Az alkalmazottak évek óta sikkasztottak a fizetőkapuknál, a lebukástól pedig a középvezetők védték meg őket – írta a Vecernji List című horvát napilap pénteken. Az újság azt állítja: az alkalmazottak névtelen leveleiből az is kiderül, hogy a menedzsment kényszerítette rá a dolgozókat a lopásra, munkahelyükért cserébe.

A visszaélésekről videofelvételek is készültek. Ahol nem volt kamera, ott a pénzügyi jelentésekből látszik a csalás – írta a lap, majd néhány példát is felhozott: egyik reláción, amelyért 222 kunát kell fizetni, a jelentés szerint valaki 3000 eurót fizetett, az alkalmazott pedig 22 368 kuna visszajárót vett ki a kasszából, amely valószínűleg valaki zsebében landolt. A cikk említést tesz arról is, hogy a Bregana és Rupa szakaszokon mindössze 6, illetve 5 kunába kerül az autópályadíj. A külföldi turisták azonban sokszor kuna helyett 5 vagy 6 eurót fizettek, visszajárót azonban soha nem kaptak.

A több száz alkalmazottat érintő, többmilliós csalásra azután derült fény, hogy az idén a HAC-ONC teljes igazgatóságát lecserélték, akik valószínűleg úgy döntöttek, véget vetnek a korábbi gyakorlatnak – vélte az újság.

A horvát kormány ez év márciusában elállt az autópályák koncesszióba adásától. A kabinet által kiírt tavaly lezárult pályázatra több külföldi befektető is kötelező érvényű ajánlatot tett, de a közvélemény nyomására – lakossági kezdeményezésre összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű aláírás – a kormány mégis elállt a tervétől, mint ahogy a matricás rendszer bevezetésétől is.

Az autópályákat kezelő vállalatok továbbra is fizetésképtelenek, és a csődeljárás szélén állnak. Az állam kedvezőtlen, rövid távú hiteleket vett fel magas kamattal, és most nem tudja fizetni azokat. 2014-ben a horvát autópályák vállalat (HAC) és a rijeka autópálya vállalat (ARZ) kötelezettségei körülbelül egymilliárd euróra rúgtak.

A horvát kormány csütörtökön újabb 200 millió euró értékű hitelt hagyott jóvá a HAC-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). Ezt azzal magyarázták, hogy a HAC-nak 2016-ban 466 millió euró törlesztőrészletet és 109 millió euró kamatot kell kifizetnie a korábban felvett kölcsönből, amelyet a vállalat saját bevételeiből nem tud fedezni.