Akár 50-70 ezer forint egyszeri költséget is jelenthet az új vagy kétéves autók gazdáinak az abroncsnyomás-ellenőrzés kötelezővé válása. Az EU által az új autókra 2014. november 1-től előírt légnyomásfigyelés biztonságosabbá teszi az autókat, de a magasabb szintű biztonság ezúttal sincs ingyen. Igyekszünk megválaszolni a keréknyomás-ellenőrzéssel (TPMS – Tyre Pressure Monitoring System) kapcsolatos kérdéseket.

Mi ez a TPMS és mire jó?

Hívhatjuk direkt vagy indirekt illetve aktív vagy passzív keréknyomás-ellenőrzésnek, a kétféle rendszer feladata azonos: figyelmeztetni a vezetőt, ha a kerekekben a határértéknél nagyobb mértékben megváltozik a légnyomás. Azért váltak kötelezővé, mert a defekt köztudottan balesetveszélyes és az alulfújt gumik növelik a gördülési ellenállást, ezáltal az autók fogyasztását és CO2- illetve károsanyag-kibocsátását.

A Porsche 959 volt az első szériaautó az üreges küllős kerékkel megoldott keréknyomás-ellenőrzéssel

Hogyan működik?

A direkt vagy aktív megoldás az abroncson belül ténylegesen a légnyomást és a hőmérsékletet méri. Az adatokat rádiójellel folyamatosan továbbítja egy vevőegységnek, a számok kiértékelését pedig számítógép végzi, amely gond esetén értesíti a vezetőt.

A passzív vagy indirekt megoldások a kerékátmérő változásából következtetnek a légnyomáscsökkenésre. Én is úgy tudtam, hogy a blokkolásgátló kerékfordulatszám-jeladójával azt látja a számítógép, ha az egyik kerék kerülete változik, tehát a laposabb kerék többet forog a többinél. (A rendszer van annyira intelligens, hogy kanyarban ne keltsen pánikot.) De nemrég megtudtam, hogy ez nem mindig van így. A számítógép valójában a kisebb légnyomású kerék eltérő a szöggyorsulását érzékeli, és ebből tudja megállapítani a defektet, majd kigyújtani a hibajelzőt a műszerfalon.

Mindenkinek kötelező?

Az előírás az újonnan forgalomba helyezett autókra vonatkozik, a használtakra nem. Ergo nem kell használt autók millióit ellátni guminyomás-ellenőrzéssel.

Mit is mond a törvény?

2012. novembere óta az új típusengedéllyel bevezetett, idén novembertől pedig minden új autót kötelező ellátni légnyomásfigyeléssel

2012. novembere óta az új típusengedéllyel bevezetett, idén novembertől pedig minden új autót kötelező ellátni légnyomásfigyeléssel


2012. június 20-án kelt az Európai Bizottság 523/2012-es rendelete az abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek kötelező beszereléséről.

“(1) 2012. november 1-jétől a nemzeti hatóságok megtagadják az EK-típusjóváhagyás megadását az olyan, M1 kategóriájú új járműtípusokra (normál SZGK. a szerk.), amelyekbe nincs beszerelve a 64. számú ENSZ-EGB-előírás 02. módosítássorozatának 1. helyesbítésében (1) megállapított vonatkozó követelményeknek megfelelő abroncsnyomás-ellenőrző rendszer.

2014. november 1-jétől a nemzeti hatóságok megtiltják az olyan, M 1 kategóriájú új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését, amelyekbe nincs beszerelve a 64. számú ENSZ-EGB-előírás 02. módosítássorozatának 1. helyesbítésében megállapított vonatkozó követelményeknek megfelelő abroncsnyomás-ellenőrző rendszer.”

Melyik rendszer van az én autómban?

Általánosságban nem lehet egyértelműen megmondani, melyik márka melyik megoldást használja. A megfizethetőbb autók között a Renault Mégane II már 2002-ben aktív keréknyomás-ellenőrzést kínált, míg sok drágább autóban indirekt rendszer szolgál. A Volkswagen konszern típusai (Audi, SEAT, Škoda, VW) sokáig többnyire az ABS jeladójával oldották meg ezt a dolgot, de a legújabb autókban aktív (direkt) mérőrendszer is lehet.

A Fordok korábban passzív nyomásellenőrzéssel készültek, egy ideje viszont csak aktívval. De még azonos korszakban és egy márkán belül sem mindig egyértelmű a helyzet: a jelenlegi Toyota Aygo és a két francia testvérmodell indirekten méri a légnyomást, az összes többi Toyotában viszont direkt mérőrendszer van.

Az aktív rendszerek kiírják a műszerfalon, mely kerékkel vagy kerekekkel van gond. Az indirekt megoldásoknál jó, ha van nálunk kézi nyomásmérő, hogy a hibajelzés után megtaláljuk az eresztő kereket

A konkrét kocsiról viszont könnyen meg lehet állapítani, mi van benne. Ha a menüben látunk ábrát a négy kerék légnyomásával, akkor direkt nyomásellenőrző dolgozik a kocsiban. Ha nincs ilyen ábra és csak a műszerfalon jelenik meg a gyújtás ráadásakor egy felkiáltójeles sárga ikon, akkor indirekt vagy passzív. De egy márkaszerviz a kocsi alvázszáma alapján biztosra megmondja.

