58 összeesküvő rituálisan egy kehelybe cseppenti vérét, titkos terveket forralva autók megbuktatására és felemelésére. Mikor megtudtuk, milyen bemutatókra utaznak és milyen ajándékokat kapnak az Év Autójáról döntő zsűritagok, oszlani kezdett a misztikus köd.

Midőn a Rover 2000 elcsípte Év Autója elismerést az 1964-es esztendőre, még nem tudhatták a szavazást alapító lapok, mekkora propagandaértéke lesz a címnek. A díj elsődleges értéke ugyanis az elnyerésével kapott kivételes ismertség Európában, ami áttételesen az eladásokban is lecsapódik. Az Év Autójáról még a nagymamák is értesülnek.

Esélye sincs a Ferrarinak

A cím 58 zsűritag ítéletén múlik. Ez a titulus szándékosan nem álomautókra szabott. A környezetvédelmet, a biztonságot, a vezethetőséget, a kényelmet, az ár/érték arányt valamint a választható motorok és karosszériatípusok választékát is értékelni kell az autó újdonságértéke mellett.

Hazánkat ketten is képviselik a grémiumban, Oroszországnak, Ausztriának vagy Lengyelországnak sincs több zsűritagja. Surányi Péterrel, az Autó2 és Gajdán Miklóssal, az Autó Magazin újságírójával a díjról, exkluzív tesztekről és meglepő ajándékokról beszélgettünk.

Kecskesajt és golyóstoll

Mivel a COTY (Car Of The Year) újságírók súlya bizottsági tagságuk miatt kivételesen nagy, a kaszt zártsága alapot ad mendemondáknak. Talán többekben felmerül, vajon mivel kenyerezik le a fontos döntést hozó újságírókat az autógyárak. A két magyar tag összesen egy tollat (nem Montblanc, hanem sima golyóstoll), egy adag kecskesajtot és egy-egy üveg bort tudott felidézni ajándékként a sokéves tagsághoz kötődő több tucat bemutatóról.

A gyakorlatban a gyárak kínosan ügyelnek arra, hogy a zsűritagoknak szervezett utakon kimaradjanak azok a kisebb-nagyobb értékű meglepetések, amelyek a később szélesebb körnek szóló nemzetközi sajtóbemutatókon várják az embert a legtöbbször ötcsillagos szállodában. (Pl. én is kaptam már bort, MP3 lejátszót, plédet és szerencsére könyveket is.)

Az autógyár, ha nyomul

Az autómárkák inkább arra figyelnek, hogy minél alaposabban megismerjék a döntnökök újdonságaikat. Ha egy vállalat Év Autója ügyben nyomul, akkor ezt nem ezüstveretes ajándék vadászpuskákkal fejezi ki, hanem a világpremier előtt több bemutatóra is meghívja a címről döntőket.

Corollába oltott Avensis és elgáncsolt Twingo-utód a túloldalon. Ez smafu? Megmondjuk azt is, mely márkák nyomják a gázt Év Autója ügyben.Minden márkának rendkívül fontos a díj, de mindig érezni, hogy kiknek számít a leginkább. A Fiat konszernnek és a Toyotának egészen biztosan. A Toyota az utóbbi években feltűnően igyekszik Év Autója ügyben. Mindkét magyar tag vezette az Avensist, a Yarist és az új Aurist is a fejlesztés során, 1-2 évvel az értékesítés megkezdése előtt. Az Avensist nyújtott Corollának álcázták, tehát egy Avensis alvázra ráeszkábálták a Corolla kasztnit, amibe persze be kellett toldani egy adag lemezt.

Kívül régi, belül új

Az Aurist tavaly szeptemberben próbálták ki, szintén egy Corolla karosszériájával. A Toyota büszke volt az autó stabilitására nagy sebességnél, de ezt a régi bódéval nem lehetett bemutatni. Végül egy szárnyat ragasztottak a furcsa Corolla tetejére, amely hanghatásában és útfekvésében már Auris volt.

