Az autók,motorok, repülők és egyéb járművek a filmvilág aktív részesei. Több tucatnyit tudnánk felsorolni, ahol ezek a szerkezetek játsszák a főszerepet, és több márkát, amit kizárólag egyetlen filmes alkotáshoz kötünk.

Hagyjuk a Titanicot, vagy az Ariport-sorozatot, koncentráljunk inkább az autós filmekre. Egyesek tudni vélik, hogy a vásznon szereplő autók csak ritkán egyeznek meg az utcai változatokkal. Főként csak akkor, ha nem tervezik felborítani, felrobbantani, vagy hasonló durvaságot tenni vele.

George Barris – Hollywood autódizájnere


A mindannyiunk által ismert és rongyosra nézet Knight Riderben szereplő Pontiac Firebird-ből például közel sem mindig az eredeti példányt láttuk, amikor a képernyőre bambultunk vasárnap délután. Az ugratásokat és a nagyobb trükköket általában gumiból készült makettal végezték, de a forgatások alatt azért jó pár odaveszett a fekete Pontiacból is.

Az eredeti K.I.T.T. megalkotása ahhoz a George Barrishez fűződik, aki a 20. század egyik legismertebb dizájnere, már ami az egyedi filmes autókat illeti. A múlt században szinte minden hollywoodi produkcióban szereplő jármű járt Barris kezei között.

Így az A-csapatból ismerős GMC VAN kisbusz, Herbie a kicsi kocsi, a Smokey és a banditákból a Pontiac Trans Am, a szellemirtók Cadillac mentőautója, a Hazárd megye lordjaiból a Dodge Charger, a Starsky és Hutch-ból a versenycsíkos Ford Torino, vagy az eredeti Batmobile is az ő műve. Utóbbit egy Lincoln Futura koncepcióautóból szerkesztették át.

Barrist még közel 80 évesen sem írta le az amerikai filmipar, mivel a Halálos iramban-sorozat, és az új Starsky és Hutch-filmváltozat elkészítéséhez is az ő segítségét kérték. Az öreg szerint az autóiparban is megfigyelhető a ciklikusság, így időről időre ugyanazon elemeket kell felhasználni. Mostanában megint a tuning a divat, csak nem az amerikai, hanem a japán importárut kell felcicomázni.

Jövőképek

Mad Max vas

Mad Max vas


A jelenben játszódó filmeknél sokkal érdekesebb, hogyan képzelik el a jövő autóit a filmesek. Alapvetően kétféle jövőképpel találkozhatunk a mozikban vagy a tévéképernyőn. Az egyik a háború utáni, lepusztult, olaj- és vízhiánnyal küzdő világ, a másik a szuper, hi-tech robotok kora.

A sivár jövőben a hazaihoz hasonló útviszonyokon küzdenek a szereplők, az olaj és a víz értéke az arannyal vetekszik. Hasonló környezetben játszódik a Mad Max-trilógia, ami elhíresült üldözési jeleneteket tartalmaz. A közeli jövőben a főhőst egy óriási – a motorházból kilógó – kompresszor zavarja a kilátásban “elfogóautójában”, ami a mostani környezetvédelmi hiszti jegyében teljesen elképzelhetetlen, és mellesleg az olajválságnak is ellentmond.

Mel Gibson üldözőautójának eredetije egy Ford Falcon XB Coupé, amit kizárólag Ausztráliában forgalmaztak. A hajtásról egy V8-as, 300 lóerő körüli motor gondoskodott eredetileg, ami már önmagában sem az alacsony fogyasztásáról lehetett híres. A filmben látható kompresszor nem volt igazi, azt egy villanymotor forgatta a látvány kedvéért.

Kevin Costnernek rosszabb dolga volt Mel Gibsonnál a hasonlóan sivár jövőben (A jövő hírnöke), neki már csak a ló maradt közlekedési eszközként.

Nem túl bíztató jövő:


Repülés és szárnyas ajtó

Taxi a 23. századból

Taxi a 23. századból


Gyakoribb az a teljesen futurisztikus világkép, ahol föld felett lebegő autók, de legalábbis magától manőverező járgányok biztosítják a mozgásszabadságot, a csillagközi ugrásra képes űrhajók mellett. A felfelé nyíló ajtó szinte kötelező a mai napig, ha a jövőről van szó.

