Mi is volt?

Aki az utóbbi években autót vett, izgatottan várhatta az Európai Bíróságnál folyó per eredményét, amelyben a hazai regadós gyakorlatot vizsgálta a luxemburgi törvényszék. Az Unió haragját a más EU-országban beszerzett használt autókat sújtó, az itthoniaknál sokkal magasabb közterhek váltották ki. Aki pl. olcsó családi autónak külföldről hozott egy Citroën Xantiát, az 1.9 TD-re 2005-ben 615 000 forintot kényszerült fizetni, mert a tételek azonosak voltak új és használt autóra. Ez olyan, mintha vám terhelné a behozatalt, a közösségen belüli vámok pedig az unió egyik sarokkövével ellentétesek: az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával, a vámmentes és egységes belső piaccal.

Új autóra nincs visszatérítés

A nálunk kivetett regisztrációs adónak nem csupán irreális mértéke szúrja az Unió egyes képviselőinek szemét, hanem ténye is. Az itthoni forgalomba helyezéskor ugyanis újra meg kell fizetni a regisztrációs adót egy olyan autóra, amelynek korábbi tulajdonosa ezt egyszer már becsengette valamely tagállam kasszájába. Mert regadó máshol is van.

Jogszerűtlen, aránytalan

A kormányzat körömszakadtáig védte a szabályozást, de az Európai Bíróság jogszerűtlennek minősítette államunk álláspontját. A döntés konkrétan a 2004. május 1. és a 2005. december 31. közötti időszak import használt autók avultatási gyakorlatát minősítette ellentétesnek az EU jogszabályával, mert a fizetendő teher nem függött az autó értékétől. Idén januártól bevezették az avultatást, ami a korosodással párhuzamosan csökkenti a kirótt terhet. Csak épp nem annyival, amennyivel egy autó használtkori ára esik, de erről később.

Nem tart sokáig – ígéri a Pénzügyminisztérium

A megítélt visszatérítés időszakában majdnem 82 000 használt autó landolt hazánkban. A Pénzügyminisztérium apparátusa jelenleg a visszafizetés feltételeinek kialakításán dolgozik. Az érintetteknek nem kell majd egyenként pereskednie az állammal, a kormány azt ígéri, a lehető legegyszerűbb ügymenet kialakítására törekszik.

Pénzügyminisztériumi forrásból úgy tudjuk, hogy a visszatérítés összesen 8 milliárd forintos kiadást jelent és hamarosan elkészül a szabályozás. Más piaci szereplők ennek többszörösére, akár 20 milliárd forintra teszik a visszatérítendő összeg felső határát.

És kinek, mennyi pénz jöhet vissza a regadóból? Meglepő részletek a túloldalon


Pár tízezer forint

2005 dec. 31-ig a minimális regisztrációs adó 126 000 forint volt, a maximum 2 835 000. A visszatérítés tehát ennek egy részét érintheti. Major Károly, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) alelnöke úgy számol, hogy 5-6 éves, átlagos autók esetében 30 000 forint körüli összeg járhat vissza. A fél-, egyéves autóknál ez az összeg nagyságrendileg 100 000 Ft. 3000 köbcenti feletti benzinest és 3,5 liternél öblösebb dízelt kevesen hoztak, ezért nem sokak remélhetnek több százezres visszatérítést. Jó tudni, hogy a regadó szeletkéje azoknak is visszajár, akik nem Nyugat-Európából, hanem Észak-Amerikából hoztak be autót.

Nem reális az értékcsökkenés

Ez a pénz azért olyan kevés, mert a használt autók regadójával kapcsolatban megállapított értékcsökkenés elmarad a kocsik tényleges piaci értékvesztésénél. A futott kilométerek száma nem számít, csak az első forgalomba helyezéstől eltelt idő.

A Volvo honlapján például egy 16 hónapos Volvo V70R-ről ábrándozhatunk – 10 990 000 forint az ára. Újonnan listaára 17,8 millió forint. Beszámításnál a kisebb és keresettebb, 2-3 éves autók ára is lecsúszhat az eredeti 60 százalékára, ám a regisztrációs díjtételek nem csökkennek ilyen arányban, ami persze kompenzálja az állami bevételkiesést.

Van egy másik per is

A használtautó-kereskedők szervezete egy másik keresetet is beadott nem egészen fél éve az Európai Bírósághoz – mondta Major Károly. Ebben az avultatás gyakorlatát szeretnék közelíteni a realitásokhoz. Az Eurotax árait, amik alapján a márkakereskedők is beszámítják a használt autókat, jó kiindulási alapnak tartanák a piaci érték megállapításhoz.

Ne ugráljon, akinek vaj van a fején

Nem hivatalosan úgy tudjuk, hogy az épp aktuális tulajdonos örülhet majd a regisztrációs adó egy részének, nem pedig az, aki befizette. Az elv mögötte az, hogy az első forgalomba helyező áthárította az összeget a vevőre, ezért őt nem érte kár. Állítólag a visszaigénylést tervezők egy része tart attól, hogy a sokat ugrálók ajtaján kopogtat az APEH, hogy megérdeklődje, pontosan miből is vették a járművet.

Több kérdés, mint válasz

Egy csomó kérdés adódik még, például értesítik-e az érintetteket az állami adatbázisok alapján, vagy mindenki gondolja végig, mikor vett használt autót, az külföldi-e és így tovább. Újabb kérdés, hogy milyen bizonylat(ok)ra lesz szükség a visszatérítéshez. Ha cég hozta be a kocsit még 2004-ben, az működik-e még, és átadják-e a papírokat az érintettnek. Felmerül, hogy mi lesz a közterhek megkerülésével, adócsalók által importált autókkal, amelyek után nem folyt be a költségvetést megillető pénz. Majdnem biztos, hogy a kérdésre visszatérünk, mihelyst a Pénzügyminisztérium rendezi a kifizetések menetét.