A Genfben bemutatott Black Badge azt a vevőkört szólítja meg, amely egykor a Rolls-Royce eredeti közönségét adta: azokat, akik saját szabályaik szerint élik az életet. Nem a lázadó punkokra gondol persze a luxusmárka, hanem a véleményvezérekre, a start-up császáraira, azokra, akik megengedhetnének maguknak egy luxusautót, de semmi kedvük a nagyapjuk ritmusában élni. Nekik készült tehát a Black Badge, amely valójában a Wraith/Ghost páros „határozottabb, magabiztosabb, erőteljesebb” kiadása.

Az átalakulás első eleme maga Emily, a szélbe feszülő orrdísz, akit fényes feketére szoláriumoztak. A felniknél már merészebbek voltak a dizájnerek, fényezés helyett eleve fekete anyagból: szénszálas kompozitból gyártották le a keréktárcsák peremét, amelyhez aztán mart alumíniumküllők és agy csatlakozik. Ezt a két nyersanyagot innovatív módon kombinálták az utastérben: hajszálvékony alumíniumszálak fonatát ágyazták karbonszálas szövetbe, ezzel borították a műszerfalat. A légbeömlők krómkerete is sötétebb a szokásosnál, viszont hogy valamivel színt vigyenek a nagy sötétségbe, a műszerfali óra, valamint az analóg műszerek mutatóit narancssárgára festették. Rolls-Royce Black Badge A látvány fontos, de nem minden, ezért a mérnökök a 6,6 literes V12-es motorba és a váltóvezérlésbe is belenyúltak. A Ghost blokkja 571 helyett 612 lóerős, a forgatónyomaték 780 Nm-ről 840-re nőtt. A váltó érzékenyebben reagál a gázpedálra, hamarabb vált vissza, és hosszabban tartja a fokozatot. Ugyanezt csinálja a Wraith kupé váltója is, csak egy kicsit még markánsabban, és bár az eleve nagyobb, 632 lóerős teljesítményhez nem nyúltak, a forgatónyomatékot 800-ról 880 Nm-re emelték. Nagyobb teljesítményhez nagyobb fékek is dukálnak, mindkét modell 25,4 milliméterrel nagyobb átmérőjű első tárcsákat kapott. Rolls-Royce Black Badge