Marek Jurek feltaláló szerint zsákutca az az irány, amelybe a kerékpár evolúciója tart. Legfőképpen a lánchajtással nincs megelégedve, de az ergonómia sem az igazi, mondja. Éppen ezért extrém találmányában mindkettőre megoldást keresett, és állítása szerint talált is. 

Az IzzyBike (a név az Easy, azaz egyszerű szó torzításából ered) pedálját az első kerékagynál helyezte el. Itt azonban nem direkt hajtásról van szó, mint a gyerekek triciklijénél, vagy dédapáink velocipédjeinél: a pedál és a kerék között áttétel viszi át a hajtást, így megoldható a szabadonfutás, sőt, háromfokozatú sebességváltó is került a rendszerbe. 
Az első kerék nem saját tengelyére merőlegesen fordul el, hanem a nyereg alatt, a vezető csípőjének, illetve a kerék hátsó érintő pontjának síkjában, így egészen nagy elfordítási szögek is elképzelhetők. Ez egyben azt is jelenti, hogy az opcióként megrendelhető dörzskerék, amely a hátsó, 29 colos kerékre átviszi a hajtást, folyamatosan kapcsolatban van az első, hajtott kerékkel – az egész rendszer rendkívül átgondolt. 
A kormánymozdulatokat két erős fémdrót viszi át a kormánynyakra; ha a felhasználó 250 foknál többet fordít a kormányon, kiold egy retesz, és az egész kerékpár ténylegesen egy mozdulattal, a kormánynyaknál összehajtható, 
Az IzzyBike apró (tengelytávja mindössze 90 centi, nagy kerekeivel mégis stabilan gördül, elfér rajta egy felnőtt, a lánc hiánya csendessé, tisztává és megbízhatóvá teszi, és nem utolsó sorban nincs az a kerékpáros közösség, ahol feltűnést ne keltene, ha valaki erre utazik. 
Már csak a sorozatgyártáshoz szükséges finanszírozást kell előteremteni, és indulhat az izébájkozás.