainak összevetéséből származnak)

Tehát csökken a balesetek száma, halleluja. Ehhez még hozzácsapjuk, hogy a balesetek 26%-át okozza gyorshajtás, ez a leggyakoribb baleseti ok. Csak a vak nem látja hát, hogy folytatni kell a mostani gyakorlatot, hisz a gyorshajtás a legveszélyesebb bűn, a statisztika pedig javul, tehát a rendőrség jól dolgozik. Quod erat demonstrandum.

Csak hát…

Az előbb azt mondtam, hogy a statisztikával bármit be lehet bizonyítani. Bármit, vagyis bárminek az ellenkezőjét is. Például: ha a balesetek 10%-át ittas vezetők okozzák, akkor abból világosan látszik, hogy a józan sofőrökre kell koncentrálni a hatóságnak, hisz ők felelősek a balesetek kilenctizedéért!

De ebben az esetben még ilyen nyakatekert, hamis logikára sincs szükség, hogy megmutassuk: a traffipaxozásnak alighanem semmi köze a baleseti szám csökkenéséhez. Csupán annyit kell tennünk, hogy kicsit nagyobb látószögből is megvizsgáljuk a valóságot.

A Magyar Ásványolaj Szövetség utolsó forgalmi adatszolgáltatása októberig mutatja meg a benzin- és gázolajfogyasztás alakulását. A táblázat:

Üzemanyag2010. jan-okt., l2009. jan-okt., lváltozás %
95-ös1 004 053 7731 137 940 716-11,8
98-as27 727 92843 614 636-36,4
Benzin összesen1 031 780 701 1 181 555 352 -12,7
Gázolaj1 180 721 611 1 272 326 080 -7,2
Üzemanyag összesen2 212 502 3122 453 881 432-9,8

forrás: petroleum.hu

Vagyis: míg a legfrissebb adatok szerint a magyar motorizáció 9,8%-kal kevesebb üzemanyagot használt fel, tehát nagyjából ugyanennyivel kisebb volt a forgalom, mindeközben csupán 8,8 %-kal csökkent a balesetek száma.

Vagyis, ha úgy tetszik, a közlekedés relatíve veszélyesebb lett! Tovább rontja a képet, ha megnézzük, hogy a több egyedi közlekedőt jelentő benzin fogyasztása 12,7 %-kal csökkent, márpedig egy kamionra, buszra esik vagy 4-5 benzines személyautó a forgalomban.

Talán ha automatizált traffizás helyett a rendőrök inkább valóban megállítanák a veszélyes gyorshajtókat, kiszednék az agresszív sofőröket, kilobbiznák a külföldi rendszámos sofőrök érinthetetlenségének megszüntetését, a felesleges táblák ostoba tiltásainak kihasználása helyett inkább hozzájárulnának tapasztalatukkal a valóban veszélyes helyek forgalomszabályzásának újragondolásához – akkor talán tényleg elindulhatna lefelé az a grafikon. Nem csak papíron, de az utakon is.