Nemrég írtunk arról, hogy Laci, egy derék magyar családapa az eredetileg benzines Škoda Octaviára szánt egymillióból végül egy kétes 320d-t vett Németországban, haverja tanácsára. “Egy BMW a sír szélén is BMW, a Škoda meg szervizkönyvvel is csak egy Škoda” – biztatja haverja, István a külteleki használtautó-telepen.

Laci indulna haza, mert így is plusz szabadnapokért kellett kuncsorognia a főnökénél, de az autón nincs rendszámtábla. Nem érti, hogy fordulhat ez elő, hiszen itthon szinte mindenki rajta hagyja a kocsin a rendszámot, ott meg üresen árválkodik a keret. A nepper széttárja a kezét: ez Németország, itt nem adják tovább a kocsival.

Laci nem tudta, hogy a megvásárolt BMW-vel nem tudja elhagyni a telepet. A rendszámot ugyanis nem adja vele a tulajdonosa. A kép illusztráció

Ausfuhrkennzeichen és Exportschild – hajtogatja a kereskedő, tehát exportrendszám. A rendszámgyártó és az okmányiroda ott egy környékre települ. Mindkettő a város másik végén van és persze bezártak aznapra. A nepper másnap úgyis megy oda, 50 euróért átvállalja az ügyintézést Lacitól, akinek ez a sokadik többletkiadás ugyanúgy fáj, mint az esti szállodaköltség, ami újabb 65 euró, húszezer forint.

Váratlan kiadások: itt 60, ott 35 ezer Ft

Másnap reggel visszamennek a telepre. A kereskedő elmondja, hogy nagyjából 200 euróba, 60 000 forintba kerül majd az exportrendszám, plusz a kinti gépjárműadó. A két magyar nem érti, mire kell azt fizetni, ha úgyis kiviszik a kocsit, de a német állam kicsit megvámolja a külföldi autóvásárlókat. Mivel nem tudnának IBAN-számot mondani az okmányirodai ügyintézőnek, inkább otthagynak 50 eurót a kereskedőnek, hogy küldje el ő. Újabb csalódás, újabb többletköltség.

50 euróért segített a nepper megoldani az exportrendszámot. Nyelvtudás nélkül a hivataljárás nem egyszerű. A kép illusztráció

István, a világlátott jóbarát most is tudja a tutit, őt nem veri át egy köcsög nepper. A szabályos, használt autók exportjára szolgáló piros helyett a sárga szélű rendszámot akarja. Az csak a felébe volna és Laci már úgyis kifogyott a pénzből. Erre a körre is 314 forintos árfolyammal vett ki 300 eurót tegnap este az automatából.

Sárga a kockázatos, piros a drágább rendszám

A neten tényleg köthető öt napra 45 euró körül biztosítás EU-n belüli autómozgatáshoz a sárga rendszámmal, így a hatósági jelzés összköltsége valóban megállhat 100 euróból. 2007 márciusa óta biztosítási zöldkártyával kiegészítve állítólag EU-szerte érvényes a sárga szélű rendszám mellé járó biztosítás. Kérdés, hogy ez tényleg így van-e és ha igen, erről tudomást vesz-e az az osztrák vagy magyar rendőr, aki a sárgarendszámos autómozgatókra utazik.

Laci végül a szabályos megoldást választotta. A piros rendszámért, az ügyintézésért és a biztosításért 60 ezer forintnyi eurót hagyott az okmányirodában. Még 30 000 forintnak felelt meg a kinti gépjárműadó és a nepper segítőkészsége, plusz ott aludtak még egy éjszakát az okmányiroda nyitására várva, vacsorával és reggelivel 25 ezer forintért. A kép illusztráció

Laci nem akar több kockázatot, rábólint a kereskedő javaslatára, marad a piros szélű tábla. A 30 napig érvényes rendszámra 110 euró a kötelező felelősségbiztosítás, a többi tételre rámegy összesen még 83 euró a Zulassunsgsstellenénél és a rendszámnyomó kisiparosnál. Ám Lacit ez már nem érdekli, csak legyen végre vége.

Rosszabb lenne a P-rendszám

“Legközelebb szerzek P-rendszámot, csak felpattintjuk és húzunk is vissza” – próbálja jobb kedvre deríteni István. István nem gondol arra, hogy a bérelt P-rendszámnak súlyos felelősségbiztosítási kockázata lehet és a próbarendszámot leadva az autó itthon mozgásképtelen volna, még vizsgáztatni sem tudnák elvinni, ha újra ki nem “bérelik”.

Mivel tavasszal kitör a Hirtelen Felindulásból Történő Autóvásárlás, rengetegen vesznek kint autót, így három órát tart a sorállás az okmányirodában és kétszer járnak a rendszámkészítőnél is. De végre elindulhatnak haza.

Hazafelé kijönnek a hibák

Az autópályán derül ki, hogy az ablakmosó nem működik és nagyobb sebességnél a megkeményedett gumik olyan csúnyán morognak, mintha azonnal kerékcsapágyat kellene cserélni az autón.

Olcsóbb, de rizikós a sárga szélű ötnapos rendszám. Április elseje óta csak vizsgás autóra adható ki és csak az okmányirodában kitöltött papírokkal. Korábban lehetett vele műszaki nélküli autót mozgatni. A kép illusztráció

Laci próbálja elnyomni a zúgást, bekapcsolja a kazettás rádiót, amit ott elfelejtettek megnézni. A kijelző pixelhibás és nem szól a jobb első hangszóró. Tankoláskor a hibalistára felkerül a defektes pótkerék, persze emelő sincs az autóban és a nyárias melegben beüzemelt légkondi orrfacsaró levegőt fúj. Laci kikapcsolja a klímaberendezést, kiszellőztet és marad a ventilátor, de az meg ciripel, mert kikopott a tengelye.

Nem meri kipróbálni, mit visz a gép, hiába vannak német autópályán. “Ha az én hülyeségem miatt szétmegy a motor, úgy berág az asszony, hogy karácsonyig csövezhetek a kanapén” – gondolja. Az ijesztő perspektíva átmenetileg felélénkíti, de ismét kezd egyre hosszabbakat pislogni. Amikor a rázószegély hangjára riad fel, az első pihenőben félreáll aludni. Nem akarja tragédiába fordítani ezt az amúgy is rosszul induló autóvételt.

Ezek az E46-os BMW-k tényleg szépek, de Laci feleennyi pénzért, 1900 euróért vette a sajátját. A kép illusztráció

Laci hazaér, boldog, hogy otthon van és semmi nem kotlott meg dízel BMW-jén. Ha majd előjönnek azok a hibák, amiket egyszerűbb technikája miatt a szívó benzines Škoda Octavia 1,6 sosem produkálna, ő is megtanulja saját kárán a használtautó-vásárlás keserű igazságát: a kis hiba százezres, a nagy hiba milliós tétel. (x)

A cikksorozat harmadik részében a hazai forgalomba helyezés mizériájáról írunk. Nem szabad elhinni, hogy a regadóval megússzuk, bármit is sugalljanak dörzsölt nepperek a vonzóra árazott használtautó-hirdetésekben.