Drágulhatnak az új benzines személyautók a közeljövőben. Az ok a szilárdrészecske-kibocsátást mérséklő részecskeszűrők bevezetése. Ezzel a tétellel elsősorban a közvetlen befecskendezéses és turbófeltöltéses motorú autókat vásárlóknak kell számolniuk. A magyarországi autópiacon a bestsellerek egy részében is direkt befecskendezéses, turbófeltöltős motorok vannak, például a TSI Škoda Ocaviákban vagy a Suzuki SX4 S-Crossban is, amióta a két Boosterjet motor leváltotta az 1,6-os szívó benzinest.

Szeptemberben jön a szigorítás

A Bosch várakozásai szerint az autógyártóknak 2018-tól, legkésőbb 2019-től kell ellátniuk a benzines turbómotorokat is részecskeszűrővel. Az ok az Euro 6c emissziós szabvány életbe lépése. Ez a norma az újonnan bevezetett (típusbizonyítványt szerző) autókra 2017. szeptember elsejétől érvényes. Az idén szeptember 1. előtt bevezetett, magyarul a már piacon lévő autóknak 2018. szeptember elsejével kell megfelelniük az új környezetvédelmi normának.

A szilárdrészecske-kibocsátást mérséklő részecskeszűrők bevezetésével és felárával a közvetlen befecskendezéses és turbófeltöltéses motorú autók vásárlóinak kell számolniuk

Ekkortól az Otto-motorok (benzinesek) az addigi szilárdrészecske-mennyiség tizedét pufoghatják csak ki. A gond az, hogy a direktbefecskendezéses benzines turbómotorok igen nagy mennyiségű szilárd részecskét bocsátanak ki.

Kis tömeg, óriási felület

Bár összsúlyuk csekély, de hatalmas mennyiségük okán a benzinesből eregetett részecskék felülete hatalmas és erre a felületre rárakódhatnak a súlyosan egészségkárosító policiklusos aromás szénhidrogének. A részecskék annyira aprók, hogy az emberek légzőszervei nem képesek kiszűrni őket, közvetlenül a véráramba kerülnek a tüdőn keresztül.

Közvetlenül a véráramba juthatnak a mérgező anyagok a direktbefecskendezéses és részecskeszűrő nélküli turbós benzinesek apró részecskéihez tapadva. Képek: obs/Deutscher Verkehrssicherheitsrat e.V./Gerhard Zerbes

A szívócső-befecskendezéses szívómotorokat, többek között  a Toyota hibridjárműveit, ez a probléma nem érinti. Az európai autógyártók zöme viszont átállt a nagynyomású közvetlen befecskendezéssel dolgozó turbós benzines motorokra, mert ezek alacsonyabb fogyasztási értékeket produkálnak. Sok európai országban a gépjárműadó alapja is a szabvány szerint mért átlagfogyasztás.

Más a dízel DPF

A dízelek esetében koromcsapdának is hívott, ám a benzinesekre vonatkoztatva megtévesztő nevű részecskeszűrő 2011 szeptemberétől lett nélkülözhetetlen, amikor az Euro 5 szabvány határértékei életbe léptek.  A részecskeszűrő (DPF) dolga kipufogógázban lévő szilárd részecskék kiszűrése az égéstermékből. Ezért nem látni gázadáskor fekete koromfelhőt az Euro 5-ös dízelek mögött. A technikát a Mercedes-Benz alkalmazta a W126-os S-osztály amerikai dízelváltozatában. Európában a Peugeot honosította meg ezt a vívmányt az ezredforduló előtt a 607-ben, majd a 307-ben.