Tarlós István főpolgármester szerint a dugódíj bevezetésének reális időpontja 2016 vége. A Népszabadságnak adott interjújában a politikus emlékeztetett: a Demszky-kabinet a 4-es metróhoz kapott uniós támogatás fejében vállalta a behajtási díj bevezetését. Ez része a támogatási szerződésnek, és ha nem akarjuk visszafizetni a beruházásra kapott 180 milliárdot, akkor be kell vezetni a dugódíjat.


Tarlós kitért arra is, hogy jelen pillanatban parlamenti döntés tiltja a dugódíj bevezetését. A kormány tisztában van azzal, hogy ez mit jelent, így ebben változás várható. A BKV és a BKK jelenleg is dolgozik a zónahatárok kijelölésén, hiszen ez az egyik legfontosabb kérdés. Emellett a technikai feltételeket is meg kell teremteni.

Az útdíjjal kapcsolatban a főpolgármester azt mondta: neki is vannak fenntartásai, hogy a közszolgáltatást ellátó járművek, például a kék buszok fizessenek a város útjainak használatáért. Egyelőre tárgyalnak erről a kormánnyal.

Korábban mit mondott?

2012 júniusában Tarlós azt mondta, két behajtási zónahatárt vizsgálnak: az egyik a Hungária körútra vonatkozik, a másik egy ehhez képest szűkebb pesti városmagra, a budai oldalon a jelenlegi elképzelések szerint a Margit körút vonala lenne a határ.

A fizetendő díjjal kapcsolatban akkor Tarlós jelezte: személyes álláspontja, hogy a zónában lakók ne fizessenek, mindenki más viszont viszonylag magasabb összeget, 4-500 forintot fizethetne. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem ebben, hanem a kedvezményekben, a kedvezményezettek körének megállapításában lesz nehéz megegyezni.

Korábban a Budapesti Közlekedési Központ 500 forintos alkalmankénti dugódíjban, és 10 ezer forintos bérletben gondolkodott. Elképzelhető milyen ellenállást váltana ki egy ilyen összegű dugódíj, most, hogy az M0-s jelentős része és az autópályák bevezető szakaszai is fizetőssé váltak a fővárosban. Azok évi 5000 forintból megválthatók, ehhez képest a napi 500 vagy havi 10000 forint jelentősen nagyobb összeg.

Olvasta? Magyar a Forma-1-ben!

(Forrás: MTI/Népszabadság/Vezess.hu)