Nyáron a párzási időszakban megnő a vadon élő állatok elgázolásának veszélye. Egy kiló körüli súlyával a fácán nem tesz nagy kárt az autóban, de egy szerencsétlenül elgázolt nyúl és menyét már megsértheti a hűtőt, pláne egy őz, nagytestű kutya, nem is beszélve a szarvasokról.

Ha megesett a baj, a területileg illetékes vadásztársasággal szemben az autós nagyon nehezen tudja érvényesíteni kárát, ha pedig kint van a vadveszélyt jelző tábla, akkor végképp kevés erre az esélye. Annyit tehet, hogy a vadgázolás után azonnal kihívja a rendőrséget, minél több fotóval rögzíti a baleset körülményeit és nem bolygat semmit a helyszínen. A vadásztársaságot a rendőrség munkatársainak kell értesítenie a balesetről.

A vadgázolásokról a képre kattintva olvashattok egészen pompás cikket. Földes Attila kollégám azt derítette ki Dr. Farkas Jánostól, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének munkatársától, hogy mitől hatástalanok a vadriasztók és miért az autópálya-felhajtók a legveszélyesebbek

Mivel a vadgázolást körültekintő vezetéssel sem mindig lehet elkerülni, a casco biztosítás megkötésével enyhíthető az autóst sújtó kár. Ám a casco csak az autó sérülésének – önrésszel csökkentett – részét fedezi, az esetleges személyi sérülésekre és a vad értékének megtérítésére nem terjed ki. Ezekre kiegészítő biztosítást köthetünk, ami a PBA Praeventio Zrt. kínálatában is szerepel 5700 forintos éves díjtól.

Többszörösen jó, ha az állat elszalad

Bármilyen abszurdnak tűnik is autós szemmel, az elgázolt vad értékét a gázolón követelheti a vadtársaság, akinek a jószága amúgy lebombázta az autós vagyontárgyát. Jelentős összegekről van szó! Egy őzbakért 600 000, egy szarvasbikáért akár 3,75 millió forintot is követelhet a vadásztársaság a vezetőn. Az autósnak akkor van szerencséje, ha a vad az ütközést követően elbotorkál és később, másutt leheli ki a lelkét. Így az autós arra hivatkozhat, hogy a vad elillant, és ha el is pusztul, nem bizonyítható egyértelműen, hogy az ő autójával történt ütközés következtében hullott el. Ezzel azonban semmiképp nem arra kívánjuk biztatni olvasóinkat, hogy cibálják arrébb a tetemet az autójuktól, tüntessék el valahová és csak akkor jelentsék a balesetet, amikor a vad már nincs fent a lökhárítón!

A témában érdemes tájékozódni alábbi cikkeinkből:


Börtön járhat az elütött szarvasért!

 Jogi esetek – Ki fizeti az autós kárát?

Érdemes tudni, hogy a biztosítónak az érvényes casco ellenére sem kell megfizetnie a saját autónkban esett kárt, ha a vadveszély táblával ellátott útszakaszon a vezető megszegi a KRESZ előírásait, például túllépi a megengedett legnagyobb sebességet.

Dr. Vass Gábor, a PBA szakmai vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy a kék-sárga kárbejelentő kitöltésekor az “A” járműhöz írjuk a vadásztársaság adatait, “B” jármű alá pedig a kárt szenvedett autó adatai tartoznak.