1982-ben a Szárnyas fejvadászban Harrison Ford helyből felszálló, repülő rendőrautót irányított, a történet szerint 2019-ben. Ennek megvalósulására akkora az esély, mint egy hulla feltámadásának egy csomag élesztőtől.

A már említett Barissnek alig kellett hozzányúlnia a Vissza a jövőbe trilógiában szereplő De Loreanhez, ami önmagában is különlegesnek és exkluzívnak számított abban az időben, sőt még manapság is. Persze repülni vagy időt ugrani 2015-ben sem fogunk autóval, az tuti.

Gagyi és profi

92-ben készült a Szabad Préda című film Emilio Estevezzel és Mick Jaggerrel a főszerepben. A történet 2009-ben játszódik és attól eltekintve, hogy az autók az aszfalton közlekednek, teljesen szokatlan formákban díszelegnek. Visszanézve kicsit gagyinak hatnak, ahogyan az egész film is. Elég felejthető.

Jön Mick Jagger

Jön Mick Jagger


97-es, és jóval profibb Luc Besson filmje, az Ötödik elem, amiben Bruce Willis domborít. A főhős egy visszavonult katonát alakít, aki Taki bácsihoz hasonlóan taxizásból éldegél, míg bele nem csöppen egy világmegmentő történetbe. A lebegő, retro jellegű taxi még hihető a 22. században, nem beszélve arról az elektronikus rendszerről, ami a jogosítványra osztogatja a büntető pontokat balesetkor, vagy a közlekedési szabályok megsértésénél. Ilyen biztosan lesz.

Teljesen hihető a 2054-es esztendőben játszódó Különvélemény díszlete is, amiben a jövő Lexusa normál abroncsokon gurul Tom Cruise alatt, csak a formaterv modernebb a mostaniaknál. Az autót Spielberg a Lexus dizájnercsapatával együtt agyalta ki, és kifejezetten csinosra sikerült. A függőlegesen magától haladó járműoszlop már kevésbé hihető történet a filmből, még akkor is, ha a vezetést segítő elektronikák erős fejlődését prognosztizálják az okosok.

Nagyjából ezen a vonalon halad Asimov, Én a robot című filmadaptációja is, amiben egy modern sportkocsira emlékeztet az Audi RSQ. A több autószalonon is kiállított modell a filmben automatikus és manuális beállításokkal is működtethető. Ugyan a kézi vezérlés közben érthetetlenül gyorsan kezd el pörögni az Audi Will Smith alatt – mintha még fel sem találták volna az ESP-t -, de egy magától haladó jármű nem elképzelhetetlen már 2035-ben.

Fő a biztonság és a környezet

Sylvester Stallone a jégbörtönből kiolvasztva – A Pusztítóban – jó pár öreg szériaautón kívül, egy GM Ultralite-koncepcióból kialakított rendőrautóval furikázott. Az eredeti koncepció mindössze 660 kilót nyomott, 111 lóerős motorja pedig 217-tel is mozgathatta a rendkívül takarékos autót. A filmben lévő balesetet egy az autót kívülről körülvevő légzsák segíti túlélni a bent ülőknek, amely megoldás természetesen kitaláció, bár csöppet sem hülyeség.

A biztonságot és a vezetést segítő elektronikák fejlesztése a jövőben is fő cél lesz az autógyártók részéről, de a föld felett lebegő-suhanó autókra egyelőre nem sok esély van.
Sokkal reálisabb – amiről a rendezők teljesen megfeledkeztek – hogy az olcsó és veszélyes kínai tömegautók ellepik a piacot. Ezek elszaporodására és a hatalmas dugókra sokkal nagyobb esély van a közeljövőt illetően.

A közönség szerintem jobban jár, ha a filmesek a latolgatások helyett megmaradnak inkább a szériaautóknál, és ha ügyes kaszkadőrökkel nem megy, trükkökkel próbálják meg feldobni autós jeleneteiket. Utóbbira jó példa a Mátrix újratöltve.