Alejandro de Tomaso ugyan Argentínában született, sportkocsikat gyártó vállalatát már az olaszországi Modenában alapította meg 1959-ben. Eredetileg csupán versenyautókat és prototípusokat építettek például Frank Williams Forma-1-es csapata számára. A vállalat logója is az argentin származásra utal, ezért a világoskék és fehér alap és benne a T betűt formázó szimbólum Ceballos birtokára utal, ahol Alejandro felnőtt.

Fénykorát a ’70-es évektől élte az olasz gyár, hiszen olyan, mára legendás modellek jelentek meg, mint a Mangusta vagy a Pantera, melyben a Fordtól származó amerikai V8-as motor dolgozott. Legismertebb típusuk talán a Pantera, amiből csupán 7260 darab készült és a frissített változat formatervéért például Marcello Gandini volt felelős. Az első modellekbe 5,8 literes nyolchengeres benzines került 335 lóerős teljesítménnyel. A Car and Driver magazin mérése alapján kicsivel több mint 5,5 másodperc alatt érte el a 100 km/órás sebességet.

1976-tól 1993-ig – a Citroën után – birtokolták a Maseratit és a Moto Guzzit is, Alejandro de Tomaso halála után, 2004-ben azonban már kezdtek gyülekezni a felhők a De Tomaso felett, végül aztán felszámolták a vállalatot. Később Gian Mario Rossignolo kezébe került a név, és az ő tervei szerint a karosszériákat és vázakat a Delphi Livornóban lévő üzemében szerelték volna össze, a fényezést és a végső összeszerelést pedig a Pininfarinánál végezték volna. Komplett modellpalettát terveztek négyajtós limuzinokkal, SUV-kkal és sportkocsikkal 300 és 500 lóerő közötti teljesítménnyel, valamint egy VM Motoritól származó 250 lovas dízellel, még a Genfi Autószalonon is bemutattak egy Deauville nevű ötajtós, összkerékhajtású crossovert.

Rossignolót azonban pár éven belül letartóztatták, mert jelentős mennyiségű állami támogatást tapsolt el, ekkor kezdtek arról pletykálni, hogy a BMW erőteljesen érdeklődik az egykor jól csengő név után. A De Tomaso végül kínai kézbe került.

Suzukival a Mont Blanc-ra