A valaha elért legnagyobb mértékre emelkedett tavaly a különbség az autók tényleges és a gyártók által megadott fogyasztása között. Az International Council on Clean Transportation (ICCT) kutatóintézet több különböző forrásra támaszkodó tanulmánya szerint a járművek átlagosan 38 százalékkal fogyasztottak többet a gyártók által megadott értéknél. A különbség egy évvel korábban még 30 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 10 százalék volt.

Csökkent a normál benzin fogyasztása, a jóval drágább prémiumé viszont jelentősen nőtt. A gázolajfogyasztás másmilyen számokat mutat.


A szervezet szerint az eltérés több okkal magyarázható. Egyrészt a szabványosított teszteken túl nagy tűréshatárokkal dolgoznak, amelyeket az autógyártók kihasználnak, másrészt ezeken a teszteken jelentős megtakarítást lehet elérni olyan technológiákkal, amelyek hétköznapi körülmények nem jelentenek igazi spórolást. A tanulmány ezek közül külön kiemelte a start-stop rendszert.

Az ICCT tanulmánya szerint egyéb tényezők is felelősek a gyári és valós adatok közötti rés szétnyílásáért, például a vezetői szokások megváltozása. Az autósok egyre többet használják például a klímát, a teszteken pedig az összes extra kikapcsolásával mérnek. A szervezet elismeri, hogy a fogyasztás függ a vezetési stílustól is, ez azonban – a nagy átlagot nézve – a kutatók szerint nem változhatott akkora mértékben az elmúlt években, amely indokolná a jelentős különbséget.

Az ígértnél magasabb valós fogyasztásnak számos hátrányos következménye lehet: az autósok számára például az, hogy évente átlagosan 450 euróval (140 ezer forint) többet kell kiadniuk üzemanyagra, mint amire az autó vásárlásakor számítottak. A társadalom egésze szempontjából pedig azt, hogy több mint a felével lesz alacsonyabb a tényleges szén-dioxid-kibocsátási megtakarítás annál, ami egyébként a gépkocsi típusengedélye alapján elérhető lenne.

Államigazgatási szempontból a különbség leginkább adóbevétel-kiesést jelent, mivel az országok többségében a járművek üzemben tartásával kapcsolatos adók a típusengedélyben megadott fogyasztási értékeken alapulnak. Hollandiában például a bevételkiesés meghaladhatja az évi 3,4 milliárd eurót is, Németországban pedig – ahol viszonylag alacsony a gépkocsikra kivetett adó – a 240 millió eurót. Az ICCT szerint az autógyártóknak egyenként is, de az egész iparágnak is nagy presztízsveszteséget okozhat a megadott és a tényleges fogyasztás között jelentkező ilyen nagymértékű eltérés.