November végén mutatta be a Maróti könyvkiadó Boros Jenő könyvét Magyar autókrónika címmel, amibe karácsony alkalmával sikerült beleolvasnom. A könyv fejezetei a hazai járműgyártás klasszikusától, a Kocs község után elhíresült kocsitól a ma Magyarországon gyártott Audi-, Mercedes-Benz- és Suzuki-modellekig ívelnek. A 128 oldalas kiadvány helyenként lenyűgöző archív fotóanyagán látszik, hogy Boros Jenő fotóriporterként is a szakma egyik nagyja.

Magyar nagyságok a világ autóiparában

Azért is tetszik a könyv, mert nem a régi idők szépségén adomázó aggoknak szól, jóllehet nosztalgiázni is nagyon jól lehet vele. De szerepelnek benne azok a magyar formatervező szakemberek is, akiknek az autóival új modellként találkozhatunk az utcákon. Köztük van többek között Bocsi Attila, a Peugeot és Kovács Miklós, a Kia designere, továbbá Wittinger Csaba, a Renault Twingo formatervezője vagy Tárnok Zsolt, akinek sportautói valósultak meg.

Finta László tervezte a 200-as Ikarus modellcsalád formáját (fent). A nagy piros busz egy a műegyetemi szélcsatornás kísérletekre felkészített méretarányos Ikarus-prototípus

Aki aggódik a karácsony elé időzített, részben a Wikipédiáról összetákolt kiadványokat ismerve, itt nem erről van szó. Boros Jenő évtizedek óta elismert szerző a témában, akár a megszüntetett Népszabadság Kerékvilág mellékletének atyjaként, akár az Autó Magazin, a Playboy, a Veterán Autó és Motor, a Retro Mobil vagy a korábbi Autó Extra szakírójaként. A Magyar autókrónika részben a Műegyetem levéltárában végzett járműtörténeti kutatásokon, múzeumi anyagokon és a még elő szereplők megszólaltatásán alapul.

Bíró László: túl a golyóstollon

Külön fejezet jutott a második világháború utáni időszakban tervezett kisautóknak, köztük Surányi Endre munkáinak. (Surányi Bandi bácsi könyvei közül különösen ajánlom mindenkinek kikölcsönzésre vagy megvásárlására az Autón-motoron egy életen át – A diósjenői reteráttól a doni kanyarig című művet is.)

Az autóipar nagyjai között rengeteg magyar vonatkozású érdekességre bukkan az olvasó. Többek között Pavlics Ferencre, aki a General Motorsnál az 1971-es holdra szálláskor használt autót tervezte, vagy Bíró Lászlóra, aki nemcsak a golyóstollat szabadalmaztatta, hanem az automatikus sebességváltót is.

Magyar formatervezők megvalósult utcai autóiról is olvashatunk a kötetben

Magyar formatervezők megvalósult utcai autóiról is olvashatunk a kötetben. Kép: Autótechnika.hu

A kötet külön értéke, hogy a hajlott korú Finta Lászlóval is tartalmaz egy beszélgetést, akit az Ikarus 200-as modellcsalád formatervezőjeként egy világsikert arató magyar termék tett halhatatlanná. Finta úr László Annával együtt vett részt a könyv bemutatóján a Budapesti Műszaki Egyetemem.

László Anna a 280-as egyik konstruktőreként ismert, 49 kilós hölgyként ő vezette az amerikai tenderekre szánt 280-ast prototípust az egyesült államokbeli bemutatók helyszíneire. Amerikában nagy és kedvező volt a sajtóvisszhang a csuklós buszt uraló törékeny mérnöknővel. Itthoni munkatársai azonban kitúrták László Annát a projektből, mert irigyek voltak sikerére és persze a kiküldetéssel járó napidíjra. Végül néhány 286-os Ikarust sikerült csak eladni az Egyesült Államokba, amelyek az amerikai részről a Malévnek szánt McDonell Douglas DC-10-es repülőgépeket ellentételezték volna.

A kötetben nem leltem az átfogó rendező elvet és egy olvasószerkesztő alapossága is ráfért volna a kéziratra, de a kötet részben mozaikszerű, izolált tartalmi szigeteinek olvasását tiszta szívből ajánlom minden olvasónknak. A tartalom sokszínűsége okán a Magyar járműkrónika nemcsak autóbuziknak, hanem tágabb értelemben vett járműrajongóknak is szól. A kötet sokaknak lehet szép és értékes ajándék a karácsonyra kapott kisebb-nagyobb összegekből is. A Maróti Könyvkiadó újdonsága 3500 forintos áron kapható a kiadó budapesti boltjában a Nagykőrösi út 91. szám alatt vagy megrendelhető interneten, akár dedikálva is.