A tesztelési folyamat során a kávé és szénsavas üdítők mellett szépségápolási és higiéniai termékeket is felhasználnak. A csapat még olyan vizsgálatot is végez, amellyel garantálható, hogy az utastér elviseli a vörösen izzó hajsütő vasakat, amelyeket egyre gyakrabban használnak autózás közben az időhiányban szenvedő utazók. 
Robert Luetzeler, a Ford kölni üzemének anyagtervezési vezetője szerint a mérnököknek Sherlock Holmesként kell eljárniuk, vagyis detektívként kell gondolkozniuk, hogy megértsék, pontosan hogyan keletkezett egy-egy sérülés.
Vannak családok, ahol a szépségápolási csomag az autós utazófelszerelés alapvető részét képezi. A Ford számos tesztet kidolgozott, amelyek során 10 négyzetcentiméteres anyagpaneleket vonnak be körömlakklemosóval, kézkrémmel és korrozív anyagokat tartalmazó hajlakkal. Minden egyes szennyezett panelt laboratóriumban vizsgálnak, hogy kiderítsék, mennyire állnak ellen a szennyezést okozó vegyszereknek. 
Egy új tesztben rövid időre hajsütő vasat fektetnek a belső térben használt anyagokra. Ezt a vizsgálatot a szokásos lángállósági tesztek mellett végzik el, amelyeken minden Ford átesik. 
Az egyéb vizsgálatok körébe tartoznak az iskolai fuvarok, a családi nyaralások és a családi kedvencek egyre gyakrabban tapasztalható hatásainak elemzései. Ehhez az autóban használt különféle anyagokat szénsavas italokkal, kávéval és sárral áztatják el, méghozzá több ezer alkalommal. A Ford angliai Duntonban található tesztelőközpontja évente körülbelül egy kiló kávét – vagyis 130 eszpresszót – használ fel a foltokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálatához.


A mérnökök számos további tesztet is elvégeznek: a felületeket 600 alkalommal karcolják végig egy miniatűr buzogánnyal (ami úgy néz ki, mint a középkori fegyver), hogy az övcsatok, ékszerek és farmerszegecsek okozta sérüléseket szimulálják. A 17 órás kopási teszt során a textileket 60 ezer alkalommal dörzsölik át egy csúcstechnológiájú gépezettel, a szőnyegeken újra meg újra durva dörzskerekeket futtatnak végig. A szabványos focilabdánál tízszer nehezebb gumilabdát pattogtatnak a műanyag felületeken, mégpedig akár -30 fokos hidegben is, ahol a műanyagok ridegebbé válnak.
Annak érdekében, hogy a napfény hosszú távú hatását vizsgálhassák, az anyagmintákat 3750 órán (156 napon) keresztül megszakítás nélkül UV-fényben tartják. Ezzel ugyanazt a hatást érik el, mintha a burkolatok öt éven át verőfényben álltak volna.
A mérnökök a tesztpályán, illetve a belgiumi Lommelben található tesztközpontban is aprólékos vizsgálatokat végeznek. Ilyen volt az is, amikor 80 darab ötüléses C-Max és hétüléses Grand C-Max modellel összesen 730 000 kilométert tettek meg a világ legrosszabb útjait idéző útszakaszokon – benne földutakkal, kavicsburkolattal és a világ legnagyobb kátyúival, valamint az autókat 12 héten át áztatták párakamrában, hogy teszteljék azok korrózióállóságát.
Az angliai Duntonban működő környezeti tesztlaboratóriumban a járműveket -40 foktól +55 fokig terjedő hőmérsékletnek, illetve akár 5200 méteres magasságnak megfelelő légköri viszonyoknak teszik ki. Ez a program 10 évnyi extrém használat hatásait szimulálja olyan tesztek révén, melyek általában hat hónap alatt elvégezhetőek.
Mindezek mellett a speciálisan felkészített tesztjárműveket 100 “tipikus autós” vezeti 12 hónapon keresztül olyan helyzetekben, amelyek a leginkább hasonlítanak a hétköznapi használatra. Ez idő alatt számos adat gyűlik össze a leggyakrabban használt ülésbeállításoktól kezdve egészen addig, hány percen át égett a járművekben a csomagtér-világítás.