A káresemények növekvő száma miatt az utóbbi fél évben tovább emelkedett ugyan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja, ám az európai mércével még továbbra is példátlanul alacsony díjszint miatt a biztosítóknak szigorúbban törekedniük kell arra, hogy csak a valóban jogos kárigényeket elégítsék ki, amit az autósok számos esetben nehézkesebb ügyintézésként élhetnek meg.

Annak érdekében, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek a biztosítási szolgáltatásokkal, nagyon fontos, hogy ismerjék a legfontosabb teendőiket a kárrendezési folyamatok során. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) összefoglalta a gördülékeny kárrendezés legfontosabb feltételeit, kiemelt figyelemmel egy mostanság különösen neuralgikus pontra, a gazdasági totálkárra.
 
Gazdasági totálkár – Szükség esetén a cascónkhoz is nyúlhatunk

A vonatkozó szabály szerint a gazdasági totálkár abban az esetben állapítható meg, ha a gépjármű javítási költségei magasabbak, mint a helyreállított autó várható piaci értékének és a roncs értékének a különbsége. Tekintettel arra, hogy – részben az árfolyamváltozásoknak is köszönhetően – a gyakran kiváló alkatrészforrásnak is tekinthető roncsok ára folyamatosan emelkedik a hazai piacon, ma már gyakori eset, hogy akár már a piaci érték 50 százalékát elérő javítási költség esetén is totálkárossá nyilvánít a biztosító egy autót.
 
Ezekben az esetekben a károsult autósnak elsősorban azt kell elérnie, hogy a biztosító vagy segítsen a vele kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét.
 
“Főként finanszírozott autók esetében gyakori, hogy a tulajdonos szívesebben tartaná meg a még javítható autót, mivel a finanszírozási szerződés lezárásakor egy összegben jelentkező fizetési kötelezettségek komoly terhet jelenthetnek” – magyarázza Cselovszki Zsolt, az FBAMSZ gépjármű-biztosítási szekciójának elnöke. “Kevesen tudják, hogy amennyiben casco biztosítás is van az autón (a hitelfelvételnek ez gyakran feltétele is), akkor az ügyfélnek lehetősége van a saját cascója terhére rendezni a javítást. Ennek az az értelme, hogy a piacot jellemző casco szerződések feltételeiben a gazdasági totálkár mértéke legalább a piaci érték 60 százaléka. A javítást követően a casco fedezetet nyújtó biztosító a javítási költséget ráterheli a kárt okozó autós kgfb-t szolgáltató biztosítójára, és ezt követően a tulajdonos a cascóhoz szükséges önrészt is visszakapja.”
 
További fontos tippek a kárrendezési problémák elkerüléséhez
 

  • Fontos, hogy az autónkban mindig tartsunk néhány nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján “kék-sárgának” is nevezett) baleseti bejelentőt, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul tudunk dokumentálni a biztosítók által elvárt formában.
  • A lehető legtöbb körülményt igyekezzünk fényképen is rögzíteni.
  • Mindig hívjunk rendőrt, ha a baleset személyi sérüléssel járt, felmerül a gyanúja, hogy a másik fél ittasan vezette járművét (ha ugyanis erről jegyzőkönyv készül, akkor szinte vitathatatlanná válik a felelőssége), a felelősség és más fontosabb körülmény megítélésében eltérő a felek álláspontja.
  • Ha a jármű több eleme is sérül, egyértelműen igazolnunk kell, hogy ezek mindegyike az adott baleset során keletkezett (fényképek, tanúk, jegyzőkönyv).
  • Ha tehetjük, a kárt két munkanapon belül jelentsük a biztosítónak (vagy a vele kapcsolatban álló szakszerviznek).
  • Minden igényelt dokumentumot bocsássunk a biztosító és a szerviz rendelkezésére. Ezek hiányában a kárügyintézés elhúzódhat. Cégek esetében leggyakrabban a bélyegző, az áfanyilatkozat vagy az aláírási címpéldány szokott hiányozni az ügyintézés folytatásához.
  • A biztosítónak nemcsak a járművet ért kár, hanem személyi sérülés vagy egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg stb.) károsodása esetén is helyt kell állnia. Kevesen tudják, de a biztosító a javítás idejére kölcsönzött bérautó díját is megtéríti bizonyos feltételekkel. (A bérautó csak a sajátunkkal azonos kategóriájú lehet, a bérleti időszak nem lehet hosszabb az indokoltnál, és azt is igazolnunk kell, hogy feltétlenül szükséges a cserejármű igénybevétele.) Ezeket a kárigényeket is egyértelműen és természetesen megfelelő időben jeleznünk kell a biztosító felé.