Bár a közlekedési dugókért elsősorban a gonosz, kényelmes természetű autósokat szokás elsősorban okolni, mi az elején még másfelé keresnénk a főbűnösöket. Kíváncsi lennék, kinek jutna eszébe például a fővárosban gombamód szaporodó irodaházak építőit vagy az ezekre engedélyeket kiadókat okolni a közlekedési káoszért? Belegondolt-e valaki, hogy egy-egy új budai irodaház a naponta ingázó – mert persze Budepesten lakni büdös – több száz, főként autóval közlekedő dolgozójával mekkora terhelést ró az amúgy is siralmas közlekedésre?

Még irodaházat!

Még irodaházat!


Persze lehet mondani, hogy ezek az emberek eddig is dolgoztak valahol, – van is benne igazság – de ez azért sántít. Ugyanis korábban nem volt ennyire koncentrált a sok irodaház és ritkán bénult le egy-egy útszakasz délután ötkor, amikor vége a munkaidőnek. De nézzük inkább az autósokat, mert ők is mindent megtesznek azért, hogy egy péntek délutáni, ne adj’ isten esővel megspékelt hazamenetel legalább másfél órát tartson és ezalatt az idő alatt átlagosan mindenki két agyvérzésen essen át.

Bele a pirosba

Csúcsforgalomban az egyik leggyakrabban előforduló parasztság, amikor az araszolástól türelmetlenné vált vezető hangos, “még átférek” kiáltással beleszáll a kereszteződésbe, ahol aztán szépen bent is ragad, az oldalról érkezők legnagyobb örömére. Ebben a legnagyobb baj, hogy láncreakciószerűen harapódzik el, mert ezután már a másik irányból érkező is beszorul a kereszteződésbe, és ez így megy majd egészen az esti sorozat kezdetéig.

Felesleges autók

Ez mit keres itt?

Ez mit keres itt?


Roppant bosszantóak a feleslegesen helyet, sávot foglaló járgányok is. Itt kifejezetten a cél nélkül keringő, reklámokkal megpakolt teherautókra gondolunk. Hogy ez az őrület kinek juthatott eszébe, nem tudjuk. Ahogy azt sem, milyen reklámértéke lehet egy olyan hirdetésnek, amit a csúcsforgalomban ülő, habzó szájú sofőr néz, mert képtelen miatta időben hazajutni. Sajnos ezek vezetői nem tehetik meg, hogy félreállnak, mert az ablakban olcsó GPS rögzíti a napi, teljesen feleslegesen megtett városi kilométereket.

Hogy miért nem annyira jó a Margit hídon lerobbani, valamint titkos recept a dugógyártók ellen a kattintás után


Ha baj van

Kicsit elnézőbbek vagyunk a műszaki okok miatt veszteglő és emiatt fennakadást okozó autósokkal szemben. Különösen azóta, hogy a Margit hídon a villamosról láttuk, amint egy szerencsétlenül járt autós egyedül próbálta feltuszkolni járművét a bő 25 centiméter magas járdára. Szomorú, hogy mindenki csak állt és nézte. Csak egyetlen bevállalós autós kellett volna, aki hajlandó kiszállni a légkondis kényelemből, nekiveselkedni a lerobbant kocsinak és fél perc alatt megoldódott volna a helyzet. Helyette mindenki áll, dudál, anyázik. Szép, gratulálunk!

A nagyokat nem hatja meg a záróvonal

A nagyokat nem hatja meg a záróvonal


Gyorsan hozzáteszem, szegény jóérzésű ember a városban máshol is hasonlóan reménytelen küzdelmet folytatott volna, ha lerobbant autóját el akarta volna takarítani az útból. Csak ott a fertelmes fémrudakkal kellett volna hadakoznia.

A vészvillogó megvéd

Ennyire már nem vagyunk elnézőek a vészvillogóval másodikként megállókkal szemben. Igaz, itt is van, amit könnyebb megérteni és akad olyan is, amit nehezebb. Utóbbi csoportba tartozik az utasra váró, vagy éppen számlaírással foglalatoskodó taxis és a közeli újságoshoz, műkörmöshöz beugró emberszabású, vagy a rakodással foglalatoskodó teherautós is. Bár nincs elképzelésünk, hogyan lehetne másként csinálni, ha nincsen számukra kijelölt rakodóhely, mert helyettük is inkább parkolóórák szedik a sarcot. (Az éjszakai rakodás a megoldás, mint például Bécsben!)

A pofátlanság kifizetődik

Sajnos a pofátlanság mindig kifizetődik. A sort a buszsávban végigelőző, agresszív autósok mindig megtalálják a számításukat. Mindig akad egy mazsola, aki megretten és inkább beengedi maga – és a mögötte álló több tucat autós – elé azt, aki elég határozott. Addig amíg beférkőzik, természetesen a másik sávban szabályosan haladóknak is kerülniük kell, esetleg megállni.

A villamossín elég kihalt

A villamossín elég kihalt


Maradék

Ide tartoznak azok, akik képtelenek felvenni a városi közlekedés ütemét és csak mindig útban vannak, értékes másodperceket vesztenek egy-egy zöldnél is, és képtelenek felfogni, hogy az egyirányú utcának a baloldali felét is büntetlenül lehet használni. Ja, és ha nem megy a vezetés, akkor még mindig ott a kevés helyet foglaló robogó, át lehet nyergelni arra is. Vagy ha ez sem megy, akkor marad a BKV. A vaskerekűekkel még ezekben a lezárásoktól terhes időkben is egész jól el lehet jutni A-ból B-be.