Az Országos Rallye Bajnokság 3-as kategóriájában versenyző Fehérvári Csaba mérte össze az N csoportos Subarujának a tudását a 8 katona szállítására is alkalmas páncélozott harcjárműével, a BTR 80-nal.

A képre kattintva nyílik a galéria

„Maga az ötlet abból fakadt, hogy a terepen hányféleképpen lehet autózni, közlekedni. Ez volt az egyik fő mottója ennek a napnak, így próbáltunk összeszedni olyan járműveket, amikkel különböző módon lehetett közlekedni, a terepviszonyokat megtenni, illetve erről lehetett egy komolyabb fényképsorozatot csinálni. A két jármű egy nyolckerekű, páncélozott személyszállító harcjármű, a BTR és a mi N12-es Subaru Imprezánk volt. A versenyautóval nyilván gyorsan lehet közlekedni, a BTR-rel hatékonyan, mert, ahogy azt mondani szokták átmegy tökön-babon. Jómagam és a navigátorom, Bencsik Dániel a Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesület versenyzői vagyunk, a csapatunk és mi ketten alkotjuk az autósport szakosztályt az egyesületen belül. Így kerültünk a fotózás apropóján a Csobánka bázis és harcászati gyakorlóterére, ahol a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia katonái gyakorlatoznak a mindennapokban, amit ezúton is nagyon köszönünk nekik, mert az sem egy hétköznapi dolog, hogy oda halandó ember beteheti a lábát, nem beszélve arról, hogy ilyen eszközökbe beülhet, illetve ezeket kipróbálhatja. Külön ki kell emelnem Bozó Tibor dandártábornokot, az akadémia parancsnokát és Vura Zsoltot, a Sportegyesület elnökét, akinek a közbenjárásával és támogatásával ez megvalósulhatott. A katonák be tudtak ülni mellém a versenyautóba, én pedig igyekeztem átadni nekik azt az élményt, amit egy ilyen turbós, összkerekes raliautó nyújt, ők pedig cserébe megtankoztattak engem és a csapatomat egy T72-essel, illetve vittek minket a fent említett nyolckerekű BTR-rel. Ez egy élménynap volt felnőtteknek, reggeltől késő délutánig, úgyhogy nagyon élveztük azt a napot!”

Egy raliautóban más hatások érik az embert, mint a hétköznapi vezetésben. Adódik a kérdés, hogy ehhez képest egy harcjármű és egy épített versenyautó között mekkora a különbség, hisz funkcióját tekintve merőben más a két jármű, egyáltalán össze lehet-e hasonlítani a kettőt?

„Ha az ember egy utcai autóval megy murván, akkor próbálja kerülgetni a gödröket, igyekszik óvni a futóművet, a lengéscsillapítót, a felnit, a gumikat. A versenyautónál ilyen nincs, hiszen egy lőtéren vagy egy murvás gyorsasági szakaszon amilyen gyorsan tudsz, végigmész a pályán. Speciális gumikkal, aminek védett oldalfala van, speciális felniken és lengéscsillapítókkal, amik hosszabb rugóúttal vannak felszerelve, nagyobb ki- és berugózással, illetve a karosszéria is kevésbé veszi fel az útegyenetlenségeket, hogy nagy sebességgel tudj rajta áthaladni. A BTR-nél ez ugyanígy van! Ha egy ilyen kerekes harcjárművel belemész egy hatalmas lyukba, nem is veszed észre, szinte lepattansz róla. A BTR felfüggesztése a terepviszonyoknak megfelelően hasonló, és ezt nem is lehet összehasonlítani egy sima személyautóval. Arányaiban a BTR gyorsulása is meglepő, főleg ha az ember ismeri ennek a járműnek a paramétereit. A Subaru 1350 kg, és egy 290 lóerős, kétezer köbcentis turbófeltöltővel felszerelt motor hajtja, aminek a nyomatéka 450 Nm, míg a BTR 13,6 tonna és egy biturbós, V8-as Kamaz-szív dobog benne, ami 260 LE, és 785 Nm nyomaték leadására képes. Csak, hogy érzékeltessem, ez milyen komoly érték, egy Audi RS6 teljesítménye 650 newtonméter! Amikor fent kapaszkodsz egy ilyen nyolckerekű járművön, és az meglódul, érzed ezt a rettenetes erőt rajta, és ugyanúgy keresztbe fordul, mint a Subaru. Egy harcászati eszköznél ugyanolyan fontos, mint a raliautónál, hogy az adott körülmények között mennyire tud gyorsan haladni. Ebből a szempontból nagyon meglepő, hogy milyen jól fordul, és hogy milyen könnyen veszi az útegyenetlenségeket. Ilyen aspektusból nézve fantasztikus a teljesítménye. Meglepő volt, ahogy ez átgázolt mindenen. Az oldalankénti 4 kerék átlép minden gödrön. Egy vagy két kerék oldalanként mindig leér és átlépi a lyukakat. Abszolút nem összehasonlítható egy utcai autóval vagy egy terepjáróval, ahol négy kerék van alattad, és, mint egy mérleghinta, úgy billeg a lyukakban. A BTR pedig simán átlép a lyukak fölött. A nyolc kerék kisimítja az útegyenetlenségeket.”

