László Krisztina, a Marie Claire főszerkesztője sokéves vezetői tapasztalattal a háta mögött mostantól kéthetente meséli el véleményét autós témákról.

Rubinho a gyermekek miatt szimpatikus

Rubinho az apaság miatt szimpatikus


Az, hogy márciustól novemberig kéthetente vasárnap a család programjait az aktuális futam időpontja határozza meg, és hogy utána még napokig a verseny számára izgalmas, számomra jelentéktelen eseményei lesznek a baráti beszélgetések témái.

Az F1-függő nem felejt

Kezdetben lázadoztam, megpróbáltam apró cselekkel lehetetlenné tenni, hogy a nagy Ő ilyenkor a tévé közelébe kerüljön, de trükkjeim egymás után kudarcba fulladtak.

Mi izgalmas van ebben a zajban?

Mi izgalmas van ebben a zajban?


Mert egy igazi Forma-1 függő soha sem felejti el a pontos kezdőidőpontot, a strandon, a kávézóban, a vendégségben is addig kavar, míg be nem kapcsolják neki a legközelebb lévő televízió készüléket. A legmeghittebb szerelmes pillanatokban a várva várt futam kezdete előtt tíz perccel agyában megszólal az ébresztőóra, és akkor oda a romantika, az andalító halk zenét a hálószobában felváltja a motorok idegesítő, monoton zümmögése.

Néhány hónap után stratégiát váltottam, megpróbáltam megérteni és megszeretni kedvenc időtöltését, azt gondoltam, íme még egy téma, amely közelebb hoz minket egymáshoz.

Közös program? Nem működött

A férjem a stratégát csodálja, semmi érzéke a szeméhez

Férjem a stratégát látja a világbajnokban


Végigültem hát néhány közvetítést, igyekeztem megjegyezni a pilóták és a csapatok nevét, együtt végigizgulni vele a rajtokat, előzéseket, megérteni a női agy számára bonyolultnak tűnő pontrendszert, és meghatódni azon, amikor a győztes pilóta hosszú perceken át részletesen értékeli saját teljesítményét. Minden igyekezetem és az ő türelmes hozzáállása ellenére sem lettek ezek az órák kapcsolatunk kellemes pillanatai.

Míg az én adrenalinszintem a futamok alatt csak karambolokkor, balesetekkor emelkedett meg és mindig csak azt vártam, mikor történik végre valami emberi, valami tragikus, ami a pókerarcú pilótákat kizökkenti a monoton száguldásból, ő minden egyes kerékcserét, előzést, motorleállást drámai pillanatnak élt meg.

Alonsóné a szeme miatt ment hozzá?

Alonsóné a szeme miatt ment hozzá?


Én Alonsót gyönyörű szeméért, lenyűgöző kisugárzása miatt szerettem, ő jó taktikai érzékét értékelte, engem Barrichello két pici gyereke és bájos felesége nyűgözött le, ő Rubinho kitartását, ügyes húzásait ismerte el.

A Monte Carló-i Nagydíjról nekem közös nyaralásunk emlékei jutottak az eszembe, amikor szerelmünk hajnalán ütött-kopott Citroënünkkel végigrodeóztunk a várost keresztülszelő versenypályán, és azt játszottuk, hogy mi vagyunk a Forma-1-es pilóták, neki ez a pálya elsősorban a Forma-1 egyik leggyengébb pályáját jelentette, nem is értette, miért rendeznek itt még mindig versenyeket.

Egy szó mint száz, szépen elbeszéltünk egymás mellett, ami mindkettőnkben rossz érzéseket keltett. Nem maradt más választásom: feladtam a harcot, csúfosan kivonultam a Forma-1-ből, és vasárnap délutánonként magamra maradtam.

F1 helyett: sütizés, olvasás

László Krisztina, a Marie Claire főszerkesztője

László Krisztina – főszerkesztő


Önsajnálatomban először csak jókat aludtam, majd kezembe akadt néhány izgalmas könyv, és rákaptam az olvasásra. Később barátnőkkel vasárnapi mozidélutánokat szerveztünk, vagy gyerekes sütizéseket napsütötte teraszokon a Belvárosban. S lassan helyre állt a rend.

Ma már a férjem egyedül izgulja végig a közvetítéseket, én pedig a barátnős programoktól feltöltődve este türelmes feleségként végighallgatom a Forma-1 aznapi izgalmas eseményeiről szóló élménybeszámolóját, élvezem, ahogy gyerekként átéli a soha nem megtapasztalható száguldást, az ezredmásodpercek történéseit, a drámát, s végül a katarzist. Én pedig egyre jobban szeretem a történeteit, már-már rituálévá váltak ezek a vasárnap esti beszélgetések.

A Forma-1 és a szerelem 1