Hogyan riasztanak?

Ha az egyik kerékben veszélyes szintre és/vagy gyorsasággal esne a légnyomás, a gép riasztja a vezetőt. Az egyszerűbb, indirekt rendszerekben a műszerfalon megjelenik egy ikon és a vezetőnek kell megállás után körbenéznie a kerekeket, hogy melyik ereszt. A durrdefektet könnyű felismerni, de az eresztő kerék kiválasztásához kellene a kézi nyomásmérő. Manométer tehát legyen az autóban! Könnyebb dolgunk van az aktív/direkt rendszereknél, ahol a képernyőn megjelenik, melyik kerékkel van gond és leolvashatjuk a pontos légnyomást is.

Így néz ki a szeleppel egybeépített nyomás- és hőmérsékletmérő


Mikor riasztanak?

Rendszertől függ, többnyire 20 százalékos eltérés esetén már jeleznek. A berendezések nemcsak a túl alacsony, hanem az előírtnál magasabb légnyomásról is tájékoztatják a vezetőt. Ha például téli gumit használunk egy meleg áprilisi napon, a felmelegedő gumiban megnő a légnyomás és szükséges lehet utánállítani.

Ha telerámoljuk az autót és a guminyomást a teljes terheléshez előírt értékre növeljük, az eltérés jó eséllyel nagyobb lesz 20 százaléknál. Az autóknak a menüben meg lehet adni a helyes nyomásértéket, így ezt a kalibrálást elvégezve nem fogunk állandó riasztást kapni a pl. 2,2 helyett 2,8 baros hátsó légnyomás miatt.

Cserélhetek-e saját magam kereket?

Mivel jeladókat átszerelni vagy feltanítani a legtöbben nem tudnak otthon, az aktív keréknyomás-ellenőrzőkkel elvileg meg is szűnt a saját kezű kerékcsere lehetősége.
 

Jó megoldás a gumi belsejébe ragasztható rádiós jeladó

Ha azonban az autó rendelkezik 8-10 memóriahellyel (a két gumigarnitúra és a pótkerék), a márkaszerviz vagy a gumis műhely összepárosíthatja a téli és a nyári kerékszettet az autóval, a kerekeket pedig a következő szezonban átszerelheti a tulajdonos is.

Megéri áttenni a jeladókat vagy muszáj megvenni őket?

Ha négy mérőeszköz a jeladóval pl. 70 000 forintba kerül és az átszerelés 20 000 forintba, a harmadik váltástól már nem éri meg a műszereket költöztetni a nyáriról a téli felnikre és viszont. Ráadásul az évi kétszeri átszerelés meghibásodási kockázattal is jár. Az aktív guminyomás-ellenőrzéssel szerelt autók gazdái kénytelenek megvenni a mérőszettet a gyári mellé.

Jobb megvenni a jeladókat mindkét kerékszettre, bár 40-70 ezer Ft nem kis kiadás. De a harmadik váltás után többe kerül áttetetni a rádiós készségeket a garnitúra áránál és az átszerelés mindig hibaforrás is

Miért kell programozni?

Ha nem tanítanánk fel a jeladót, akkor nem tudná, melyik autónak küldje a nyomás- és hőmérsékleti értékeket és a parkolóban álló vagy egymás mellett haladó kocsik jelei összegabalyodnának.

Mennyibe kerül a jeladós szelep?

Típusa válogatja, de a szórás nem különösebben nagy. Aki például egy második generációs Renault Mégane-ban cseréli a jeladós szelepeket, darabjáért 9500, a négyes garnitúráért 38 000 forintot fizet egy fővárosi márkaszervizben. Új Toyoták és Lexusok esetében 49 230 Ft a listaár az átdolgozott Yaristól a Lexus LS 600h-ig, de ez az összeg a Toyota márkaszerviz-hálózatában 2015. március 31-ig tartó akcióban egységesen 38 909 Ft.

Mennyibe kerül a feltanítás?

A rendszer működéséhez elengedhetetlen szolgáltatás ára változó. Például Budapesten a Ford Petrányi márkaszervizben 11 120 Ft egy Focus esetében, az említett Mégane II-re a Renault Budakalásznál 17 700 Ft, a balatonfüredi Horváth Guminál 17 000 forintos összeget mondtak. Figyelem! Egyetlen kerék programozásának díja sokkal magasabb lehet, mint a garnitúra árának negyede.

A 607-es Peugeot és a Laguna II után 2002-től a Mégane II hozta le az aktív rendszert a megfizethető autók közé

Büntetnek érte?

Ismerve a rendőrségre kényszerített bírságtermelést és az Orbán-kormány bevétel-maximalizáló ötleteit, nem tartjuk kizártnak, hogy a modernebb autókban ezt is ellenőrizzék. Ezzel együtt nem valószínű, hogy csak ezért rászállnának a téli gumira átállított 0-2 éves autókra. Információink szerint a műszaki vizsgán elvileg jövő nyártól ellenőrzik az abroncsnyomás-ellenőrzés működését.