SZJA0621

A paramétereiből adódóan a Subaru jobban gyorsul és sebesebb a kanyarokban, mint a BTR, de fékezésnél meghökkentő eredményeket produkál a nyolckerekű harcjármű.

„A BTR kétszer, háromszor jobban lassul, mint egy átlagos terepjáró! Meglepő, mert fékezésnél, sima talajon mind a nyolc kerék fékez, tehát a nyolc abroncs tapadását adja le. Legalább akkora a különbség, mint a hagyományos téli gumik és a szöges abroncsok között, amit egy átlagsofőr nemigen szokott megtapasztalni. A fizikai hatások megduplázódnak fékezésnél és gyorsításnál és a gödrök átlépésénél is.”

A raliautó tehát összességében gyorsabb a páncélozott harcjárműnél, de a fedélzeten belül a sofőr és a parancsnoka között ugyanolyan összehangolt munka zajlik, mint a pilóta és a navigátor között, sőt van egy jelentős különbség, amire Szilágyi Sándor szakaszvezető, a BTR vezetője hívta fel a figyelmünket!

„A parancsnok szava dönt. Ha azt mondja, hogy menjünk 30 km/h-val, akkor 30-cal fogunk menni. Ha azt mondja, hogy padlógáz, akkor padlógáz. Ő határozza meg az irányt, hogy merre menjek, mekkora sebességgel, a bokor melyik oldalán álljak meg. Ha szabad kezet ad, akkor úgy megyek, ahogy én akarok, ott már az én vezetési stílusom is tud érvényesülni, de mindig azt teszem, amit a parancsnok kér tőlem.”

A szakaszvezetőt lenyűgözte a versenyautó gyorsulása, egy több száz méteren tartó hullámvasúthoz hasonlította az élményt, de szerinte van egy olyan terület, ahol a turbós versenygép hátrányban lenne a nyolckerekű riválisával szemben.

„A BTR nem produkál olyan elképesztő gyorsulást, mint a Subaru, de a gödröket nagyon jól veszi, és nagyobb, 40-50 cm-es sárban biztos, hogy jobb, mint az Impreza, mert ekkora sár esetén, ami eléri a küszöböt, ott felfeküdne a Subaru. A BTR-nek nagyobb kereke van, nagyobb hasmagassága, így az nem okozna neki gondot.”

SZJA0859

A két jármű fogyasztása egyébként hasonló, a BTR dízelmotorja műúton 48, míg terepen 60-135 liter gázolajat éget el, a Subaru pedig etapon 30, a gyorsasági szakaszokon pedig 100 litert fogyaszt 100 kilométeren.

A BTR-rel ugyan nem, de a Fehérvári Csaba-féle Subaruval bárki találkozhat a hétvégén, Pécsett és környékén a jubileumi, 50. Mecsek Rallye-n!