Egy uniós irányelvvel összefüggésben elkövetett jogsértések visszaszorítására irányuló szankciók szigorúságának összhangban kell állnia a jogsértés súlyával – tudatta közleményében a bíróság egy nemrég lezajlott per kapcsán. A bíróság elé került két ügyben azonban ez nem igazán valósult meg.

Az érintett tehergépjárművek üzemben tartói előre megfizették a járműveik útvonala tekintetében az Eurovignette irányelv által az utak használatáért kivetett díjat, azonban sofőrjeik a navigációs rendszer hibája, illetve figyelmetlenség miatt túlhajtottak azon a lehajtón, ahol az útvonal részét képező autópálya-szakaszt el kellett volna hagyniuk.

Mint a bíróság írja, az egyik sofőr így az M5-ös autópályán maradt, noha úthasználati jogosultsága az elmulasztott lehajtótól csak az autópályával párhuzamosan futó 5-ös útra volt. Mindez azonban nem okozott pénzbeli veszteséget, mivel előre 520 forintot fizetett be a cég, míg a használt út díja csak 324 forint volt. A másik sofőr a túlhajtást észlelve szinte azonnal, telefonon megváltotta az útvonal-használati jegyet (1597 forintért) – derül ki az Európai Bíróság vizsgálatából.

A rendőrség mindkét esetben 150 ezer forint összegű bírsággal sújtotta a járművek üzemben tartóit az útdíjfizetési kötelezettség megsértése miatt. A bírság egy összegű, az útdíjfizetés teljes elmaradására vonatkozik, nincs összefüggésben az engedély nélkül megtett kilométerek vagy a jogsértés súlyára utaló egyéb körülmények figyelembevételével.

Az érintett cégek bíróságon vitatták a bírság mértékét, amely szerintük nincs összhangban az irányelvvel, amely kifejezetten arányos összegű szankciók kiszabását írja elő, de egyikük 87, a másikuk 500-szor nagyobb bírságot kapott, mint a ki nem fizetett útdíj.

Az Európai Bíróság pedig ki is mondta, az előírt arányosság követelményével ellentétes a magyarországi szankciórendszer, amely a közúti infrastruktúra használatához kapcsolódó úthasználati díj előzetes kifizetésének kötelezettségére vonatkozó szabályok bármilyen megsértése esetén – annak jellegétől és súlyától függetlenül – átalányösszegű bírság kiszabását írja elő.

Várhatóan nem fogja azonnal megváltoztatni az illetékes minisztérium a szabályozást, de ha számos hasonló per indul, amelyeket ennek nyomán elveszít a felhasználókkal szemben a Magyar Állam, az kellő nyomást adhat. Ugyanakkor a hagyományos úthasználati jogosultságok bírságolási gyakorlatát is megkérdőjelezheti, hiszen egy 2975 forintos heti matrica meg nem váltása után 59 500 forint a bírság, ha valaki 30 napon belül nem rendezi az elsőre kiszabott 14 875 forintos bírságot. Ugyanakkor a BKK bírságolási gyakorlatait is kétségessé teszi, ahol a vonaljegy árához képest drasztikus 8000, illetve 16 000 forintos bírságra számíthat az utazó.