Jövőre lesz húsz éve, hogy megjelent a piacon az első ESP, azaz elektronikus menetstabilizáló berendezés. Ez idő alatt a szakértők számításai szerint csak Európában mintegy 190 000 balesetet előzött meg és hatezer ember életét mentette meg a fékeket kerekenként működtető, ezzel az autót a megfelelő irányba fordító technológia. 

Az EuroNCAP független járműbiztonsági szervezet évek óta kardoskodik azért, hogy kötelező tartozékká tegye. Most hátradőlhetnek: holnaptól kizárólag olyan személyautó és kis-haszonjármű helyezhető forgalomba az EU területén, amelyet felszereltek az életmentő technológiával. 
Bár az USA és Kanada három évvel megelőzte Európát a törvényi szabályozással, nem állunk rosszul: a 2014-ben az itt forgalomba helyezett autók 84 százalékában dolgozott ESP, míg az egész világra vetítve ez az arány csupán 59 százalék. Egy év múlva egyébként minden más közúti járműtípus számára is kötelezővé teszik a menetstabilizálót. 
Egy másik fontos biztonsági rendszer beépítését is előírja november 1-től az Unió: az abroncsnyomás-felügyeleti rendszer (TPMS) az abroncson belülre szerelt jeladó (direkt TPMS) vagy az ABS vezérlő egységétől kapott jelek (indirekt TPMS) alapján tájékoztatja a vezetőt az aktuális nyomásról. 
A TPMS-t a Porsche alkalmazta először, 1986-ban, tömeggyártónál 1999-ben jelent meg először, a Peugeot 607 fedélzetén. A technológia nem csak biztonsági, de költségcsökkentési szempontból is fontos: ha alacsony a nyomás, az abroncs jobban kopik, túlságosan felmelegszik, és az autó a nagyobb gördülési ellenállás miatt többet fogyaszt. 10%-kal alacsonyabb nyomás mintegy 10%-al csökkentheti a futásteljesítményt. Ha túl magas a nyomás, a gumiabroncs élettartama éppúgy csökken, mint az autó stabilitása és tapadása, és a futómű is gyorsabban kopik.