Pető Attila közlekedési szakértő szerint szükség lenne a KRESZ oktatás átalakítására Magyarországon. “Jelenleg Magyarországon az elméleti képzés elsősorban vizsgacentrikus” – mondta Pető. “A beiratkozó tanulók jelentős részét a vizsgán való megfelelés motiválja, ennek érdekében a logikus, összetett tanulás helyett a vizsgakérdések megfelelő memorizálása a legfőbb céljuk.”

“Az autósiskolák nagy része – alkalmazkodva ehhez az igénytelenséghez – nagyon kevés óraszámban csak azokat az ismeretanyagokat próbálja átadni, amelyek a sikeres vizsgához szükségesek. Az elméleti vizsgán ugyanis évtizedek óta szinte ugyanazok a tesztkérdések pörögnek. Jó memóriával a kérdések könnyen bemagolhatóak. Az elméletet lelkiismeretesen, mélységében átadni próbáló képzőszervek pedig így egyértelmű hátrányba kerülnek, hiszen ők a nehezebb utat kínálják.”

Percek alatt kitöltött feladatsorok


Pető szerint a legnagyobb probléma, hogy a képzés nagy részben a sikeres KRESZ-vizsga elérésére irányul. Az oktatásból így kimarad a hétköznapi járművezető életre történő nevelése, a hangsúly sokkal inkább a vizsgára történő magoláson van, miközben kimarad az olyan ismeretek megtanítása, mint a közlekedési erkölcs, a közlekedési taktika, vagy a közlekedési gondolkodásmód átadása.

“A képzési-vizsgáztatási rendszer alapjaiban évtizedek óta változatlan. Jó példa erre, hogy a vizsgán használatos tesztkérdések közel harminc éve változatlanok. A kérdések így memorizálhatóak, nem serkentenek önálló, kreatív gondolkodásra. A rendszer lehetőséget ad az egyes témakörök szelektív, nem alapos megtanulására” – vélekedett Pető.

A számítógépes vizsga kb. 95 százalékban egyezik meg a közkézen forgó tesztelési lehetőségekkel. A vizsgafeladatok általában a KRESZ-módosítások kapcsán változnak, és a gyakorlóprogramok erre csak bizonyos késéssel reagálnak. A tanulói visszajelzések alapján mindösszesen csak kb. húsz olyan kérdés van, amely nem forog közkézen.

Pető szerint tanulói képességektől is függ, de gyakorlott, képzésben és vizsgázásban rendszeresen résztvevő személyek – például egyetemisták – akár egyetlen éjszaka alatt be tudják vágni a teljes kérdésbankot. De ezt leszámítva, egy hét alatt bőven megjegyezhető a kérdéssor. “Egy kicsit változtatott ezen a számítógépes vizsgáztatás, mert a tesztlapokkal ellentétben a számítógépes kérdéssoroknál a kérdésekre adott három válasz felcserélhető. Egyébként nem egy tanuló van, aki a teljes kérdéssort, azaz az 55 kérdést 3 percen belül képes teljesíteni, sőt, találkoztam már másfél (!) perc alatt hibátlanul abszolvált kérdéssorral.”

Sokan be sem mennek órára

A jelenlegi rendeletek alapján a képzésről mindösszesen tíz százaléknyi időt lehet távol maradni, ami 2,8 óra. A többi hiányzást be kell pótolni. Ami így – általában 4 óra egy foglalkozás – hivatalosan csak azt jelenti, hogy az órákról valamennyit késni lehet, de teljes foglalkozást már nem tud a tanuló kihagyni, hiszen az 4 óra.

Mivel ez csak egy felnőttoktatás, amelynek esetében a szigor messze nem az, mint egy tanköteles képzésben, így rendszeres, hogy a tanulók előbb elmennek az óráról, vagy akár előre jelzik, hogy ezen, vagy azon a képzési foglalkozáson nem tudnak megjelenni. Ugyanakkor sokszor már fix vizsgaidőponttal rendelkeznek, tehát az iskoláknak sem érdeke, hogy például erre külön pótfoglalkozásokat tartson. Ilyenkor a jelenléti íveket manipulálni kell, de ebben nyilván jó partner a tanuló is, aki általában azt közli az oktatóval, hogy a kimaradt anyagot majd otthon megtanulja.

“Igazi áttörést akkor tapasztalhatnánk, ha a vizsgáztatás több évtizedes rendszere változna meg. Azonban már azzal is rengeteget lehetne fejleszteni a tanulási morálon, ha a vizsgakérdések száma jelentős mértékben megnövekedne, ezzel ellehetetlenítve a gépies tanulást” – fogalmazott Pető. “Ha a tanuló rájön, hogy sokkal több időt vesz igénybe (vagy akár lehetetlen) memorizálni az eddiginél sokkal nagyobb kérdéshalmazt, illetve egyszerűbb megtanulni becsületesen a szabályrendszert, akkor nyilván az utóbbit választja.”

“Mindemellett fontos még a kérdések milyensége, minősége. A jelenlegi számítógépes vizsgáztatási rendszer teljességgel alkalmas arra, hogy jóval több képet, ábrát alkalmazzon, vagy akár ne csak statikus kérdések, rajzolt képek, ábrák jelenjenek meg a vizsgán, mint az elmúlt 30-40 évben. Elgondolkodtató, nagy számban alkalmazott, életszerű feladat, ábrák, fényképek, animációk és filmek esetén már nem lehet magolni, azok megoldásához valódi KRESZ-ismerettel kell rendelkezni.”