John Lohan tizenkilenc éve vezet buszt Boston egyik külvárosában, West Roxburyben. Mindig is úgy gondolta, hogy az emberek alapvetően jók, és a napokban bizonyítékát adta annak, hogy életfilozófiája magából indul ki.

Járata gyorsabban haladt a tervezettnél, ezért úgyis illett volna megállnia, hogy bevárja a menetrendet. Ehelyett a férfi félrehúzódott egy limonádét áruló pultnál, leszállt a buszról, és mind a hét utasát megvendégelte egy-egy pohár hűsítő italra.

Arra is ügyelt, hogy ne csak az utasok örüljenek a gesztusnak: a limonádét zsebpénzért áruló gyerekeknek busás borravalót adott, a hét darab ötvencentes italért egy tízdollárost nyújtott át, és nem kért visszajárót.

“Az életet az egyszerű örömök teszik élhetővé – például egy hideg limonádé a forróságban” – mondta később John Lohan. Bízunk benne, hogy a leckét utasai is megtanulták, és mostantól minél sűrűbben alkalmazzák.

Lohan később elmondta: már az előző körénél felfigyelt a limonádéárus gyerekekre, és remélte, hogy lehetősége lesz megállni. Mivel a pult útvonala vége felé volt, kevesen ültek már a buszon, ám mielőtt megállt volna, megkérdezte őket, sietős-e bárkinek az útja. “Az egész másfél percig tartott; a piros lámpáknál többet szoktam várakozni” – mondta a sofőr.