Amennyiben a környező országokba autóval szeretnénk utazni, a személyinket és az autó forgalmi engedélyét semmiképpen se felejtsük otthon. A schengeni határokon belül ugyan nincs szükség a nemzetközi zöld kártyára, de a többi országba érdemes magunkkal vinni. Ha az autó esetleg lerobban, az autópályákon csak láthatósági mellénnyel szabad kiszállni, sőt ezt sok országban, ahogy hazánkban is, a járműben is jól látható helyre kell tenni – figyelmeztet a Europcar autókölcsönző.

A szomszédos országokban sokszor nem ugyanazok a sebességkorlátozási szabályok, mint itthon. Ausztriában és Szlovéniában például lakott területen a települési táblák között 50 km/h-val, lakott területen kívül 100 km/h-val, az autópályákon pedig 130 km/h-val lehet autózni, míg Horvátországban és Szlovákiában lakott területen kívül csak 90 km/h-val szabad haladni. A skandináv országokban – Dánia kivételével – az autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség 110km/h.

Fizetős hidak, alagutak


Németországban 130 km/h a megengedett legnagyobb sebesség autópályákon, de sok szakaszon sebességkorlátozás nélkül lehet haladni. Ezeket külön táblák jelzik. Várhatóan 2016-tól Németországban is bevezetik az autópályadíjat. Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szerbiában fizetőkapu-rendszer üzemel, míg Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában autópálya-matrica vásárlásával használhatjuk az utakat. Ezt itthon bármelyik benzinkúton beszerezhetjük: Szlovákiában a havi 4900 Ft, a 10 napos 3500 Ft, osztrák havi 8570 Ft, a 10 napos 2950 Ft, míg a szlovén féléves 10 500 Ft, a heti 2625 Ft-os áron kapható. Az autópálya-matricát minden esetben az autó szélvédőjére kell ragasztani.

Nemcsak az autópályák, hanem számos híd és alagúton való áthaladás is fizetős lehet. Ilyen például a svédországi Oresund híd, ahol a kocsi hosszának megfelelő híddíjat kell fizetni, ami a hat méter alatti autók részére 47 eurót, lakóautók részére pedig 94 eurót jelent. A 2013 júniusában átadott, Bulgáriát és Romániát összekötő Vidin-Cafalat hídon személyautóval 6 euróért hajthatunk át. Utóbbi két országról érdemes tudni azt is, hogy a területükön lévő Duna hidak általában fizetősek, így ha az egyiken szeretnénk átkelni, nem árt utánanézni a pótdíjnak. Ha Szlovéniából Ausztriába szeretnénk átjutni, a 8 km-es Karavanken alagút használata 7 euróba fog kerülni.

Gördülő országút, takarítónap

Svájcban körülbelül tízezer forint az éves autópálya-matrica, ezzel az összes fizetős utat lehet használni (de egy hétvégi látogatásra is meg kell venni). Autópályán a megengedett legnagyobb sebesség 120 km/h. Ha minimálisan túllépjük (1-5km/h-val) a sebességhatárokat, lakott területen kívül és belül egyaránt a legkisebb büntetési tétel 40 frank, ami 12 000 Ft körüli összeget jelent.


Ha Svájc és Olaszország között a Simplon alagutat használnánk, energiatakarékos módon is megtehetjük, mert az olaszországi Iselle di Trasquera és a svájci Brig között igénybe vehetjük a gördülő országút szolgáltatását. Ennek ára Svájcban 22 frank, ami körülbelül 6700 Ft-nak felel meg. Ha így utazunk, akkor nincs más dolgunk, mint hátradőlni és hagyni, hogy vigyen minket a vonat. Egy-egy gördülő országúti turnus 2 óránként indul, a teljes utazás pedig 20 percig tart.

Ha valamelyik skandináv országba szeretnénk utazni, figyelembe kell vennünk, hogy a környezettudatos svédek és norvégok az elektromos autókat részesítik előnyben. Az említett országok városaiban az utcán parkolás tiltott, vagy csak valamilyen hivatalos engedéllyel lehetséges. Természetesen, ha autóval érkezünk valamelyik skandináv városba, a lakhelyünkként szolgáló hotel környékén lehet parkolni. Norvégiában a tompított fényszóró használata kötelező, és az engedélyezett helyeken a parkolás az elektromos autóknak ingyenes, míg a többi benzines vagy gázolajjal közlekedő autósnak a kihelyezett tájékoztató táblán szereplő összeget kell fizetniük. Stockholmban minden héten van egy nap, a takarítónap, amikor nem szabad az (éppen takarított) utcákon parkolni, ellenkező esetben 22 000 Ft-os pénzbírságra számíthatunk.