Amerikai sportautó: mi jut erről eszükbe? A Ford Mustang vagy a Thunderbird? Nem elég sportosak, gondoljunk csak a nyolcvanas évekre. Shelby Cobra? Túl brutális és ára miatt sokak számára elérhetetlen. Dodge Viper? Hogyne, majd pont egy teherautó motoros gép adna fejlett technikát. Ha amerikai sportautó, akkor Chevrolet Corvette. Ma ezzel sokkal kevesebben szállnak vitába, mint az 1950-es évek második felében, az első Corvette megszületésekor tették volna.

Csodaszámba megy, hogy a primitív technikájú, de kényelmes és megbízható autókat kedvelő Észak-Amerikában egy igazi sportautó életben tudott maradni, ennyi éven át. Az 55 és 65 mérföldes sebességkorlátozások hazájában csak köbcentiből kellett sok, a nagy teljesítmény nem szerepelt az átlagautós igényei között.

Harley Earl agyából pattant ki a szikra, hogy egy igazi, kétüléses nyitott sportautót dobjon piacra a Chevrolet, amely a Ford mellett a legnépszerűbb amerikai autómárka volt. Earl, a GM főkonstruktőre, műanyag karosszéria mellett döntött, az elsők között a sorozatgyártású autók világában.

Üvegszálas műanyag karosszériával könnyebben és gyorsabban beindítható volt a kis szérianagyságra tervezett, alvázas felépítésű sportkocsi gyártása, mint hagyományos acél kasztnival.

Nem a Corvette C1 volt az első műanyag karosszériás szériakocsi, hanem a már 1952-ben bemutatott, szintén amerikai Kaiser-Frazer DKF-161. Ez a típus azonban rövid idő után el is tűnt, mindössze 1000 példány készült belőle. Ezzel szemben vitathatatlanul a Corvette-é az elsőség a nagyszériás gyártásban.

Elsőre csupán pár száz autó gyártásával számolt a Chevrolet, havonta 50 darabos sorozatban. A vásárlók azonban máshogy döntöttek. 1953 januárjában, a New York-i Motorama kiállításon a Hotel Waldorf Astoriába látogató közönségnek annyira tetszett az autó, hogy a visszafogott darabszámok irreálisnak bizonyultak.

Ránézésre tényleg telitalálat volt az első prototípus. Világos krémszínű karosszériájával, piros bőrülésével, a visszakanyarodó panoráma szélvédővel hatalmas lelkesedést váltott ki az amerikaiakból. Fényszóróját sűrű rácsozás védte a felcsapódó kövektől, szemből cápafog mintás hűtőrácsával félemlítette meg az előtte araszolókat.

Kezdetben azonban nem volt túl lelkesítő a Corvette motorkínálata. A kétfokozatú Powerglide automata váltóhoz 3,8 literes hathengeres motor kapcsolódott, SAE szabvány szerint 152 lóerővel. A konstrukciójában 1933-ra visszanyúló Blue Flame Six messze elmaradt az igényektől. Amerika olyan sportkocsit várt, amely méltó ellenfele lehet egy Jaguar XK 120-nak, vagy a korabeli Porschéknek.

Nem csak emiatt volt nehéz szülés a Corvette. Hónapokat kellett rá várni, az eredetileg tervezett ár duplájába kerültek az elkészült autók, ráadásul a Ford bemutatatta a szintén kétüléses és igen potens Thunderbird-öt.

1955-ben aztán kijött az a nyolchengeres motor, amely a kezdtek kezdetén hiányzott a GM polcairól. Ez a V8-as sportautóhoz méltó menetteljesítményeket adott a Corvette-nek. A Small Block azóta is szerves része a Corvette kultuszának.

Zora Arkus-Duntov neve is ekkor bukkan fel a Corvette történelmében. Az ötvenes évek közepén ő ültette be a nyolchengeres motort a műanyag karosszériás sportautóba. Lejjebb szorította az autó súlyát, a motort 195 lóerősre tuningolta és a futóművet is átdolgozta. Ezzel párhuzamosan negyedével csökkent a kocsi ára.

Későbbi kivitelében 228 lóerőt adott le a 4,3 literes V8-as, aztán az 1957-es modellévre még erősebb lett a Vette. Ekkortól szívócső-befecskendezéses változatban is megvásárolhatóvá vált a motor 4,6 literes hengerűrtartalommal. A Ramjet nevű, befecskendezéses Corvette motor 283 lóerőt tudott, ami ma is óriási teljesítménynek számít.

283 cui, azaz köbhüvelyk volt a motor hengerűrtartalma, így a Chevroletnek sikerült elérnie az egy lóerő/köb inch teljesítményt. A Chevrolet ‘1 HP per Cubicinch” (1 lóerő/ köbhüvelyk) szlogennel hirdethette az autót.

1953-tól 1963-ig maradt gyártásban az első Corvette széria, amelyet C1-ként jelölnek. 1960 volt az első év, amikor a a Corvette-ből több mint 10 000 készült. Összesen 67 795 C1-es Corvette megszületését jegyezték fel a General Motors statisztikusai.