Már idén novemberben megláthatja a nagyközönség azt a törpeautót, amelyet a járműtervező-guru Gordon Murray professzorral (fent) és Goto Oszamu japán motorspecialistával közösen készül megvalósítani a Shell. Első hallásra visszásnak tűnhet, hogy egy olajipari óriás pont egy takarékos járgányon dolgozik, de tegyük félre a közhelyes előítéleteket, hiszen a minél jobb hatásfok megvalósítása mindenképpen nemes szakmai kihívás egy energetikai vállalat számára.
A Project M néven futó munka célja létrehozni egy olyan egyszerű, globális járművet, amely a fejlődő országokban éppúgy megállja a helyét, mint a motorizáció őshazájának számító piacokon. Az autó valójában az évekkel ezelőtt bemutatott T25 koncepció alapjaiban módosított változata lesz, az előzetes tesztek szerint 2,4 literes átlagfogyasztással.
A motiváció egyszerű: 2050-re várhatóan 9 milliárd ember él majd a földön, és ezek háromnegyede metropoliszokban tengeti életét. 
A Shell kenőanyag-technológiáját hozza az egyenletbe, mégpedig az együttműködés legelső pillanatától: az autót, a motort és a kenőanyagokat ugyanis szerves egységként kezelik a fejlesztés során, a partnerek szerint a részek egysége jóval több lesz, mint amit külön-külön el tudnának érni.
A projekt tagjai nem először dolgoznak együtt: 1988-ban ugyanez a három partner építette meg Ayrton Senna és Alain Prost F1-es versenyautóit, amelyek máig felülmúlhatatlan rekorddal egy kivételével minden futamot megnyertek abban a szezonban. Gordon Murray és a Shell kapcsolata még régebbre nyúlik vissza: az olajipari gigász támogatta az akkor még csak 19 éves Murrray legelső autó- és motorépítő projektjét.