Időről időre egyre jelentősebb, látványosabb kihívásoknak kell megfelelniük az autóknak, egyre többet várunk el tőlük. Legyen kényelmesebb, legyen sportosabb, legyen gazdaságosabb, legyen környezetkímélőbb és persze biztonságosabb. Utóbbi az, amelyik egyik kárára sem csorbulhat. A fejlesztés egy pillanatra sem áll le, a világ minden táján sokan törik a kobakjukat azért, hogy könnyebb legyen a vezetőknek.

A vezetést segítő elektronikus varázslatok már évtizedek óta léteznek, fejlesztésükben olyan prémiummárkák járnak élen, mint cikkünk főszereplője: a BMW. Mostanra már rég nem az a kérdés, hogy van-e blokkolásgátló az autóban, mivel ez mára olyan természetes, mint a reggeli kávé. Kötelezően és ingyen kapjuk, hozzászoktunk, nehéz lenne meglenni nélküle. Nagyjából annyira számít bonyolult rendszernek, mint a fekete-fehér tévé.

Egyre könnyebb vezetni

Az új, modern elektronikák már képesek automatikus távolságtartásra, ütögetnek, ha indexelés nélkül sávot váltunk, látnak a sötétben, és akár helyettünk kormányoznak. Amíg a mérnökök egyre bonyolultabb szerkezeteket forrasztanak, az átlagos vezető egyre kisebb tapasztalattal is épségben kormányozhat.

De mi kell ahhoz, hogy egy rendszer szériagyártásba kerülhessen? Kell komoly fejlesztési és tesztelési időszak, kell a menetszituációk, az autóvezetők és a közlekedés más résztvevői viselkedésének analizálása. És ehhez sok pénz és idő.

A BMW-csoportnak a világ egyik legmodernebb menetszimulátora áll rendelkezésre, sőt egy olyan csarnokot is üzembe helyeztek, ahol a komplett járművek elektromágneses kompatibilitását lehet vizsgálni. Itt derül ki, hogy a rendszerek nem zavarják-e egymást, netán az autó leáll-e majd egy magasfeszültségű vezeték alatt, egy vasúti kereszteződés kellős közepén.

A jelen: DSC-től az éjjellátóig

Szinte már “primitív” szerkezetnek számít a DSC (Dynamic Stabilty Control) – máshol ESP, PSM – magyarán menetstabilizáló elektronika. Az alul-vagy túlkormányozottsági hajlamra utaló jeleknél a rendszer azonnali fékezéssel vagy a motor teljesítményének mérséklésével stabilizál, sokszor úgy, hogy a vezető egyáltalán nem is érzékeli a beavatkozást.

Egyelőre a prémiumgyártók monopóliumába tartoznak az olyan kütyük, mint az éjjellátó, vagy a head-up display (HUD), amit a BMW már három sorozatához is kínál. Utóbbi lényege, hogy a vezetéshez létfontosságú információkat a vezető a szélvédőre vetítve olvashatja. A vadászgépekből elcsórt technikának hála nem kell a műszerfalat kémlelni, figyelmét végig az útra szegezheti.

A túlodalon kiderül: a BMW még navigátort is kínál némi pluszért


Sokkal vagányabb és bonyolultabb rendszer a Night Vision, azaz az éjjellátó készülék. Egy a lökhárítóba beépített infravörös kamera révén a vezető jóval kitolhatja látóhatárát, és messze a fényszóró hatótávolsága mögött, akár 300 méternél is érzékelhet egy biciklist, egy kocogót, vagy egy ártatlan őzikét. A kibocsátott hőjelekből összeállított kép a központi navigációs kijelzőn jelenik meg.

Az elektronika a ludas az aktív kormányzásban is. A BMW által elsőként kínált AFS (Active Front Steering) képes magától ellenkormányozni, finomabbá vagy akár elkerülhetővé téve ezzel a DSC működésbe lépését. Az áttételek variálásával parkolásnál és kis sebességnél nagyobbat fordulnak a kerekek kis kormánymozdulatra, míg autópályán az egyenesfutást javítandó kevesebbet mozdulnak a kormányzott kerekek azonos kormányelfordításnál.

A jövő: még több kamera, radar és szenzor

Három radarszenzor alkotja az alapját a Stop & Go funkcióval kiegészített, szériaközeli távolságtartó radarnak (ACC – Active Cruise Control). Ez a rendszer a Mercedeséhez hasonlóan képes állóra fékezni a BMW-t, de akár 180 km/óráig is felgyorsít a gázpedál érintése nélkül.

Ezzel főként járműoszlopban való haladáskor nyújt kényelmet, és jelentősen csökkenti a ráfutásos balesetek esélyét. Aki lusta, városban is elszórakozhat vele. Vészfékezést nem tud produkálni, így ha a szituáció extrém lassulást kíván, vizuális és hangjelzés figyelmeztet a beavatkozásra. Ekkor máris aktiválódik az Adaptív Vészfékrásegítő (Adaptive Brake Assist) rendszer, ami mindaddig nyugodtan pihen, míg nincs veszélyhelyzet.

Ha baj van, munkához lát. Közelíti a betéteket a tárcsákhoz, növeli a nyomást, így gyorsabban elérhető a maximális fékteljesítmény. Azt is érzékeli a rendszer, ha már nem kerülhető el az ütközés, így röviddel azelőtt aktiválja a biztonsági övek előfeszítőit.

Szintén egy kamera a szíve a Sávelhagyásra Figyelmeztető Rendszernek (Lane Departure Warning), ami a hosszú úton lelankadt figyelmet hivatott felrázni. Biztosan sokan ismerik az érzést, amikor hosszú pislantások alatt az egész útpályát beautózzák. Ezt elkerülendő, a belső tükör előtt elhelyezett kamera fáradhatatlanul kémleli az útburkolati jeleket az aszfalton, és figyelmeztet, ha irányjelzés nélkül hagyjuk el a sávot. A hasonló rendszerektől eltérően nem az ülés, hanem a kormány rezgése a figyelmeztető jel. Ha már nagyon bizsereg a tenyerünk, ideje leállni levegőzni, vagy aludni egyet.

A rendszer már értelmesebb, mint egy átlagos bölcsis, mert lát a sötétben, és átmenetileg kikapcsol, ha kusza vonalakat érzékel, pl. ideiglenes útfelfestések esetén. Különlegessége, hogy sebességfüggő, azaz nagyobb tempónál előbb kezdi el rázni a kormányt.

Futurisztikusan hangzik, de tulajdonképpen egyszerűen működik az Előretekintő Útinformáció (RoadPreview) néven futó rendszer. A navigációs rendszer és a HUD együttműködésével egyfajta itinerként funkcionál. Szimbólumokat rajzol a szélvédőre, amelyből kifürkészhető, merre görbül az út, mikor jön és milyen erős lesz a következő kanyar.

Egy jó navigátorhoz hasonlóan a rendszer figyeli az autó sebességét is, ennek függvényében képes távolabbra tekinteni és előbb figyelmeztetni. A RoadPrewiew-rendszerrel jelentősen csökkenthető azon veszélyes előzések száma, amelyek a helyismeret hiányából fakadnak.