A legkisebbtől a legnagyobbig

A legkisebbtől a legnagyobbig


Időnként a Nissan összelapátolja minden aktuális autóját és monstre tesztelést rendez újságíróknak. Itt a jenkik és az afrikaiak rácsodálkozhatnak az európai modellekre, mi tátjuk a szánkat az amerikai óriásdzsipek és a belpiacról sosem szabaduló minik láttán. Elméletben összesen 80 Infiniti- és Nissan-modellt lehetett kipróbálni a legutóbbi világtalálkozón Portugáliában.

Cedric: taxinak gyártják

Köztük egy japán belpiacos taxit, a Nissan Cedricet. A kockaforma autóban nyomban a Nissan alelnökébe botlok. Tadao Takahashi az otthonos környezetben húzta meg magát kísérőjével, de a tolmács segítségével udvariasan eldiskurál velem a haszonjárművek placcán virító autóról.

Őskonzervatív felépítésű. Szögletes és megbízható

Őskonzervatív és megbízható gép


A konstrukció 1987-es bemutatásakor is konzervatívnak számított, mai szemmel már erősen ortodox. A Cedric jó húsz éve legyint a fejlődésre.

A hátsó merev tengely és a hosszirányban orrmotoros, hátsókerék-hajtású felállás megegyezik a klasszikus Ladákéval, de talán ettől is olyan jó taxi a Cedric. Amerikában is a rendőrök és a taxisok mániája a hátsókerék-hajtású Chevrolet Caprice, illetve a mai napig kapható Ford Crown Victoria.

Hasba vág az ajtó

Először utasként próbáltam ki a taxizást. Az ajtónyitásra nincs gondja a beszállónak, mert egy kar meghúzásával felvágódik a hátsó ajtó a járda felőli oldalon.

A kart meghúzva nyílik a bal hátsó ajtó

A kart meghúzva nyílik a bal hátsó ajtó


Aki nem számít rá, annak a sofőr merő udvariasságból kioszt egy gyomrost, bár a távnyitású ajtóra matrica figyelmezteti az óvatlan külföldieket.

Az én méreteimmel is bőven terpeszkedni lehet a szürke műbőr huzaton, amelyet népies csipkemotívum borít a háttámla felső részén. Számomra meglepő a fehér cérnakesztyű, de ott merőben mások a viszonyok az utasok és a taxisok között.

Egyszerűen elképzelhetetlen egy pecsétes neccatlétában magántaxizó előember, az arcából kilógó dekkel. A cérnakesztyűhöz taxitársaságonként egységes uniformis dukál, a pedáns tisztaság az utasok iránti nagyrabecsülést hangsúlyozza.

Nem illik elöl ülni

Királyi a tér hátul

Királyi a tér hátul


Ennyi előzékenység fejében a vendégtől elvárható, hogy ne a vezető mellé huppanjon be, hanem hátra. Ha háromnál többen taxiznak együtt, illendőbb még egy kocsit leinteni, mint belemászni a sofőr személyes terébe.

Japánban vitán felül kiváló a közbiztonság, nincs olyan, hogy a meleg címekre rányomó taxis pengével a szívében végzi a fuvart.

A vezetőt mégis plexilap választja el az utastól. A hazai taxisvédelmi elképzelésekkel szemben ez nem a késszúrásoktól vagy a nyakára vetett huroktól óvja a szorgos iparost. Az utasok így kevesebb madárinfluenza-vírussal rámolják tele a gallérját.

Lapozás után vezetjük is a szép színes taxit. Különleges darab a jobb egyből is


Munkahely

Elöl a Cedric egy összkomfortos munkahely. Ami terhet csak lehet, levesz a sofőr válláról. Természetesen automata váltós, a kormányerők hamvas női kacsókra vannak beállítva.

Kényelmes munkahely

Kényelmes munkahely


Elsőre a volán érthetetlenül könnyű és érzéketlen, de aki a fél életét vezetéssel tölti, az talán hálás az agyonszervózott kormányért.

A kockaforma miatt a Nissan taxija valószínűleg a világ legjobban áttekinthető új autója. Minden sarkát látni, a vékony oszlopok nem takarják ki az oviscsoportokat, mint a modern kasztnikban vergődve. A terebélyes autó élvezetesen fordulékony, mert rendesen alászedhetőek a kerekei.

85 lóerő, teljes kényelem

Japánban nagyjából 260 000 taxi fut. Tokió környékén, ahová a kipróbált Cedric is való, harmincötezer lehet belőlük, köztük a Toyota Crown mellett rengeteg a Nissan. A kocsit látva ennek két oka biztosan van: a kényelem és az alacsony üzemeltetési költség.

Tokióban szép színesek a taxik

Tokióban szép színesek a taxik


Az autó tartósságában a hagyományőrző, egyszerű felépítésen kívül a túlméretezés is segít. 85 lóerőhöz nem feltétlenül kellene kétliteres motor, így viszont a négy henger szívódízeles fordulatszámokon dolgozik és majdnem örökké tart.

Japánban magas károsanyag-kibocsátásuk miatt rühellik a dízeleket, ezért gyakorlatilag az összes személyautó benzines. A taxikat viszont autógázzal (LPG) takarmányozzák, környezetvédelmi és anyagi okokból.

Borsos tarifák

Nekünk most ingyen volt a furikázás, de a világ egyik legdrágább városában taxizni maga lenne a tönkremenés. A hölgy az alapdíjról nyomtatott ki blokkot, ami 710 jen (1750 Ft).

Nem olcsó: 710 jen (1800 Ft) az alapdíj

Nem olcsó: 710 jen (1800 Ft) az alapdíj


Az első két kilométeren további 1600 forinttal lesz könnyebb a bukszánk, majd 680 Ft/km a tarifa, amire ráadásul éjszakai pótlékot is felszámítanak. Borravaló viszont nincs, annyira ismeretlen fogalom, hogy a sofőr nem is értené, miért támadjuk őt a viteldíjnál több pénzzel.

Alkalmi japán ismerőseim felvilágosítottak, hogy a szélvédő tövében a vörös karakterek jelzik a szabad kocsit, a zöld pedig a foglaltat. A közlekedési lámpák alapján kevéssé logikus, de higgyünk nekik, hazai pályán mozognak.

A tetőn lévő kisplasztikának egészen más szerepe van. Régiónként és társaságonként eltérő formájú készségeket használnak taxilámpaként. A fénynek régebben biztonsági funkciója volt, ezzel lehetett jelezni, ha támadás érte a sofőrt vagy az utast. Manapság a viteldíjon és a taxitársaság nevén kívül reklám is viríthat rajta.