Vezetés, majd papírmunka

A menetpróbákról részletes kérdőíveket kell kitöltenie az újságíróknak, benne a kényelemmel, a vezethetőséggel és tucatnyi más szemponttal. Az itt javasolt változtatások csak akkor valósulnak meg, ha apróságokat érintenek. Többen kritizálták például a 3 ajtós új Corsa nyithatatlan hátsó ablakát, ami így is maradt a szériagyártásban. A futóműben finom állítások elvégzésére van mód, ha sokak véleménye mutat egy irányba.

Amit látnak, titok

Surányi Péter 1993 óta tagja a bizottságnak. Tapasztalatai szerint az autógyárak periodikusan hajtanak rá a díjra. Renault például egy ideig minimális érdeklődést is alig mutatott a témában, aztán rákapcsolt. Pár év csend után az első Mégane-ból mind az öt karosszériát megmutatták. Ilyenkor persze tilos fényképezni, és nem kész kocsikat, hanem maketteket láthatnak a kiválasztottak. Ezt egy tömör gipszre húzott, fényezett műanyag héjként kell elképzelni, nyithatatlan ajtókkal, belső tér nélkül.

Aztán nem minden autó jut el a szériagyártásig, amit a zsűritagoknak beharangoznak. Szintén a Renault mutatta meg nagy titkolózva a következő Twingót úgy három éve, amiből aztán nem lett semmi. Párizsban idén fel is csillantottak egy több sikert ígérő irányt. Az előbemutatókon kipróbált autókról legtöbbször kötelesek hallgatni a zsűritagok, ami egy újságíróval szemben furcsa elvárás. A brit Paul Horrell például a Citroën C4 titkos bemutatója után nem bírt magával és leírta tapasztalatait a kocsiról. Nem kis vihart kavart ezzel, de végül nem zárták ki a zsűriből.

Csak az nyerhet, amit ismernek

A nyugat-európai zsűritagok között többen szabadúszók, akik, mivel nem jutnak hozzá a szerkesztőségekbe befutó tesztautókhoz, könnyen kihúzhatják listájukról a számukra ismeretlen újdonságokat. A már kész autó megismertetése ezért is alapfeladat egy gyár vagy importőr részéről. A hetes döntőbe bejutott autók forgalmazói rendszerint a megszokott egy hetes tesztidőszaknál jóval hosszabb időre a döntnökök rendelkezésére bocsátják a fontos újdonságokat, idén mondjuk a majdnem nyerő Opel Corsát.

Konkurensekről csak óvatosan!

Amikor egy bemutatón a gyár a vetélytársaihoz hasonlítja új autóját, csak betűvel jelölik az ellenfeleket. Ennek ellenére mondjuk az első Focus prezentációjakor kitalálható volt, hogy épp a Golf IV hátsó futóművét állították ki, és ehhez mérték a Ford új felfüggesztését. Egyetlen gyártó sem ócsárolja a másikat, saját megoldásuk előnyeit igyekeznek szuggerálni.

Nem jellemző, hogy a gyárak direkt át akarnák vágni az újságírókat, de megesik, hogy a kategóriában elsőként alkalmazott megoldás másnál korábban létezett, vagy mégsem abban a kocsiban legnagyobb a csomagtér. Erre az a jól bevált angolnás válasz, hogy a kettő nem tartozik egy kasztba az érintett márka szerint. Tény, hogy egy tájékozatlan ember könnyen megvezethető, ezért minden érintett igyekszik fejtágítókat tartani a grémium tagjainak.

Kitolás vagy csak pech?

A pontozáskor nem kizárható, hogy a nagy súlyú, tehát hat szakírót delegáló olaszok, németek, franciák, britek vagy spanyolok egy autót durván felpontoznak, egy esélyesnek érzett másikat meg direkt leszavaznak. Négy éve legalábbis a Mazda6 győzelme jórészt a brit pontozókon úszott el, akik egy irányba szavazva, rendre alacsony pontszámmal illették a végül a Mégane II mögött befutó típust.

Ám hat embernek, szemben az 52 másik taggal, nemigen sikerülne megfúrni egy autót. A pontozás ráadásul titkos, és a zsűritagok beszélgetéseiből előzőleg csak az érezhető, hogy egy autónak van-e győzelmi esélye vagy sem. Az idén a Ford S-MAX-nak adott díjat a kihirdetésétől számított egy évig használhatja az érintett cég, a 2008 évi győztes nyilvánosságra hozásáig.