A manchesteri Richard Bell a végzetes reggelen munkába indult, mint minden nap. A különbség az volt, hogy hároméves kislánya, Lacey titokban apja után osont, amint az a házból kilépve furgonja felé vette az irányt.

A férfi elölről kerülte meg a kisteherautót – alighanem ez volt az a végzetes döntés, amely másodpercekkel később a tragédiához vezetett. Beült, beindította a motort, és elhajtott. A következő pillanatban nagyot döccent a kocsi, mintha egy téglán hajtott volna át. Richard először azt hitte, egy elöl hagyott játék, a szomszéd macskája, esetleg a szárítókötélről leesett törülköző került a kerék alá. Kiszállt, hogy megnézze, és meglátta a kerék alatt heverő, mozdulatlan testet…

lacey bell

Felkapta, és maga rohant a kórházba a kislánnyal, ám ott már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

A halottkém hivatalos jelentésében ugyanaz áll, amit a család és a rokonság minden tagja állít: nem a férfi felelős a halálesetért, végzetes közlekedési baleset történt, amelyet észszerű elővigyázatossággal sem lehetett volna elkerülni.

A kislány szeptemberben kezdte volna az óvodát; apja már megvette neki az egyenruhát.