A víz és a fagy tehet róla

Ezernyi kátyúval verte meg a közlekedőket a tavaly év végétől idén január 2-ig tartó csapadékos időszak. Azt senki nem tudja, hogy a 4300 kilométeres budapesti úthálózat hány gödörrel les az autósokra, az viszont tudható, hogy a bő négyezer kilométerből 1043 kilométernyi a főváros üzemeltetésében lévő úthálózat. Ide tartozik majdnem 400 híd, kishíd és felüljáró is. Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy ahol a BKV jár, ott a Fővárosi Önkormányzat dolga a kátyúzás. Ahol nincs tömegközlekedés, ott a helyi önkormányzaton kérhetjük számon az útjavítást.

Itt lehet panaszt tenni

Ha a gödrök között szlalomozva a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó úton éri kár autónkat, a sérülést a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt-nél jelenthetjük be, az FKF oldaláról letölthető űrlapon. A kátyúkárt személyesen a Bp. XI. kerület Bánk bán u. 8-10 alatt illetve a 464-85-71-es telefonon is jelezhetjük, a többi részlet és a nyitva tartás az FKF Rt. honlapján megtalálható. A kártérítési igényt haladéktalanul, lehetőleg még aznap jelentsük be. Ehhez számos irat és kiadós dokumentáció kell, a részletek megtudhatók innen. A sérült alkatrészeket meg kell őrizni az eljárás végéig, rögzíteni kell a pontos helyszínt, a körülményeket, az időpontot és a sérülést. Ha vannak tanúk, az ő adataikra is szükség lesz. Amennyiben rendőri intézkedés történt, arról is kell a jegyzőkönyv. A baleseteken kívül futómű zúzásos esetek dokumentálására is alkalmas egy eldobható fényképezőgép a kesztyűtartóban.

Kátyúzás: 4996 Ft/négyzetméter

Azt nem tudni, az idei tél mennyi pénzt visz el, de a 2005-ös gödörjavításokra már van adatunk. Tavaly Budapesten 2,1 milliárd forint ment el a fő- és tömegközlekedési úthálózat kátyúzására. A kátyúzásnak konkrét ára van, az FKF Rt. adatai szerint a kátyúzáshoz felhasznált egy négyzetméternyi hengerelt aszfalt az adófizetőknek 1224 forintjába kerül. Mivel ez csak egy centis vastagságra vonatkozik és a javításhoz 4 vagy 8 centit illik használni, a javítási költség négyzetméterenként legalább 5000 forint.


Rossz időben, rossz megoldás

Kátyút javítani csak 10-15 fokos hőmérséklet felett lehet hatékonyan. Amíg hideg van, marad a fagypont körüli hőmérsékletig használható hengerelt aszfaltos helyreállítás, vagy a -5 Celsius-fokig bevethető öntött aszfaltos útfoltozás. Mindkettő tartós megoldásnak számít. Ha a brigád betartja a technológiai fegyelmet és semmit nem spórolnak ki, akkor elvileg tuti lesz az út.

A kátyúzással az a fő baj, hogy a javított rész széle is repedezett aszfalttal találkozik, ahol bejut a víz és az út megint porladni kezd. Hideg, esős időben alig lehet eredményt elérni, mert elvileg a gödröt szabályos téglalap alakban körbe kellene vágni, onnan kiszívni a vizet és kifújni a port. Aztán jön a felületet felmelegítése 100-120 fokra, és kellene hézagzáró szalag az új és a régi aszfalt közé, hogy ne jusson be a nedvesség és így tovább. Forgalomkorlátozás nélkül ezt sokszor nem is lehet kivitelezni, ezért időnként marad az odakent aszfalt, amit szívlapáttal lapogatnak. Ezt a gyakori toldás-foldást hívjuk hideganyagos javításnak, ami erősen átmeneti, néhány esetben még egy napra sem hoz eredményt.

Idén januártól a Műegyetem Építőmérnöki Karának oktatói tartanak továbbképzést a kátyúzóknak, ami idővel talán tartósabb útjavításokban lesz érzékelhető számunkra. Mert kátyú a jövőben is lesz dögivel.

40 éves utak, görbülő felnik

A budapesti utak attól olyan rosszak, hogy 10-20 éves élettartamuknak többszörösét teljesítik. Ráadásul nem egyszerűen átlagosan 40 évesek a Műegyetem adatai szerint, de messze nem a mai forgalomra tervezték őket. Az úthálózat azért annyira gyatra, mert évtizedek óta elmaradnak az átfogó felújítások és minden évben eljátsszuk ugyanazt. Jön a tél, szaporodnak a kátyúk, görbülnek a felnik, hasadnak a gumik. Nyárra betömik a lyukak jó részét és ősztől megy minden elölről. Az úthálózat pocsék minősége rendkívül lassan javul. Az már jó eredménynek számít, hogy Budapesten 2005-ben megújult 80 kilométernyi út. 2006-ban 140-150 km a terv.

Míg a főváros a közútkezeléssel a kátyúzást is az FKF Rt-re bízta, a kerületi önkormányzatok azzal kátyúztatnak, akivel akarnak. A kerületek pedig sokszor senkivel nem akarnak, mert nincs rá pénzük, illetve a meglévő pénzt nem erre szánják. A csavaros magyar ész persze a szűk büdzsén is segíthet. Előfordult, hogy a főút felújítása miatt a helyi önkormányzat ott jelölte ki a buszok terelőútját, ahol már nagyon elkelt volna az aszfalt cseréje. Mikor vége lett a rekonstrukciónak, összecsapták a kezüket, hogy lám tönkrement a terelőút, ezt ízibe javítassa meg a főváros. Ez ellen azóta előzetes állapotfelvétellel védekeznek.

Mi azt tanácsoljuk, hogy mindenki menjen lassan, nehogy a gödrök nagy kárt tegyenek az autóban. Ez a biztos megoldás 2006-ban, közben pedig épül a világváros, ugrik a pannon puma és dübörög a gazdaság.